Hallgatói dolgozatok (Szociológia és Szociálpolitika Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Szociológia és Szociálpolitika Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye. A szakdolgozatok kijelölt könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2001)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bűn vagy deviancia?Blaskó, Dorina; Márton, Sándor József; DE--Bölcsészettudományi KarA társadalmi deviancia és a bűnözés közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja a szociológusokat és a kriminológusokat. A deviáns viselkedés a társadalmi normáktól való eltérést jelenti, ami nem feltétlenül jár együtt törvénysértéssel, mégis sok esetben összefüggésbe hozzák a bűnözéssel. Ennek egyik oka a társadalomban jelenlévő sztereotípiák hatása, amelyek leegyszerűsítik és torzítják bizonyos csoportok vagy egyének megítélését. A sztereotípiák következtében egyes társadalmi csoportokat hajlamosak bűnelkövetőként beállítani, függetlenül attól, hogy ténylegesen elkövettek-e bűncselekményt vagy sem. Ez hozzájárulhat a megbélyegzéshez, az előítéletek erősödéséhez és a társadalmi kirekesztéshez. Szakdolgozatomban a deviancia fogalmát és elméleteit vizsgálom, valamint elemzem, hogy a sztereotípiák milyen hatással vannak a bűnözés társadalmi megítélésére. Ehhez egy online kérdőíves kutatást végzek, amelyben arra keresem a választ, hogy az előítéletek hogyan befolyásolják a devianciáról és a bűnözésről alkotott képet. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogy a sztereotípiák hogyan formálják a társadalmi normákat és milyen szerepet játszanak a bűnüldözés működésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalkorú bűnelkövetők bűncselekményeinek körülményei a social média és a családi háttér vonatkozásábanBoros, Fanni; Márton, Sándor József; DE--Bölcsészettudományi KarA fiatalkorú bűnelkövetés az egész világot érintő társadalmi probléma. Dolgozatom célja a fiatalkori bűnözési hajlam, a digitális térben szerzett élmények és a családi környezet befolyása közötti összefüggések feltárása. Elemzésem során kitérek a fiatalkori bűnelkövetés társadalmi jellemzőire, a családi szocializáció hatásaira, a serdülőkor okozta nehézségek következményeire, illetve a digitális platformok hatásira. A kutatásom középpontjában a fiatalkori kriminalitás okozati hátterének felderítése áll. Célcsoportom 12 és 21 év közötti jogellenes bűncselekményt elkövetett fiatal generáció. A téma vizsgálata különösen aktuális, mivel a modern technológiai fejlődés és a társadalmi változások jelentősen befolyásolják a fiatalok viselkedésmintáit. A kérdéskör átfogó megismerésének érdekében kvantitatív módszert alkalmaztam a Debreceni Javítóintézetében. 61 jogellenes bűncselekményt elkövetett fiatal vállalta a témához kapcsolódó kérdőív kitöltését. A társadalom, különösen a fiatalok esetében gyakran előítéletesen közelíti meg a bűnözés problémáját, figyelmen kívül hagyva a mögöttes szociális, társadalmi és gazdasági tényezőket. A bűnelkövetői magatartás megértéséhez elengedhetetlen, hogy a jelenséget mélyebb, társadalmi és pszichológiai összefüggések tükrében értelmezzük. Az empirikus kutatásomból származó adatok alapján kiderült, hogy a családi háttér és az azon belüli társas kapcsolatok tényleges befolyással bírnak a fiatalkori kriminalitás kialakulására. Azonban a média befolyásoló hatása nem igazolható, mivel annak ellenére, hogy a kitöltők nagy arányban találkoztak erőszakos cselekményt bemutató tartalmakkal, ezek nem befolyásolták érdemben bűnelkövetési magatartásukat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mobilitás, nemzetközi (kínai) munkaerő MagyarországonFazekas , Fanni Vivien; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarAz "Mobilitás, nemzetközi (kínai) munkaerő Magyarországon" című szakdolgozatom, azokat a dinamikus változásokat vizsgálja, amelyek a kínai munkaerő Magyarországon történő mobilitásához kapcsolódnak. A tanulmány alapját a globalizáció és a munkaerőpiaci trendek által hajtott nemzetközi mobilitás jelenségei képezik, különös tekintettel a kínai munkaerőre. A kutatás célja az, hogy megértsük a kínai munkavállalók által választott mobilitási mintákat, az ezzel járó kihívásokat és előnyöket, valamint a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat, illetve az