The Impact of Cultural Heritage on Coexistence Relations in a Local Community

Abstract

A perifériális lokális vidéki társadalmak közösségfolyamatainak elemzését az asszimiláció, integráció és szegregáció fogalmi keretei között szokás leírni. A tanulmányban bemutatásra kerülő kutatás alapvető motivációját az képezte, hogy tapasztalataim szerint hazánk legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbségének beilleszkedési folyamatait csak úgy érthetjük meg, ha a helyi közösségek saját élethelyzetükre vonatkozó autonarratíváit a következtetéseinket megalapozó értelmezésekként fogjuk fel. Etnográfiai és antropológiai módszereket alkalmazó terepkutatást végeztem két hajdú-bihari településen, ahol azt vizsgáltam meg, hogy a cigány részközösség hagyománykészletének szerkezete, ennek recens funkciói, a felmerülő revival folyamatok milyen hatást gyakorolnak az együttélésre. Arra kerestem a választ, hogy a romák hagyományőrző gyakorlata, a nyelvhasználat, a szokáskészlet, az etnikus normarend segíti, vagy éppen hátráltatja a társadalmi integrációt. A tanulmányban az egyik színtéren, Nagyrábén végzett kutatás eredményeit, következtetéseit ismertetem választ keresve arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a lokális cigány közösségek társadalmi elfogadását befolyásolják, és mindez milyen összefüggésben áll az etnikus hagyománykészlet megőrzésének minőségével.