Szakdolgozatom témája a Debreceni Egyetemen tanuló huszonéves hallgatók gyermekvállalási hajlandósága. A népesség alakulásával, a demográfiai változásokkal már régóta foglalkoznak a különböző tudományok, ugyanakkor a köznapi életben is gyakran előforduló beszédtéma a gyermekvállalás. A XX. századtól kezdve különösen fontos lett demográfián belül a termékenység megfigyelése, mivel azzal leírható egy országnak a születési tendenciája, mely alapján megállapítható, hogy növekszik, stagnál, vagy fogy a lakosság. Megfigyelhető, hogy a felsőoktatásban résztvevők gyermekvállalási tervei nem valósulnak meg maradéktalanul, amit a tényleges születésszámok támasztanak alá. Hiába van a kedv a reprodukciós szint felett a későbbiekben, a családalapítás tekintetében a kevesebb gyermeket vállalnak, mint az alacsonyabb iskolaivégzettséggel rendelkezők. A kompenzáció az előbbi ok miatt a legkevésbé a diplomások körében valósul meg, ezért indokoltnak tartom ezen célcsoport vizsgálatát. Kutatásomban a hallgatók gyermekvállalási hajlandóságának az összetevőit fogom vizsgálni. Megvizsgálom, milyen háttere van a gyermekvállalási kedvnek, milyen tényezők hathatnak negatívan a hajlandóságra, hogyan tervezik a hallgatók a jövőjüket, és hogy ebbe hogyan építik bele a családalapítást. Ugyanakkor elemezni fogom, hogy a többségében szubjektív fogalmak alatt mit értenek, mint például az ideális család képe.