integrációra vonatkozó hajlandóságot. A kutatás átfogó módszertant alkalmaz, amely magában foglalja az empirikus adatok gyűjtését és elemzését, valamint az elméleti keretrendszer kialakítását a témában fellelhető releváns irodalom alapján. A kínai munkaerő mobilitásának elemzése azáltal történik, hogy figyelembe veszi azokat a tényezőket, amelyek a munkavállalók szándékait, döntéseit és életkörülményeit befolyásolják, ideértve a gazdasági, társadalmi és politikai tényezőket is. Az eredmények azt mutatják, hogy a kínai munkaerő Magyarországra történő áramlása számos tényezőtől függ, mint például a munkalehetőségek, a bérek, a kulturális hasonlóságok és a munkavállalók szakmai készségei. Emellett a kínai munkavállalók mobilitása hatással van a magyar munkaerőpiac dinamikájára, különösen a szakmunkások és a magasan képzett szakemberek körében, kiemelkedően a multinacionális cégek tekintetében. A tanulmány további fontos megállapítása, hogy a kínai munkaerő mobilitása új kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot és a társadalmat. Ezek közé tartozik az integrációs politikák kidolgozása és a kultúrák közötti megértés előmozdítása annak érdekében, hogy támogassák és hatékonyan beilleszkedjenek a kínai munkavállalók a magyar társadalomba és munkaerőpiacra. A kínai munkaerő megjelenése aktuális téma a globalizáció folyamatában, amely során a vállalatok egyre inkább keresik a munkaerőt és az üzleti lehetőségeket a világ különböző részein. Ennek eredményeként a kínai vállalatok is egyre aktívabbak a nemzetközi piacon, és emiatt növekszik a kínai munkavállalók jelenléte más országokban. Kína az elmúlt években nagy befektetéseket hajtott végre külföldön, beleértve Magyarországot is, ami növeli a kínai vállalatok jelenlétét és igényét a munkaerőre más országokban. Szakdolgozatomban szeretném kideríteni milyen céllal, érkeznek Magyarországra, kínai nemzetiségűek? Szeretnének-e integrálódni Magyarországon, illetve milyen terveik vannak? Emellett, hogy alakulnak e ki kapcsolatok, magyarok és kínaiak között? Milyen a kulturális viszony (menedzsment)? Illetve hogy miben különbözik a magyar és kínai munkavállaló hozzáállása, munkavégzése?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyetemisták vélekedése a nők elleni párkapcsolati erőszakrólPletli, Zsófia; Fényes, Zsuzsanna Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája az egyetemisták nők elleni párkapcsolati erőszakra vonatkozó attitűdjei. A nők elleni párkapcsolati erőszak széles körben elterjedt jogi, valamint társadalmi probléma világszerte. Számos elmélet található a témájában, melyek különböző irányból közelítik meg a jelenséget, egyesek mikrotársadalmi, mások ezzel szemben makrotársadalmi okokat feltételezve. Jelen dolgozatban arra próbálok választ találni, hogy mik lehetnek azok a tényezők, melyek az egyetemisták véleményét leginkább formálják. A nők elleni párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos attitűdök mellett felmérem a nemi szerepekre vonatkozó véleményeket is, abból a feltételezésből kiindulva, miszerint a nők elleni párkapcsolati erőszak jelentős mértékben összefügg a nemek közötti egyenlőtlenségekkel. Kutatásom alapjául kvantitatív kérdőíves kutatás szolgált, melyet online módon végeztem a Debreceni Egyetem hallgatói körében. A 95 feldolgozott válasz eredményei alapján elmondható, hogy többségük súlyos társadalmi problémának ítéli meg a nők elleni párkapcsolati erőszakot, különösképpen fizikai formáit, továbbá befolyásoló tényezőnek tartják a devianciákat, a korábban elszenvedett erőszakot, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségeket az erőszak kialakulásában. Véleményüket legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége befolyásolja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Y és Z generációkkal kapcsolatos sztereotípiák a munkaerőpiac világábanCsáki, Boglárka; Zsigmond, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom az Y és a Z generációkkal kapcsolatosan felmerülő sztereotípiákat járja körül a munkaerőpiacon. A generációk munkához való eltérő hozzáállása és elvárásaik, előbb-utóbb előítéletekhez, majd konfliktusokhoz vezetnek. Szakdolgozatom célja, hogy feltérképezze ezeket, illetve ismertesse az érintett generációk munkaerőpiaci profilját. Kutatásom kvalitatív módszerrel