Hallgatói dolgozatok (Szociológia és Szociálpolitika Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 2009-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Jelen gyűjteményben a dolgozatok az Egyetem döntése értelmében csak könyvtári számítógépekről hozzáférhetőek. További információ: DEA pontok.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2012)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Települési célok, közösségi hatások a szegregált élethelyzeteket csökkentő programban Doboz településenBalog, Sándorné; Szarvák, Tibor; DE--Bölcsészettudományi KarA települési szegregátumokban élők körében olyan több generáción át mélyülő hátrányok halmozódtak fel, amelyek kezelésére a települések a célterület sajátosságait figyelembe véve, egyéni szükségleteikre épülő komplex beavatkozási eszközrendszert dolgoztak ki. Ez a diplomadolgozat egy olyan elemzés, amely egy felzárkóztató program indításának társadalmi körülményeit, céljait foglalja össze azért, hogy egy megyeszékhely árnyékában lévő – nem hátrányos helyzetű, de szegregátummal rendelkező - település lehetőségeit megismerjük, azzal a fókusszal, hogy ez a jelentős helyi építési és humán erőforrásokba történő beruházás milyen hatással volt a település stratégiájára. A településvizsgálat során járási és települési adatok, a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai, személyes interjúk alapján mutattam be a szegregált élethelyzetek hatásterületeinek, dimenzióinak jellemzőit. A vizsgált dimenziókban elmaradás mutatkozik a település, a megyei járás és az országos mutatókkal összevetve. Elmondható tehát, hogy egy projekt végrehajtása nem indít el organikus változásokat a helyi társadalomban. Megvalósítása nem befolyásolja a megyét érintő évtizedes demográfiai változásokat. A projektmunka csupán térségi inspiráció lehet a humán és gazdasági erőforrások eredményességének emelésére. Mindez azonban már attól függ, hogy miként tudjuk fenntartani a projekt hatásait, illetve az esetleg elinduló új támogatási rendszerben születik-e sikeres települési felzárkózási pályázat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarországi krízisházak szolgáltatásainak bemutatásaZsiros, Mónika; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarMagyarországi krízisházak szolgáltatásainak vizsgálata.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nevelőszülők, mint munkavállalók a gyermekvédelmi rendszerbenSzöőr, Beáta Anna; Csoba , Judit; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt években a gyermekvédelem és ezen belül a nevelőszülői ellátás működésével kapcsolatos kérdések hangsúlyosan jelentek meg a hazai szakmai diskurzusban és médiában. A témáról szóló kommunikációt azonban gyakran érzelmileg telített, kevésbé tárgyilagos narratívák jellemzik, amelyek megnehezítik a rendszer valós, strukturális problémáinak pontos feltárását és elemzését. Magyarországon a családjukból kiemelt gyermekek szakellátásba kerülnek, ahol a nevelőszülői elhelyezés elsődlegességet élvez más ellátási formákkal szemben, így a nevelőszülők munkája kulcsszerepet tölt be a rendszer működtetésében. Mindezek ellenére számuk hosszabb ideje stagnál, átlagéletkoruk emelkedik, és egyre kevesebb fiatal lép erre a pályára (Kothencz, Feleky–Lőrinczi 2024). A közelmúlt kutatásai jellemzően az ellátottak szemszögéből közelítették meg a szakkellátás kérdéseit, illetve a nevelőszülők pályaválasztási motivációit vizsgálták, miközben kevés olyan munka született, amely a nevelőszülőkre, mint munkavállalókra tekint, és a pályán tartó vagy pályaelhagyást kiváltó tényezőket rendszerszinten elemzi (Rákó–Erdei 2024; Miklódi-Simon – Szűcs 2024; Nemes-Zámbó 2025). Jelen szakdolgozat célja, hogy a pályaválasztási indítékok feltárásán túl bemutassa a nevelőszülők szakmai életútjának dinamikáját. A vizsgálat középpontjában a pályán maradást támogató „pull” tényezők, valamint a pályaelhagyást ösztönző „push” hatások állnak, amelyek a nevelőszülők rövid és hosszú távú elköteleződését formálják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az