Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyaghozamára 2.
| dc.contributor.author | Kádár, Imre | |
| dc.contributor.author | Győri, Zoltán | |
| dc.date.accessioned | 2024-07-23T12:25:21Z | |
| dc.date.available | 2024-07-23T12:25:21Z | |
| dc.date.issued | 2021-12-21 | |
| dc.description.abstract | The effect of different N, P and K supply levels and their combinations on the nutritional values and nutrient yield of an established all-grass sward were examined in 28th year of a long-term fertilization field experiment set up on a calcareous chernozem loamy soil. The fertilizer responses on the development, hay yield and N-uptake were published elsewhere (Kádár, 1994). The soil of the growing site contained around 3% humus, 5% CaCO 3 , 20-22% clay in the ploughed layer and was originally moderately well supplied with available K, Mg, Mn and Cu and poorly supplied with P and Zn. The trial included 4Nx4Px4K=64 treatments in 2 replications, giving a total of 128 plots. The fertilizers applied were Ca-ammonium nitrate, superphosphate and potassium chloride. The groundwater table was at a depth of 13-15 m and the area was prone to drought. In 2001, however, the area had a satisfactory amount of 621 mm precipitation with fairly good distribution. The grass was established on 21. September 2000. The main results and conclusions can be summarised as follows: 1. While the grass herbage yield was determined by the NxP supply levels, the nutritional values were influenced by the NxK interactions. As a function of NxK treatments, the N-free extract decreased from 532 g/kg (control) to 390 g/kg (N 3 K 3 ), Crude-protein increased on the same plots from 64 g/kg to 183 g/kg, so the ratio of N-free extract/Crude-protein tightened from 8.3 to 2.1. Compared to the unfertilized control, the Crude-ash enhanced with 26%, while the N-dependent Metabolic Protein (MFN) with 286% on the N3K3 levels. 2. The maximum nutrient yields were measured at the first cut on the 100 kg/ha/yr N-treatment with 150 mg/kg ammoniumlactate soluble P-supply soils for Crude-fibre, Neutral and Acid Detergent Fibres (NDF, ADF) N-free extract, Crude-ash and Nettoenergy (NE) parameters. The Crude-fat and the Energy Dependent Protein (MFE) yields gave maximum surpluses using 200 kg/ha/yr N-rate with high level of 333 mg/kg AL-P2O5 supply in plow-layer. Highest crude-protein and the N-dependent Metabolic Protein (MFN) yields were connected, however, to the highest N3P3 levels, where the yield increased 5-times compared to the control. 3. At the 2nd cut, both the nutritional values and the nutrient yields changed only as a function of N-supply. Maximum nutrient yields were obtain generally at the 300 kg/ha/yr treatment. Assessing the 1st and 2nd cuts together, the 200 kg/ha/yr treatment seemed to be the best fertilization practice. Among the different NPK treatments developed extreme differences. The unfertilized for 28 years plots (N0P0K0 ) gave small nutrient yields. The moderate N-fertilization alone (N1P0K0) enhanced the yields 2-3 times. The moderate balanced fertilization (N1P1K1) gave further dramatic surpluses. The N-dependent Crude-protein and the protein fractions (MFE, MFN) as well as the Crude-fat yielded maxima values at the highest (N3P3K3) treatment. 4. Summarizing above, we can state that the satisfactory or abundant fertilization on such soil poor in NPK and in a favourable year can increase the Crude-fibre, the fiber fractions (NDF, ADF), N-free extract, Crude-ash, Crude-fat and Nettoenergy (NE) yields 3-5 times, while the N-dependent Crude-protein and protein-fractions (MFE, MFN) even 7-8-times. | en |