végeztem, elemzésem 19 félig-strukturált interjúra épült. A célcsoportom kiválasztásához hólabda módszert alkalmaztam. Alanyaim elsősorban az Y (1980-1994) és a Z (1995-2009) generáció tagjai, de az X (1965-1979) generáció véleményét is vizsgáltam. Kerestem a választ arra, hogy az érintettek mennyire érzik aktuálisnak a generációs sztereotípiák jelenlétét a munkaerőpiacon. Egyebek mellett vizsgáltam, hogy a generációs előítéletek milyen kontextusban nyilvánulnak meg. Eredményeim a nemzedékek közötti eltéréseket jelezték a gondolkodásmódban, munkaattitűdben és elvárásokban is. Ezek a munkahelyen belüli konfliktusok kialakulására adhatnának okot, azonban alanyaim között még, ha be is számoltak konfliktusokról, azok az egymás iránti tisztelettel és empátiával kiküszöbölhetőek voltak. A sztereotípiák többsége túlzó volt, többnyire félreértésen alapult. A nemzedékek közötti kohézió a közös programok szervezésével előmozdítható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szociális munka hallgatók oktatása a digitális térbenVeres, Szabina; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA COVID-19 pandémia alapvető változásokat hozott a felsőoktatásban, így a szociális munka képzésében is, amelynek jelentős része a digitális térbe helyeződött át. A szakdolgozat azt vizsgálja, hogy a szociális munka, mint személyes gondoskodási tevékenység, mennyire adaptálható az online térben történő oktatás keretei közét, valamint, hogy a szociális munka szakos hallgatók milyen mértékben voltak felkészülve a digitális térbe való átállásra. A dolgozat első részében a szerző a digitális oktatás által kínált lehetőségeket és kihívásokat elemzi, különös tekintettel a kapcsolattartásra használt platformok körére és a virtuális térben szervezett oktatás technikai hátterére (pl. hallgatók és oktatók eszközellátottsága, az internet stabilitása). Az elemzés második része a digitális eszköztár felhasználásának módját és célját vizsgálja a szociális munkás képzésben a pandémia által generált változások keretében, amely új szemléletet és megközelítési módokat követelt meg az oktatás minden szereplőjétől. Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis a digitális oktatásban résztvevő hallgatók körében készített kutatás eredménye. A félig strukturált interjúkra épülő kvalitatív vizsgálat lehetőséget kínált a hallgatók véleményének és a digitális térben szerzett gyakorlati tapasztalatainak feltárására. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az online tér lehetőséget adott az oktatás folyamatosságának fenntartására, a szociális munka oktatása során a szakmai tudás és készségek fejlesztésében a személyes jelenlétet és részvételt nem tudta pótolni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ukrán menekült gyermekek és fiatalok beilleszkedése a közösségi projektek és eseménysorozatok segítségévelKovács, Marcell Ákos; Dr. Ábrahám, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA szerző a dolgozatában a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború menekültjeinek a helyzetéről ír a szakdolgozatában. A szakdolgozat az ukrán gyermekek és fiatalok beilleszkedését mutatja be különböző tematikájú szociális programok és eseménysorozatok mentén. A szakdolgozat betekintést nyújt a szociális munka különböző eszközeibe , illetve továbbá abba, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy háborús helyzetből menekülő klienscsoportnak. Arra is rávilágít a dolgozat, hogy a szakembereknek milyen nehézségekkel kell szembesülniük a közös munka során. A kutatásban olyan szakemberek tapasztalatait és munkáját mutatja be a szerző, akik a szakdolgozat célcsoportjával foglalkoznak, foglalkoztak. Bemutatásra kerül , hogy milyen problémákat észleltek a célcsoportnál, és ezeket milyen módszerekkel próbálták meg kezelni. Pontos képet ad a szerző arról, hogy milyen módon segítették elő a beilleszkedés folyamatát. Szó esik még a karitatív szervezetek, mint például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Unicef jelentőségteljes munkájáról is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nőkkel szembeni társadalmi elvárásokSzékely, Fanni; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarA nők társadalmi szerepvállalása és az ezzel kapcsolatos elvárások hosszú évszázadokon keresztül folyamatosan változtak, azonban