incel szubkultúraStremler, Gréta; Huszti, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az incel jelenséget és szubkultúrát vizsgáltam a szocializációs folyamatok, a szubkultúrák, és a média hatásain keresztül. Az incel szó egy angol kifejezés (involuntary celibate) rövidítése, ami olyan fiatal, heteroszexuális férfiakra utal, akik nem képesek se romantikus, se szexuális kapcsolatot kialakítani másokkal, annak ellenére, hogy vágynak rá. A szocializációs folyamatok (elsődleges és másodlagos egyaránt) nagyban befolyásolják az egyén személyiségfejlődését. Ha a szocializációs folyamatok sérülnek, nagyobb esély lesz a deviáns viselkedések kialakulására, ami a deviáns szubkultúrákban való részvételt eredményezheti. Az incel szubkultúra ideológiái a médiában az algoritmusok működése miatt futótűzként terjednek, ami egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalom fiatal tagjaira. A jelenséget külföldi tanulmányok szisztematikus irodalmi áttekintésével vizsgáltam, mivel Magyarországon jelenleg az incel szubkultúra vizsgálata nagyon korlátozott, tagjai elérésében és „népszerűségében” egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatal felnőttek kábítószerfogyasztási szokásainak vizsgálataBaum, Richárd; Bihari, Ildikó; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a fiatal felnőttek kábítószerfogyasztási szokásainak vizsgálata. Hazánkban sajnos egyre nagyobb problémát jelent már a fiatalabb korosztályban is a kábítószerfogyasztás arányának növekedése. E mellett szintén problémát jelent az is, hogy sokszor a szerfüggő személyekhez nem jut el a megfelelő segítő folyamat. A dolgozat célja, hogy rámutasson a fiatal felnőttek szerhasználati szokásainak jellemzőire és sajátosságaira. A dolgozat ezt 4 fejezetben lebontva fejti ki. A dolgozatom első fejezetében ismertetem a deviancia elméleti kereteit, illetve a deviáns viselkedési formákat. Kitérek arra is, hogy a hazánkban miért is minősül deviáns viselkedési formának a kábítószerfogyasztás. A második fejezetben a különféle hazai kutatásokra támaszkodva mutatom be a drogfogyasztás és a kábítószerfüggőség fogalmát, illetve részletesebben bemutatom a hazánkban is elterjedt kábítószertípusokat. A harmadik fejezetben saját empirikus kutatást végeztem mely fő célja, hogy feltárja a fiatal felnőttek szerhasználati okait, és rámutasson a szerhasználati szokásokra. Kutatási módszer szempontjából kvalitatív kutatást, azaz félig strukturált interjúkat alkalmaztam. A negyedik fejezetben a kutatás eredményeit 7 szemponton keresztül elemeztem, melyek a következők voltak: családi háttér, iskolai karrierpálya, baráti kapcsolatok, kábítószerfogyasztás, önreflexió, intézmények szerepe és jövőkép. Összességében az eredmények szempontjából arra jutottam, hogy hazánkban azért minősül devianciának a drogfogyasztás, mivel a társadalom nagy részben egyetért abban, hogy a szerfüggők betegeknek minősülnek és a segítés nem a segítő folyamatokban, hanem a szigorúbb drogpolitikában rejlik. A kutatás eredményei a szakirodalmakkal összhangban arra is felhívták a figyelmet, hogy a szerfogyasztás kialakulásának főbb tényezői közé sorolhatjuk a nehéz élethelyzeteket, a családon belüli diszfunkciókat, és a hétköznapok során felgyülemlő folytonos stresszhelyzeteket. Legutolsó sorban pedig az interjúalanyaimtól szerzett információkból arra a következtetésre jutottam, hogy a különféle segítő folyamatokkal kapcsolatos információ nehezen jut el hozzájuk, e miatt sokszor teljesen kilátástalanok a témában. Ezen felül azok a magyarországi, legfőbbképpen iskolai prevenciós programok, amelyek a szerfogyasztást próbálnák megelőzni, sajnos nem túl hatásosak hosszú távon és érdemes lenne őket fejleszteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szabadidő eltöltési szokások és rizikómagatartás a segítő szakemberek körében.Deák, Ferenc József; Huszti, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a fiatalok egészségmagatartását, szabadidőeltöltését, illetve a rizikómagatartás és a társas kapcsolatok témakörét dolgozta fel. Kutatásomat egy speciális csoport vizsgálatára szűkítettem, így az interjúk fókusza elsősorban a fiatal segítő szakemberek attitűdjére, empátiájára, valamint szabadidős tevékenységeire irányult. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a motivációs faktorokat a szociális munkások segítő szakma melletti döntésében, emellett olyan kérdések tárgyalására tért ki, hogy mennyire érzik érzelmileg megterhelőnek a munkájukat, milyen nehézségekkel találkoznak a segítő munkájuk során, továbbá, hogy milyen megoldási módokat alkalmaznak a nehézségek csökkentésére, vannak-e és ha vannak akkor milyen szabadidő eltöltési szokások töltik fel őket, illetve a megkérdezett fiatalabb korosztályra milyen rizikómagatartás jellemző. A kutatást félig strukturált interjú módszerrel készítettem szociális szakmában dolgozó fiatalokkal (N=10). A vizsgálat eredményei szerint a válaszadók emberközpontú beállítottságuk miatt, és a szülők, barátok hatására választották ezt a szakmát. Megállapítható, hogy a válaszadók nagyon megterhelőnek érzik a munkájukat, több segítő munkához kapcsolódó eset (bántalmazás, öngyilkosságra való hajlam stb.) miatt, amely kapcsán szupervízióra, akár mentálhigiénés segítségnyújtásra lenne szükség. A válaszadókat a szabadidőeltöltésük során az olvasás, a rendszeres testmozgás, a videojátékok és a vezetés, kirándulás tölti fel. Leginkább a rendszeres dohányzással írható le a megkérdezett fiatalabb korosztály rizikómagatartás, emellett a stresszevés is megjelent a válaszok során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az óvodai-és iskolai szociális munka professziójaNyeles, Gréta; Molnár, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat célja az óvodai-és iskolai szociális munka szerepének, valamint a szünidei gyermekfelügyelet működésének vizsgálata egy kelet-magyarországi település példáján. Az utóbbi évtizedekben rengeteg átalakulás következett be a családok működésében és felépítésében, valamint az oktatási-nevelési intézményekben is. Elsősorban feltárom az óvodai-és iskolai szociális segítés kialakulását, és a szakma munkaformáit, ezután pedig bemutatom a gyermekvédelmi rendszerben elfoglalt helyét és feladatait. A kutatás résztvevő megfigyelésen és a gyermekfelügyeletről készült szakmai beszámoló tartalomelemzésén alapul, mely lehetővé tette a program szervezeti hátterének, szakmai folyamatainak és a gyermekek szükségleteinek átfogó feltárását. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számára nyújt támogatást, miközben fontos prevenciós funkciót lát el a gyermekvédelmi jelzőrendszeren belül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelem útvesztőjébenGaál, Blanka; Simonné Csoba , Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat témája a speciális szükségletű gyermekek a gyermekvédelemben. Bevezetésében megismerhetjük a téma szociológiai relevanciáját és aktualitásának fontosságát. A szakdolgozat kvalitatív kutatási módszert alkalmaz, szakértői interjúk segítségével, a szélesebb látásmód érdekében. A célcsoport fontos ellátó egysége a gyermekvédelmen kívül az oktatás és az egészségügy, így ezeken a területeken is vizsgálja a speciális szükségletű gyermekek ellátását. Fogalmi meghatározásokkal indul a dolgozat, a speciális szükségletet érintő mind a három területen összefüggő fogalmi tisztázást tesz. A dolgozat kitér a törvényi háttérre és elemzi a célcsoportot befolyásoló jogi szabályozásokat és törvényeket. Ezt követően a speciális szükségletű gyermekek mindennapi ellátását írja le az említett három területen, legbővebben a gyermekvédelmet érintve egy esettanulmányon keresztül. Végezetül a gyermekeket és az őket ellátó intézményeket érintő problémák feltárással és a törvényi ellentmondások leírásával foglalkozik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hátrányos helyzetű tanulók oktatása – nevelése egy vidéki általános iskolábanKovács, Eliza; Dr. Bihari, Ildikó; DE--Bölcsészettudományi KarA hátrányos helyzetű gyermekek oktatása kiemelt