| dc.description.abstract | Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 2001-ben vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű, pillangós nélküli gyepkeverék takarmányértékére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO 3 -ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N x 4P x 4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2001. évben kielégítő, 621 mm csapadék hullott és annak eloszlása is kedvező volt. A kísérlet módszerét, valamint a műtrágyázás termésre és N-felvételre gyakorolt hatását előző közleményünk foglalta össze (Kádár, 2004). Főbb eredményeink: 1. Míg az 1. kaszálást adó anyaszéna hozamát az NxP pozitív kölcsönhatások határozták meg, a takarmányérték jellemzőit tekintve az NxK kölcsönhatások voltak a mérvadók. Az Nmka 532-ről 390 g/kg-ra csökkent az NK túlsúlya nyomán, ugyanitt a nyersfehérje tartalma 64-ről 183 g/kg értékre emelkedett. Az Nmka/nyersfehérje aránya a kontroll talajon mért 8,3-ról 2,1-re szűkült. A nyershamu tartalma 26%-kal, a MFN 286%-kal nőtt meg a kontrollhoz képest az NK-trágyázással. 2. A gazdaságilag optimálisnak tekinthető takarmányérték hozamokat már a 100 kg/ha/év N-adag biztosította a 150 mg/kg AL-P2O5 „közepes” ellátottság mellett a nyersrost, rostfrakciók (NDF, ADF), Nmka, nyershamu, NE1, NEm, NEg mutatók esetében az 1. kaszálásnál. A nyerszsír és az MFE hozamok optimumai a 200 kg/ha/év N-adag és a 333 mg/kg AL-P2O5 ellátottsághoz kötődtek. A nyersfehérje és a N-függő Metabolizálható Fehérje (MFN) optimumait ugyanakkor a maximális NP-kínálat biztosította, a kontrollhoz képest a hozamok megötszöröződtek. 3. A 2. kaszálású sarjúszéna termését és takarmányértékét a N-trágyázás növelte, a P és K hatásai elmaradtak. Maximális szénatermést és takarmányhozamokat általában a 300 kg/ha/év N-adag biztosította. Az 1+2 kaszálás összegeit tekintve általában 200 kg/ha/év N-adag bizonyult optimálisnak. Extrémebb különbségek léptek fel az egyes kezeléskombinációk között. Az abszolút kontroll (N0P0K0) kicsi hozamokat adott. Ehhez képest az egyoldalú mérsékelt N-trágyázás (N1P0K0) 2-3-szoros többleteket, míg a kiegyensúlyozott mérsékelt (N1P1K1) kezelés további ugrásszerű növekedést jelentett a takarmányérték hozamaiban. A N-függő nyersfehérje, ill. fehérjefrakciók (MFE, MFN), valamint a nyerszsír esetében a maximális hozamok a maximális (N3P3K3) műtrágya-kínálathoz kötődtek. 4. Összefoglalóan elmondható, hogy a bőséges vagy kielégítő trágyázással hasonló kedvező évben és tápanyagszegény talajon a nyersrost és a rostfrakciók (NDF, ADF), valamint a Nmka, nyershamu, nyerszsír és a nettóenergia mutatói (NE) 3-5-szörösére, a N-függő nyersfehérje és fehérjefrakciók (MFE, MFN) hozamai akár 7-8-szorosára növelhetők. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 2 szám 1-2 (2004): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-02) , 46-56 | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10462 | |
| dc.identifier.issn | 1785-2498 | |
| dc.identifier.issue | 1-2 | |
| dc.identifier.jatitle | Gyepgazdálk. közl. | |
| dc.identifier.jtitle | Gyepgazdálkodási Közlemények | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/376922 | |
| dc.identifier.volume | 2 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/10462 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.subject | telepített gyep | hu |
| dc.subject | NPK műtrágyázás | hu |
| dc.subject | takarmányérték | hu |
| dc.subject | tápanyaghozam | hu |
| dc.subject | established all-grass | en |
| dc.subject | NPK fertilization | en |
| dc.subject | nutritional values | en |
| dc.subject | nutrient yields | en |
| dc.title | Műtrágyázás hatása a telepített gyep takarmányértékére és tápanyaghozamára 2. | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type | article | en |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)