a mai napig meghatározó tényezőként befolyásolják a nők életét. A modern társadalmakban a nők előtt már számos lehetőség nyílik meg a munkaerőpiacon és az oktatásban, azonban továbbra is jelentős kihívásokkal szembesülnek a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában. A szakdolgozatom célja, hogy feltárja, milyen hatással vannak a társadalmi elvárások a nőkre, és ezek hogyan befolyásolják a karrierjüket, a családi életüket, valamint a mentális és fizikai jólétüket. A kutatásom során tíz, 25 és 48 év közötti nővel készítettem interjút, akik legalább két év munkatapasztalattal rendelkeznek. Az interjúk segítségével mélyebb betekintést nyertem abba, hogy a nők hogyan érzékelik a társadalmi normák hatásait, milyen nehézségekkel küzdenek a munkahelyükön és otthonukban, valamint milyen stratégiákat alkalmaznak a munka és a magánélet összehangolására. A szakdolgozatban hat fő témakör mentén vizsgáltam a nők tapasztalatait és nézőpontjait: nők háztartásában történő napi tevékenységek, munka-magánélet összeegyeztetése, munkahelyi környezet, munkahelyi egyenlőtlenség és diszkrimináció, családra szánt idő mennyisége munka mellett és szabadidő kérdése, valamint kitértem arra is, hogy milyen intézkedések segíthetnék a nők életének kiegyensúlyozottabbá tételét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hátrányos helyzetű gyermekek és családok segítése a Felzárkozó Települések ProgrambanKocsis-Nagy , Zsuzsanna; Bihari, Ildikó; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája a Hátrányos helyzetű gyermekek és családok segítése a Felzárkózó Települések Programban. A dolgozatom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Felzárkózó Települések Program a hátrányos helyzetben élő egyéneknek és családoknak milyen eszközökkel tud segítséget nyújtani, továbbá milyen lehetőségeket tud kínálni a gyermekeknek és fiataloknak hátrányaik csökkentésére. A dolgozatom 3 fő fejezetre tagolódik, melyekben szakirodalmi alátámasztások mentén bemutatom a hátrányos helyzetet és települési hátrány sajátosságait, a Felzárkozó Települések programot, valamint a Jelenlét Pontok szakmai munkáját és a szakmai munkát megalapozó diagózis alapú szociális munkát. A dolgozatom célcsoportjai a hátrányos helyzetű gyermekek és családok. A dolgozatom során 3 esetelemzést készítettem egy hátrányos helyzetű kistelepülésen, ahol én is szakmai megvalósító munkatársként dolgozom. Az interjúkból készített esetelemzések alapján a Felzárkózó Települések Program és azon belül a Jelenlét Pontok szakmai munkája komplex segítséget nyújt a hátrányos helyzetben élő gyermekek és családok esélyeinek növelésében, hátrányaik leküzdésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Párkeresési stratégiák és szokások az online térbenBorzási, Evelin; Márton, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő internetes társkeresés, ezen belül pedig a Debreceni Egyetem hallgatóinak online párválasztási módszerei és szokásai. Maga a párválasztás nagy hatással van az egyén magánéletére, elősegíti a társadalomba való beilleszkedést, a személyes fejlődést, érzelmi támogatást ad számunkra, és alapvetően a családalapítás megalapozója is lehet. Az elmúlt évtizedekben, az internet és az online platformok jelenléte már teljes mértékben az életünk részévé vált, kevesen vannak, akik elutasítják ezeket és elhatárolják magukat tőlük. Mivel az élet minden egyes területét körülöleli, így egyértelmű, hogy térhódításának köszönhetően egyre csak gyarapodik azoknak a modern párkapcsolatoknak a száma, amelyek az online térben megtalálható internetes társkeresőkön keresztül alakulnak ki. A társadalom negatív megítélésének ellenére ezeken a felületeken sokkal több emberrel találkozunk és ezt rövidebb, gyorsabb folyamatok alatt tehetjük meg, mint a való életben. Ezenkívül remek ismerkedési lehetőséget biztosítanak azoknak a személyeknek, akik félénkebbek vagy kevésbé magabiztosak a hagyományos ismerkedés során, ezáltal számukra az első lépések megtétele egy párkapcsolat felé sokkal könnyebbé válik. Kutatásomban kitérek arra, hogy az online reprezentáció, a magunkról mutatott kép hogyan is befolyásolja a sikerélményt a hallgatók körében. Továbbá, az is érdekel, hogy egy tudatosan és alaposan összeállított felhasználói profil mennyire elegendő ahhoz, hogy ráleljünk