jelentőségű kérdés a hazai köznevelésben, hiszen a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésében és a tanulók esélyeinek növelésében az iskola alapvető szerepet játszik. Dolgozatomban egy vidéki általános iskola példáján keresztül vizsgáltam a hátrányos helyzet fogalmának megjelenését és értelmezését a pedagógiai gyakorlatban, mivel az intézményben nagy számmal tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. Kutatásomban kvalitatív módszertant alkalmaztam, melynek során félig strukturált interjúkat készítettem az iskola szakembereivel, az interjúk elemzését pedig tartalomelemzéssel végeztem. A dolgozat célja egyrészt a hátrányos helyzet fogalmának mélyebb megismerése, másrészt annak feltárása, hogy az intézményben dolgozó szakemberek hogyan határozzák meg ezt a jelenséget. A fő kutatási kérdésem pedig az volt, hogy ez a választott vidéki oktatási intézmény milyen hátránykompenzáló stratégiákat, programokat, eszközöket alkalmaz a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása érdekében. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az iskola intézményi és pedagógusi szinten egyaránt felkészült a hátrányos helyzetű gyermekek oktatására, pozitív hozzáállást tanúsít irántuk és tudatosan alkalmaz hátránykompenzáló stratégiákat a tanulók támogatása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alkoholizmus hatása a családokra és ebben a szociális munka segítő szerepeIváncsik , Panna; Molnár, Éva; DE--Bölcsészettudományi KarAz alkoholizmus az egyik leggyakrabban előforduló, legsúlyosabb és legsokrétűbb szenvedélybetegség hazánkban. Szociális munkásként is sok alkoholbeteg klienssel és családjaikkal dolgozunk együtt. Az alkoholizmus azonban, nem csupán a függő egyén problémája. Az alkoholizmus családi betegség, amely kihatással van a családtagok életére, a kapcsolatokra, a család szerkezetére, dinamikájára és a kommunikációra egyaránt. A családban a hozzátartozók ugyanúgy szenvednek, a függőség negatív hatásaitól. A szenvedélybetegség általában egymásra rakódó problémákat eredményez. Ebből kifolyólag a szenvedélybetegekkel végzett szociális munka, rendkívül összetett. A függőség még napjainkban is tabusítva van, ezért különösen fontos ebben a problémakörben a szociális munkás támogatása, segítő jelenléte. A már kialakult problémák kezelése helyett hatékonyabb lehet a prevenció és az érzékenyítés megkezdése minél fiatalabb életkorban. Szakdolgozatomban az alkoholizmus családokra gyakorolt hatását és ebben a szociális munkás segítő szerepét, eszközeit kívánom vizsgálni. A témát interjúk segítségével szeretném feltárni, melyeket függő személyek hozzátartozóival készítettem el. Kutatásom egyik célja, hogy átfogó képet adjak a függőség hatásairól a családtagok szemszögén keresztül bemutatva a családi dinamikát, a gyermekek helyzetét, a családon belüli szerepeket és az alkoholizmus okozta pszichés terheket. Továbbá szeretnék rávilágítani a szenvedélybetegséggel kapcsolatos szociális segítségnyújtás fontosságára, gyakorlatban történő megvalósulásának minőségére és az alkalmazott eszközökre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nagyvárosi hajléktalanokPiroska, Evelin; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen okok vezetnek a hajléktalanná váláshoz, és a rendszerváltás óta hogyan alakult a hajléktalan-ellátás Magyarországon a szakemberek megítélése szerint. Az elméleti részben ismertetem a hajléktalansággal kapcsolatos fogalmakat. Ismertetem a fedél nélküliek számára elérhető szolgáltatásokat. Ezután kitérek a lakhatási problémákra. Ezt követően bemutatom a hajléktalanná válás okait a szakirodalmak alapján. A dolgozatomhoz félig strukturált interjúkat készítettem hajléktalanokkal és szakemberekkel egyaránt. Azért választottam ezt a módszert, mert úgy gondolom, így mélyebb betekintést tudok nyerni a megkérdezettek mindennapi életébe. Az interjúk 2024 október és november között zajlottak. Az interjúkat Kelet-Magyarország két hajléktalanellátó intézményében végeztem 4 szakemberrel és 11 hajléktalan