A szomszédjogi generálklauzula és a birtokvédelem kapcsolata a polgári jogban

Abstract

A szomszédjogi generálklauzula és a birtokvédelem szabályai rugalmas keretet biztosítanak a jogalkalmazás számára. A birtokvédelem elsődleges funkciója a tényleges birtokállapot gyors és átmeneti védelme, amely lehetővé teszi azt, hogy a felek ideiglenes jelleggel rendezni tudják a jogvitát. Ezzel szemben a szomszédjogi generálklauzula a tulajdonosi joggyakorlás korlátait határozza meg és a szükségtelen zavarás tilalmán keresztül biztosítja a szomszédos ingatlanok zavartalan használatát. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a két jogintézmény elhatárolása gyakran bizonytalan, ami a jogértelmezés és a jogérvényesítés során is nehézségeket okoz. A dolgozat célja annak feltárása, hogy a két jogintézmény miként kapcsolódik egymáshoz, illetve mi történne, ha csak az egyik intézmény létezne. A két jogintézmény kapcsolódásának szemléltetéseként a 36. Kúriai döntés került elemzésre, amely szintén rávilágított arra, hogy más joghátrány elhárítására irányul a birtoklásban való zavarás megszüntetése és másra a szükségtelen zavarás miatt keletkezett kár megtérítése, így a két igény egymás mellett, külön jogi alapokon élhet, amely kizárja, hogy bármelyik intézmény önmagában mindenre megoldás legyen. A dolgozatban bemutatott érvek és kúriai döntés alapján megállapítottam, hogy a birtokvédelem és a szomszédjog nem elhatárolandó, hanem egymásra épülő jogintézmények, azaz egyik intézmény sem alkalmas önmagában a tulajdon alkotmányos védelmének teljes körű biztosítására.