a megfelelő partnerre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A modern kulturális fogyasztás hatása a középiskolások eredményességéreFelföldi, Csenge; Dr. Fényes, Zsuzsanna Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásunk legfontosabb kérdése a szülők iskolai végzettségének és a fiatalok modern kulturális fogyasztásának hatása a tanulmányi eredményességre. A modernizáció kihat a kulturális fogyasztásra is, melynek egy része a digitális eszközök által történik, továbbá Magyarországon kimutatható a társadalmi háttér erős hatása a diákok tanulmányi eredményességre, mely témaválasztásunkat indokolja. További kutatási kérdésünk, hogy jellemző-e a fiatalokra a kulturális mindenevők elmélete. Kérdéseinket egy saját kérdőíves adatfelvétel segítségével (N=112), kétváltozós módszerekkel (összehasonlító átlagok és Pearson féle korreláció) vizsgáltuk meg. A minta két vidéki gimnázium 12. és 13. évfolyamára reprezentatív, a visszajuttatási arány 90%-os volt. Eredményeink alapján megállapítható, hogy azok a diákok, akiknek a szülei magasabban iskolázottak, nagyobb rendszerességgel fogyasztanak kultúrát és eredményesebbek is az iskolában, mint társaik. A fiatalokra jellemző emellett a kulturális mindenevők elmélete. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy egyaránt fogyasztanak tömeg- és magaskultúrát, hanem hogy használják az online formát is a klasszikus offline mód mellett. Eredményeink alapján az internet használatának nincs egyenlősítő hatása, mivel például a magaskultúra fogyasztás online formája inkább azokra jellemzők, akik offline is fogyasztják. Ebből kiindulva a hátrányos helyzetű diákokat már az általános iskolában érdemes megtanítani a kultúrafogyasztás online formáira, melynek hosszútávon homogenizáló hatása lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önállóság vagy anyagi biztonság? A szülői támogatás hatása a debreceni egyetemisták munkavállalásáraMolnár, Borbála; Fényes, Zsuzsanna Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a debreceni hallgatók munkavállalása és anyagi, illetve családi hátterük közötti összefüggések. Kutatásom vizsgálja a Debreceni Egyetemen tanulók munkavállalási szokásait, munkaattitűdjeit, motivációs tényezőit, illetve a diákmunka lehetőségeket a városban. Dolgozatomban írok a Mama-hotel előnyeiről, hátrányairól; a munkavállalást befolyásoló tényezőkről; és a debreceni munkalehetőségekkel való elégedettségről is. Tanulmányom elméleti részében kitérek a posztadoleszcencia és a Mama-hotel jelenségre a szakirodalom alapján, valamint a diákok munkavállalásával kapcsolatos eddigi kutatási eredményekre is. Empirikus kutatásom során kvalitatív módszertant használtam, nyolc félig strukturált interjú segítségével végeztem az elemzést. Az interjúalanyok egyik fele otthon lakott a szüleivel, másik fele pedig önállóan élt albérletben vagy saját ingatlanban. Az interjúk elemzését kilenc dimenzió mentén végeztem el. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a megkérdezett hallgatók munkavállalását elsősorban nem a lakhatási helyzetük befolyásolta, hanem szüleik támogatása. A rendszeres anyagi támogatásban részesülők kisebb óraszámban dolgoznak, főbb motivációik a munkatapasztalat szerzése és a nem létszükségleti kiadások finanszírozása. Ezzel szemben azok a hallgatók, akiket szüleik nem tudnak pénzügyi támogatásban részesíteni, több munkát vállalnak, legfőbb céljuk pedig megélhetésük biztosítása. Az ő esetükben gyakrabban tapasztalható időhiány és túlterheltség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy kis iskola müködése és jövőképe a tanárok segítsége alapjánSpinhirn , Rebeka; Dr. Balcsók, István; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat egy hátrányos helyzetű kistelepülésen működő kisiskola működését és jövőképét vizsgálja pedagógusok nézőpontjából. A fókusz nem az intézményi struktúrára, hanem arra a társadalmi közegre irányul, amelyben az iskola működik – különösen arra, hogyan hat a roma gyermekek magas aránya a tanulói eredményekre, az iskolai légkörre és a továbbtanulási esélyekre. A kutatás kvalitatív megközelítést alkalmaz - egy kiválasztott kisiskolában tíz pedagógussal készült félig strukturált interjúk adják az egyéni tapasztalatok vizsgálatának alapját. A vizsgálat középpontjába a családi háttér, az iskolai