személlyel. Hajléktalanok esetében az interjú elkészítéséhez feltétel volt, hogy hajléktalannak vallja magát, és legyen kapcsolatban valamilyen hajléktalanellátó rendszerrel. Szakemberek esetében feltétel volt, hogy közép vagy felsőfokon legyen szociális végzettsége. A hajléktalanná válás okaiként a legtöbben a családtagjaikkal való kapcsolat megromlását emelték ki. Az általam megkérdezett hajléktalanok többsége már próbált kilépni a hajléktalan létből. A legnagyobb nehézségnek az anyagi hiányokat emelték ki. Az ellátórendszerrel meg vannak elégedve, a szociális szakemberekkel jó kapcsolatban vannak. A szakemberek a hajléktalanellátásról úgy vélekedtek, hogy alapellátás szintjén megfelelően működik, az életben maradás feltételeit biztosítani tudják. Kelet-Magyarországon hatalmas helyhiánnyal szenvednek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bűn vagy deviancia?Blaskó, Dorina; Márton, Sándor József; DE--Bölcsészettudományi KarA társadalmi deviancia és a bűnözés közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja a szociológusokat és a kriminológusokat. A deviáns viselkedés a társadalmi normáktól való eltérést jelenti, ami nem feltétlenül jár együtt törvénysértéssel, mégis sok esetben összefüggésbe hozzák a bűnözéssel. Ennek egyik oka a társadalomban jelenlévő sztereotípiák hatása, amelyek leegyszerűsítik és torzítják bizonyos csoportok vagy egyének megítélését. A sztereotípiák következtében egyes társadalmi csoportokat hajlamosak bűnelkövetőként beállítani, függetlenül attól, hogy ténylegesen elkövettek-e bűncselekményt vagy sem. Ez hozzájárulhat a megbélyegzéshez, az előítéletek erősödéséhez és a társadalmi kirekesztéshez. Szakdolgozatomban a deviancia fogalmát és elméleteit vizsgálom, valamint elemzem, hogy a sztereotípiák milyen hatással vannak a bűnözés társadalmi megítélésére. Ehhez egy online kérdőíves kutatást végzek, amelyben arra keresem a választ, hogy az előítéletek hogyan befolyásolják a devianciáról és a bűnözésről alkotott képet. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogy a sztereotípiák hogyan formálják a társadalmi normákat és milyen szerepet játszanak a bűnüldözés működésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fiatalkorú bűnelkövetők bűncselekményeinek körülményei a social média és a családi háttér vonatkozásábanBoros, Fanni; Márton, Sándor József; DE--Bölcsészettudományi KarA fiatalkorú bűnelkövetés az egész világot érintő társadalmi probléma. Dolgozatom célja a fiatalkori bűnözési hajlam, a digitális térben szerzett élmények és a családi környezet befolyása közötti összefüggések feltárása. Elemzésem során kitérek a fiatalkori bűnelkövetés társadalmi jellemzőire, a családi szocializáció hatásaira, a serdülőkor okozta nehézségek következményeire, illetve a digitális platformok hatásira. A kutatásom középpontjában a fiatalkori kriminalitás okozati hátterének felderítése áll. Célcsoportom 12 és 21 év közötti jogellenes bűncselekményt elkövetett fiatal generáció. A téma vizsgálata különösen aktuális, mivel a modern technológiai fejlődés és a társadalmi változások jelentősen befolyásolják a fiatalok viselkedésmintáit. A kérdéskör átfogó megismerésének érdekében kvantitatív módszert alkalmaztam a Debreceni Javítóintézetében. 61 jogellenes bűncselekményt elkövetett fiatal vállalta a témához kapcsolódó kérdőív kitöltését. A társadalom, különösen a fiatalok esetében gyakran előítéletesen közelíti meg a bűnözés problémáját, figyelmen kívül hagyva a mögöttes szociális, társadalmi és gazdasági tényezőket. A bűnelkövetői magatartás megértéséhez elengedhetetlen, hogy a jelenséget mélyebb, társadalmi és pszichológiai összefüggések tükrében értelmezzük. Az empirikus kutatásomból származó adatok alapján kiderült, hogy a családi háttér és az azon belüli társas kapcsolatok tényleges befolyással bírnak a fiatalkori kriminalitás kialakulására. Azonban a média befolyásoló hatása nem igazolható, mivel annak ellenére, hogy a kitöltők nagy arányban találkoztak erőszakos cselekményt bemutató tartalmakkal, ezek nem befolyásolták érdemben bűnelkövetési magatartásukat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mobilitás, nemzetközi (kínai) munkaerő MagyarországonFazekas , Fanni Vivien; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarAz "Mobilitás, nemzetközi (kínai) munkaerő Magyarországon" című szakdolgozatom, azokat a dinamikus változásokat vizsgálja, amelyek a kínai munkaerő Magyarországon történő mobilitásához kapcsolódnak. A tanulmány alapját a globalizáció és a munkaerőpiaci trendek által hajtott nemzetközi mobilitás jelenségei képezik, különös tekintettel a kínai munkaerőre. A kutatás célja az, hogy megértsük a kínai munkavállalók által választott mobilitási mintákat, az ezzel járó kihívásokat és előnyöket, valamint a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat, illetve az integrációra vonatkozó hajlandóságot. A kutatás átfogó módszertant alkalmaz, amely magában foglalja az empirikus adatok gyűjtését és elemzését, valamint az elméleti keretrendszer kialakítását a témában fellelhető releváns irodalom alapján. A kínai munkaerő mobilitásának elemzése azáltal történik, hogy figyelembe veszi azokat a tényezőket, amelyek a munkavállalók szándékait, döntéseit és életkörülményeit befolyásolják, ideértve a gazdasági, társadalmi és politikai tényezőket is. Az eredmények azt mutatják, hogy a kínai munkaerő Magyarországra történő áramlása számos tényezőtől függ, mint például a munkalehetőségek, a bérek, a kulturális hasonlóságok és a munkavállalók szakmai készségei. Emellett a kínai munkavállalók mobilitása hatással van a magyar munkaerőpiac dinamikájára, különösen a szakmunkások és a magasan képzett szakemberek körében, kiemelkedően a multinacionális cégek tekintetében. A tanulmány további fontos megállapítása, hogy a kínai munkaerő mobilitása új kihívások elé állítja a magyar munkaerőpiacot és a társadalmat. Ezek közé tartozik az integrációs politikák kidolgozása és a kultúrák közötti megértés előmozdítása annak érdekében, hogy támogassák és hatékonyan beilleszkedjenek a kínai munkavállalók a magyar társadalomba és munkaerőpiacra. A kínai munkaerő megjelenése aktuális téma a globalizáció folyamatában, amely során a vállalatok egyre inkább keresik a munkaerőt és az üzleti lehetőségeket a világ különböző részein. Ennek eredményeként a kínai vállalatok is egyre aktívabbak a nemzetközi piacon, és emiatt növekszik a kínai munkavállalók jelenléte más országokban. Kína az elmúlt években nagy befektetéseket hajtott végre külföldön, beleértve Magyarországot is, ami növeli a kínai vállalatok jelenlétét és igényét a munkaerőre más országokban. Szakdolgozatomban szeretném kideríteni milyen céllal, érkeznek Magyarországra, kínai nemzetiségűek? Szeretnének-e integrálódni Magyarországon, illetve milyen terveik vannak? Emellett, hogy alakulnak e ki kapcsolatok, magyarok és kínaiak között? Milyen a kulturális viszony (menedzsment)? Illetve hogy miben különbözik a magyar és kínai munkavállaló hozzáállása, munkavégzése?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyetemisták vélekedése a nők elleni párkapcsolati erőszakrólPletli, Zsófia; Fényes, Zsuzsanna Hajnalka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája az egyetemisták nők elleni párkapcsolati erőszakra vonatkozó attitűdjei. A nők elleni párkapcsolati erőszak széles körben elterjedt jogi, valamint társadalmi probléma világszerte. Számos elmélet található a témájában, melyek különböző irányból közelítik meg a jelenséget, egyesek mikrotársadalmi, mások ezzel szemben makrotársadalmi okokat feltételezve. Jelen dolgozatban arra próbálok választ találni, hogy mik lehetnek azok a tényezők, melyek az egyetemisták véleményét leginkább formálják. A nők elleni párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos attitűdök mellett felmérem a nemi szerepekre vonatkozó véleményeket is, abból a feltételezésből kiindulva, miszerint a nők elleni párkapcsolati erőszak jelentős mértékben összefügg a nemek közötti egyenlőtlenségekkel. Kutatásom alapjául kvantitatív kérdőíves kutatás