konfliktusok, a lemorzsolódás, a segítő programok hatása és a gyermekek jövőképéről alkotott benyomások kerültek. A szakirodalmi háttér áttekinti a társadalmi és kulturális tőke szerepét, a szocializációs folyamatok iskolai lenyomatát, valamint a kisiskolák lehetőségeit és kihívásait. Külön figyelem jut a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás társadalmi következményeire, valamint az ezek mérséklését célzó programokra. A kutatás eredményei szerint a kisiskolák személyesebb közege előnyt jelenthet a hátrányos helyzetű gyerekek számára, de az intézmények fennmaradása komoly kihívás. A diákok jövőképe szűkös, akár még azt is kijelenthetjük, hogy egyáltalán nincsen, a meglevő elképzelések gyakran családi mintákon alapulnak. A dolgozat célja hozzájárulni a kistelepülési oktatás jobb megértéséhez, és rávilágítani a helyi beavatkozások szükségességére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Virtuális tükörképek - a videójátékok hatása a nemi identitás és szerepek percepciójáraKriston, Fanni; Huszti, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA pályamunkám célja, hogy a videójátékosok közösségének tagjainak a gondolkodásmódját mélyebben megismerjem. Ezt azért tartom fontosnak, mert a videójátékok világa egyre nagyobb teret nyer mind gazdasági területen, mind a sport világában, ezáltal elkezdte kinőni magát egy véleményvezér iparággá is. A pályamunkám két részből épül fel, egy kvantitatív és egy kvalitatív részből. A kvantitatív részben tartalomelemzést készítettem négy híres szerepjáték karaktereiről az ábrázolásuk és betöltött szerepük alapján. A kvalitatív részben felhasználtam a kvantitatív részben kapott eredményeket a kutatói kérdéseim kitalálásához és félig strukturált interjúkkal kutattam a nemi identitás, nemi szerepek, sztereotípia, ábrázolás és az önbecsülés dimenziójában a gaming közösséget. A kvalitatív kutatás eredményei alapján elmondható, hogy hatással tud lenni a nemi identitásra a videójátékok világa Az ábrázolás szempontjából a nők önbecsülését csökkenti a karakterek szexualizált ábrázolása, azonban az interjúzott egyének személy szerint sosem érezték magukat ettől rosszul, de elismerik, hogy másra lehet befolyással. Összességében a kutatásom egy külföldön sokat kutatott témának számít, de Magyarországon pár nagyobb leíró kutatáson kívül nem annyira gyakori, ezért szerettem volna újszerű megközelítéssel feltárni a videójátékok tartalmi részeit, valamint a magyar gaming közösség gondolatait közvetíteni további kutatások alapjaként félig strukturált interjúk felvételével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjaBringye, Balázs Márk; Balcsók, István; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrációját vizsgálom, különös tekintettel az SNI gyermekek iskolákba való integrálására. Az integrációra való felkészítést és annak sikerességét egy sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó óvodában vizsgáltam. Összesen 10 interjúalannyal készítettem félig strukturált interjúkat, közülük 6 intézményben dolgozó alkalmazott volt, emellett 4 olyan szülővel vettem fel interjút, akinek az általam vizsgált óvodába jár gyermeke. Az első kutatási kérdésem arra kívánt rávilágítani, hogy az integrált, vagy a szegregált oktatás megfelelő-e egy SNI gyermek számára? A második kutatási kérdésem az SNI gyermekekkel foglalkozó intézményeket vizsgálta Magyarországon, a harmadik kutatási kérdésem pedig a szülők és az intézmények közötti kapcsolatot vette górcső alá. A kutatási eredményeim alapján nem volt megállapítható, hogy az intergrált oktatás, vagy a szegregált oktatás előnyösebb-e az SNI gyermekek számára. Az intézményben dolgozók érveltek legtöbbször a szegregált oktatás mellett, a szülők pedig az integrált oktatást tartották célszerűbbnek, akárcsak a szakirodalmak többsége. A magyarországi SNI intézményeket az interjúalanyok összességében nem tartották megfelelőnek a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására. A tárgyi és személyi feltételek hiányát sokszor megemlítették mind az interjúalanyok és mind az általam feldolgozott irodalmak is. A szülők és az intézmény között a felvett interjúk alapján jó volt a kapcsolat, ami az interjúalanyok bevallása szerint elengedhetetlen egy SNI gyermekekkel foglalkozó intézmény megfelelő működése érdekében. Ezt