szolgált, melyet online módon végeztem a Debreceni Egyetem hallgatói körében. A 95 feldolgozott válasz eredményei alapján elmondható, hogy többségük súlyos társadalmi problémának ítéli meg a nők elleni párkapcsolati erőszakot, különösképpen fizikai formáit, továbbá befolyásoló tényezőnek tartják a devianciákat, a korábban elszenvedett erőszakot, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségeket az erőszak kialakulásában. Véleményüket legnagyobb mértékben a szülők iskolai végzettsége befolyásolja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Y és Z generációkkal kapcsolatos sztereotípiák a munkaerőpiac világábanCsáki, Boglárka; Zsigmond, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom az Y és a Z generációkkal kapcsolatosan felmerülő sztereotípiákat járja körül a munkaerőpiacon. A generációk munkához való eltérő hozzáállása és elvárásaik, előbb-utóbb előítéletekhez, majd konfliktusokhoz vezetnek. Szakdolgozatom célja, hogy feltérképezze ezeket, illetve ismertesse az érintett generációk munkaerőpiaci profilját. Kutatásom kvalitatív módszerrel végeztem, elemzésem 19 félig-strukturált interjúra épült. A célcsoportom kiválasztásához hólabda módszert alkalmaztam. Alanyaim elsősorban az Y (1980-1994) és a Z (1995-2009) generáció tagjai, de az X (1965-1979) generáció véleményét is vizsgáltam. Kerestem a választ arra, hogy az érintettek mennyire érzik aktuálisnak a generációs sztereotípiák jelenlétét a munkaerőpiacon. Egyebek mellett vizsgáltam, hogy a generációs előítéletek milyen kontextusban nyilvánulnak meg. Eredményeim a nemzedékek közötti eltéréseket jelezték a gondolkodásmódban, munkaattitűdben és elvárásokban is. Ezek a munkahelyen belüli konfliktusok kialakulására adhatnának okot, azonban alanyaim között még, ha be is számoltak konfliktusokról, azok az egymás iránti tisztelettel és empátiával kiküszöbölhetőek voltak. A sztereotípiák többsége túlzó volt, többnyire félreértésen alapult. A nemzedékek közötti kohézió a közös programok szervezésével előmozdítható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szociális munka hallgatók oktatása a digitális térbenVeres, Szabina; Csoba, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA COVID-19 pandémia alapvető változásokat hozott a felsőoktatásban, így a szociális munka képzésében is, amelynek jelentős része a digitális térbe helyeződött át. A szakdolgozat azt vizsgálja, hogy a szociális munka, mint személyes gondoskodási tevékenység, mennyire adaptálható az online térben történő oktatás keretei közét, valamint, hogy a szociális munka szakos hallgatók milyen mértékben voltak felkészülve a digitális térbe való átállásra. A dolgozat első részében a szerző a digitális oktatás által kínált lehetőségeket és kihívásokat elemzi, különös tekintettel a kapcsolattartásra használt platformok körére és a virtuális térben szervezett oktatás technikai hátterére (pl. hallgatók és oktatók eszközellátottsága, az internet stabilitása). Az elemzés második része a digitális eszköztár felhasználásának módját és célját vizsgálja a szociális munkás képzésben a pandémia által generált változások keretében, amely új szemléletet és megközelítési módokat követelt meg az oktatás minden szereplőjétől. Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis a digitális oktatásban résztvevő hallgatók körében készített kutatás eredménye. A félig strukturált interjúkra épülő kvalitatív vizsgálat lehetőséget kínált a hallgatók véleményének és a digitális térben szerzett gyakorlati tapasztalatainak feltárására. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az online tér lehetőséget adott az oktatás folyamatosságának fenntartására, a szociális munka oktatása során a szakmai tudás és készségek fejlesztésében a személyes jelenlétet és részvételt nem tudta pótolni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ukrán menekült gyermekek és fiatalok beilleszkedése a közösségi projektek és eseménysorozatok segítségévelKovács, Marcell Ákos; Dr. Ábrahám, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA szerző a dolgozatában a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború menekültjeinek a helyzetéről ír a szakdolgozatában. A szakdolgozat az ukrán gyermekek és fiatalok beilleszkedését mutatja be különböző tematikájú szociális programok és eseménysorozatok mentén. A szakdolgozat betekintést nyújt a szociális munka különböző eszközeibe , illetve továbbá abba, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy háborús helyzetből menekülő klienscsoportnak. Arra is rávilágít a dolgozat, hogy a szakembereknek milyen nehézségekkel kell szembesülniük a közös munka során. A kutatásban olyan szakemberek tapasztalatait és munkáját mutatja be a szerző, akik a szakdolgozat célcsoportjával foglalkoznak, foglalkoztak. Bemutatásra kerül , hogy milyen problémákat észleltek a célcsoportnál, és ezeket milyen módszerekkel próbálták meg kezelni. Pontos képet ad a szerző arról, hogy milyen módon segítették elő a beilleszkedés folyamatát. Szó esik még a karitatív szervezetek, mint például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Unicef jelentőségteljes munkájáról is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nőkkel szembeni társadalmi elvárásokSzékely, Fanni; Czibere, Ibolya; DE--Bölcsészettudományi KarA nők társadalmi szerepvállalása és az ezzel kapcsolatos elvárások hosszú évszázadokon keresztül folyamatosan változtak, azonban a mai napig meghatározó tényezőként befolyásolják a nők életét. A modern társadalmakban a nők előtt már számos lehetőség nyílik meg a munkaerőpiacon és az oktatásban, azonban továbbra is jelentős kihívásokkal szembesülnek a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában. A szakdolgozatom célja, hogy feltárja, milyen hatással vannak a társadalmi elvárások a nőkre, és ezek hogyan befolyásolják a karrierjüket, a családi életüket, valamint a mentális és fizikai jólétüket. A kutatásom során tíz, 25 és 48 év közötti nővel készítettem interjút, akik legalább két év munkatapasztalattal rendelkeznek. Az interjúk segítségével mélyebb betekintést nyertem abba, hogy a nők hogyan érzékelik a társadalmi normák hatásait, milyen nehézségekkel küzdenek a munkahelyükön és otthonukban, valamint milyen stratégiákat alkalmaznak a munka és a magánélet összehangolására. A szakdolgozatban hat fő témakör mentén vizsgáltam a nők tapasztalatait és nézőpontjait: nők háztartásában történő napi tevékenységek, munka-magánélet összeegyeztetése, munkahelyi környezet, munkahelyi egyenlőtlenség és diszkrimináció, családra szánt idő mennyisége munka mellett és szabadidő kérdése, valamint kitértem arra is, hogy milyen intézkedések segíthetnék a nők életének kiegyensúlyozottabbá tételét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hátrányos helyzetű gyermekek és családok segítése a Felzárkozó Települések ProgrambanKocsis-Nagy , Zsuzsanna; Bihari, Ildikó; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája a Hátrányos helyzetű gyermekek és családok segítése a Felzárkózó Települések Programban. A dolgozatom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Felzárkózó Települések Program a hátrányos helyzetben élő egyéneknek és családoknak milyen eszközökkel tud segítséget nyújtani, továbbá milyen lehetőségeket tud kínálni a gyermekeknek és fiataloknak hátrányaik csökkentésére. A dolgozatom 3 fő fejezetre tagolódik, melyekben szakirodalmi alátámasztások mentén bemutatom a hátrányos helyzetet és települési hátrány sajátosságait, a Felzárkozó Települések programot, valamint a Jelenlét Pontok szakmai munkáját és a szakmai munkát megalapozó diagózis alapú szociális munkát. A dolgozatom célcsoportjai a hátrányos helyzetű gyermekek és családok. A dolgozatom során 3 esetelemzést készítettem egy hátrányos helyzetű kistelepülésen, ahol én is szakmai megvalósító munkatársként dolgozom. Az interjúkból készített esetelemzések alapján a Felzárkózó Települések Program és azon belül a Jelenlét Pontok szakmai munkája komplex segítséget nyújt a hátrányos helyzetben élő gyermekek és családok esélyeinek növelésében, hátrányaik leküzdésében.