a megállapítást a szakirodalmak is alátámasztották. Fontos kihangsúlyozni, hogy az elvégzett kutatásom eredményei alapján általános következtetések nem vonhatók le, megállapításaim csupán lokálisan, az általam vizsgált intézményre érvényesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az LMBTQ+ személyek szépirodalmi reprezentációja a 20. századi MagyarországonRadócz, Janka Kata; Huszti , Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban 15 darab szépirodalmi műalkotás tartalomelemzésével kíséreltem meg rekonstruálni azt, hogy a 20. században az LMBTQ+ személyeket hogyan ábrázolták irodalmi kontextusban. A társadalomtörténeti korszak sajátosságainak szemléltetése érdekében az elméleti összefoglalómban részletesen ismertetem a kisebbségi csoport történelmét, a rájuk vonatkozó jogi szabályozásokat. Továbbá bemutatom a devianciaszociológia álláspontját a vizsgált kérdéskörről és az LMBTQ+ személyek médiareprezentációjával foglalkozó tanulmányt hogy ennek függvényében képes legyek a dolgozatom lezárásakor a saját eredményeimmel reflektálni ezekre az aspektusokra. A kutatásommal arra kerestem a választ, hogy milyen kifejezésekkel és értékítéletre utaló jelzőkkel illették, milyen külső jegyekkel ruházták fel őket, a szerzők milyen problémákat és nehézségeket vetnek fel a szubkultúrához tartozók életében, ezeket a dimenziókat nemenkénti és évszázadon belüli bontásban is megvizsgáltam. Figyelmet fordítottam továbbá arra, hogy a szerzők személyes érintettsége képes volt-e befolyásolni a műben megjelenő ábrázolásmódot. A munkám eredményei közé sorolható, hogy a szépirodalmi kontextus elemzése arra enged következtetni, hogy alapvetően a társadalmi megítélés inkább negatív a vizsgált korszakban, amelyet a mintámban szereplő könyvekben alkalmazott jelzők, megnevezések és problémák is alátámasztottak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Erdélyi magyar fiatalok találkozásai a megkülönböztetéssel itthon és otthonFarkas, Ingrid Tímea; Balcsók, István; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája az erdélyi magyar fiatalok Magyarországra történő elvándorlásának főbb tényezői, motivációi, illetve az anyaországi beilleszkedésüknek a romániai magyarságukból fakadó esetleges nehézségei, az őket korábban érő diszkrimináció, negatív megkülönböztetés. A dolgozat kvalitatív kutatási módszert alkalmaz, félig strukturált interjúkkal, amelyeket Magyarországra költözött erdélyi magyar egyetemistákkal készítettem. Az interjúk során a migráció motivációira, a diszkrimináció formáira és a jövőbeli tervekre fókuszáltam. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a fiatalok fő motivációja a magyar nyelvű felsőoktatás lehetősége, valamint a kisebbségi létből fakadó hátrányok elkerülése. A diszkriminációs tapasztalatok mindkét országban jelen vannak, de formáik eltérőek. Romániában a nyelvi és etnikai alapú diszkrimináció erősebbnek tűnik, míg Magyarországon inkább a szubjektív „nem ide tartozol" érzés és a kisebb lekezelés a jellemző. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy az erdélyi magyar fiatalok migrációja komplex folyamat, amelyet számos tényező befolyásol. A kutatás hozzájárul a határon túli magyarok helyzetének jobb megértéséhez, és felhívja a figyelmet a diszkrimináció és a beilleszkedési nehézségek problémájára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munka fogalmának változása és a munka határainak átalakulásaReszegi, Evelin; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA diplomadolgozat a munka fogalmával, napjaink társadalmában betöltött szerepének változásával, határainak átalakulásával foglalkozik. A szerző kutatja a változások okait, valamint a munkavállalókra gyakorolt hatását. Az elméleti háttér fejezet azt vizsgálja, hogyan alakult át a munkavégzés kerete az őskortól napjainkig, illetve megfogalmaz egy, a jelenkor társadalmára érvényes munkadefiníciót. A módszertani részben a szerző bemutatja a kutatási kérdéseket, értelmezi a vizsgálati dimenziókat, amelyek segítenek feltárni, hogy a munkavállalók mit tekintenek ma munkának. A szerző a kutatása során kvalitatív módszert alkalmaz, melynek keretein belül nyolc különböző pozícióban dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű, aktív munkaviszonnyal rendelkező személlyel készít interjút. A dolgozat elemzése során nyilvánvalóvá válik, hogy a megkérdezettek munkafogalma a gazdasági, társadalmi, környezeti változások ellenére erősen tradicionális, miközben az általuk végzett munka feltételeinek átalakulása már elkezdődött.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zenehallgatási szokások összehasonlító vizsgálata a 18-30 és az 50-70 éves korosztály körébenMadarasi, Eszter; Molnár, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA zenehallgatás társadalmi jelenségként napjainkban jelentős átalakuláson ment keresztül, különösen a digitális technológiák és online platformok elterjedésének köszönhetően. Az új technológiák nemcsak elérhetővé tették a zenét mindenki számára, hanem befolyásolták azt, hogy a különböző korosztályok hogyan viszonyulnak a zenéhez. A 18-30 éves korosztály számára a streaming szolgáltatások és a közösségi média a mindennapi zenehallgatás szerves részévé váltak, míg az 50-70 éves korosztály számára ez a folyamat összetettebb, és szoros kapcsolatban áll a társadalmi és kulturális tényezőkkel. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen különbségek és hasonlóságok jelennek meg a két korcsoport zenehallgatási szokásaiban, és hogyan tükrözik ezek a társadalmi attitűdöket, illetve az előítéleteket. A kutatás során kvalitatív módszert alkalmaztam, félig strukturált interjúk formájában, hogy a résztvevők saját szavaikkal mutathassák be zenei preferenciáikat. Az empirikus kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a vizsgált két korcsoport zenehallgatási szokásai nemcsak kulturális, hanem társadalmi szempontból is összefüggésben állnak egymással.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Ők ismernek engem a legjobban." : A szülői nevelési stílus és a fiatal felnőttek önállósodásaPatat, Hédi; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja annak feltárása, hogy a szülői nevelési stílus hogyan hat a fiatal felnőttek önállósodására, és hogy az együttélés miként befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolatokat. A kutatás középpontjában négy fő kérdés áll: (1) Hogyan formálja a szülői nevelési stílus az egyetemisták és szüleik közötti konfliktusokat az együttélés során? (2) Milyen hatást gyakorol a fiatal felnőttek önállósodására, hogy szüleikkel egy háztartásban élnek? (3) Milyen kapcsolat van a szülők ideológiai nézetei és a nevelési stílusuk között? (4) Hogyan hat az együttélés a szülő-gyermek kapcsolatra a moratórium időszakában? A kutatás kvalitatív módszertanon alapul, amelyben 17 egyetemista, 18-25 év közötti, részben vagy teljesen a családi ottonban lakó fiatal felnőttel félig strukturált interjúkat készítettem. A szülői nevelési stílus megismerésének érdekében felhasználtam Baumrind (1966, 1971) szülői nevelési stílus kategóriáit: irányító/megkívánó (authoritative), autoritariánus/tekintélyelvű (authoritarian), permisszív/engedékeny (permissive) és elhanyagoló. Az eredmények azt mutatják, hogy a szülői nevelési stílusok és konfliktuskezelési eszközök közötti kapcsolat a tekintélyelvű szülők konfliktusokat eszkaláló viselkedésére és az engedékeny szülők konfliktuskerülésére terjed ki. Emellett prominens jelenség, hogy az irányító nevelési stílusú szülők mellett oldódnak meg leginkább konstruktívan a konfliktusok. Ezek a jelenségek mind az interjúalanyok gyermekkorában, mint a fiatal felnőttkorukban jelen vannak. Az alanyok válaszai alapján a pénzügyi függőségük egyszerre ad biztonságérzetet számukra és gátolja a szüleikről való szubjektív leválást (Vaskovics 2000). A szülők politikai ideológiai nézetei és nevelési stílusuk közt legerőteljesebben az irányító szülők esetében figyelhető meg együttállás, gyakran jelentek meg ezeknél a szülőknél a baloldali és a progresszív jelzők. A fiatal felnőttek válaszaiból kiderült, hogy legszorosabb kapcsolataik kiválasztásában a hosszú együtt töltött idő erőteljes szerepet játszik, emellett gyakran választottak ezen bizalmasaik közé családtagokat. Ez alapján arra lehet, következtetni, hogy az együttélés alapvetően pozitív hatást gyakorol a szülő-gyermek, és családon belüli kortárs kapcsolatokra is. A kutatás eredményei hozzájárulnak a fiatal felnőttek önállósodásának és szülő-gyermek kapcsolatainak szociológiai megértéséhez, különösen a generációk közti kötődések és konfliktusok fényében.