Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A folyóirat a DE-journals platformon keresztül jelenik meg és a https://ojs.lib.unideb.hu/gygk címen érhető el.
Köszöntő
Köszöntöm az Olvasót, aki a kezében tartja az MTA Agrártudományok Osztálya legújabb tudományos testületének, a Gyepgazdálkodási Bizottságnak folyóiratát. A legeltetéses állattartás az emberiség történelme során mindig alapvetően fontos volt az élelmiszer biztosításában. Ismereteink és újabb tapasztalataink szerint az utóbbi 2 évszázadban egyre távolodtunk a legelőgazdálkodás lehetőségeinek kihasználásától. Ezért szükséges a legelőgazdálkodásunk multidiszciplináris megközelítésű újragondolása.
Ezt a kényszerítő helyzetet érzékelte a hazai legelőgazdálkodás szerény számú tagból álló csoportja és kereste a megoldást. A legelőgazdálkodáson alapuló élelmiszertermelésnek szétágazó társadalmi, területfejlesztési következményei is lesznek; mindenekelőtt több legeltető állattenyésztő, takarmányos, botanikus, környezet- és természetvédő, műszaki szakember, ökonómus csatlakozott a legelősökhöz, aminek következtében tevékenységük színesebbé, élénkebbé és eredményesebbé vált.
A legelők sajátos értékét a nagy élettani hatású gyógy-, mézelő-, ízesítő növények adják meg, amelyeken kialakult a legelőállatok serege és amelyeket genetikai kódjuk szerint legelve fogyasztják. A természetes legelő növényzetének ásványianyag- és aminósavösszetétele változatos, 70-80%-kal meghaladja a szántón termesztett monokultúráét, szükségtelen a premix-adalék, mert élettani kötésben található a vegyes növényzetben minden szükséges hatóanyag. Ezért 2 ezer km távolságra is elhajtották nevelt állatok csordáit, nyájait, kondáit és megérkezésükkor minőségi áruként vásárolták meg. Sok évszázadon keresztül a legelőn nevelt állatok biztosították az ország bevételének 65-75 %-át.
Legelőgazdálkodásunknak sajnos alapvető gondjai vannak. Mindenekelőtt nem szerveztek számukra tanintézetet a XIX. században és ez az örökség állandósult. Csak 1990-ben szervezték meg Gödöllőn az első gyepgazdálkodási tanszéket (V.I. javaslatára Dohy J. akkori rektorhelyettes döntése alapján). Ez azt is jelenti, hogy még sok pótolni és fejleszteni való. A Legelőseink mégis eredményesen tevékenykednek, mert az MTA Állatnemesítési, -tenyésztési és Takarmányozási Bizottság keretében előbb gyepgazdálkodási munkacsoportot hoztak létre, amely 2 éves eredményes tevékenység után albizottsággá fejlődött és újabb 4 év után az Agrártudományok Osztálya önálló Gyepgazdálkodási Bizottsággá minősítette.
A legelős szakmának nem volt sajtója, ami nagyon nehezítette eredméyneik közlését. Most megoldódott ez a gond is, a Gyepgazdálkodási Közlemények megjelenésével.
Bízunk abban, hogy a hazai és nemzetközi szakmai gárda szívesen fogadja Osztályunk legújabb bizottságának közleményeit, egyben kérjük és várjuk szíves észrevételeiket.
2003. Február Horn Péter
az MTA rendes tagja
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 270)
Tétel Szabadon hozzáférhető Olaszperje (Lolium multiflorum Lam.) vizsgálhatósága MALDI TOF-TOF MS készülékkel(2025-01-09) Monori, István; Máté, Benedek; Varga, Krisztina; Csapó, Krisztián; Bojté, Csilla; Csízi, István; Halász, András; Nagy, Dominik; Nagy, Lajos; Nagy, Tibor; Asbolt, Gergő; Kéki, SándorLolium multiflorum seeds were tested by MALDI TOF-TOF MS using 3 extraction solvents (NaCL neutral, NaCl acid, propanol). Our aim is to develop a method for grass seed testing. Among the 3 methods, only the propanol extraction agent was able to obtain a noise-free spectrum, revealing the m/z values of the reserve protein in the italian ryegrass seed.Tétel Szabadon hozzáférhető Állandó bivalylegelő botanikai vizsgálata(2025-01-09) Varga, Krisztina; Húth, Balázs; Bede, László; Zsebő, Sándor; Stencinger, Dávid; Horváth, Bálint; Hegedűs, Gergő; Iljaz, Ali; Abdinoor, Jabir Ali; Kulmány, István Mihály; Janchiv, Gansuld; Licskai, Áron; Csízi, IstvánA botanical survey of a buffalo pasture of Dunaszeg was carried out on 14 May 2024. The study area was a French buffalo meadow ( Arrhenatheretum ). The results of the cenological survey were evaluated according to Borhidi's Social Behaviour Types and ecological indicator values (water demand, nitrogen demand, light demand), and the degree of degradation of the area was determined. The dominant plant species in the area was French perennial ( Arrhenatherum elatius ), classified as a disturbance-tolerant species with 36.09% cover. The degree of degradation of the area is close to 1 (DF: 0.99), indicating the degradation of the area due to the constant grazing every day of the year for the 3rd year. In the study area, reducing grazing pressure and occasionally introducing natural seed dispersal into the grassland management technology could be a solution to regenerating the vegetation.Tétel Szabadon hozzáférhető A mezei pocok (Microtus arvalis) gradációjának hatása természetközeli gyepasszociáció növényállomány összetételére és szén-dioxid emissziójára(2025-01-09) Varga, Krisztina; Csízi, István; Bojté, Csilla; Kiss, Csaba; Halász, AndrásWe investigated the effects of the 2023 Hungarian pococodegradation on the autumn and spring aspects of a semi-natural grassland association on saline soils. We measured changes in vegetation structure due to the direct phytomass damage of the vole and the uncovered area caused by the large number of tunnels. The cover value of disturbance-tolerant plant species in the vole grassland increased, and so did the degree of degradation. Significantly higher carbon dioxide emissions were measured in the vole-damaged grassland than in the control grassland in autumn and spring. The proven higher activity of microorganisms in the soil with vole tunnels can be explained by the more favourable aerobic conditions of the saline clay soil. Due to the predicted mild winters and drier springs, our lawn management should be prepared for more frequent vole invasions, the effects of which we intended to provide data on.Tétel Szabadon hozzáférhető Különböző hasznosítási módú gyep eltérő fényigényű növényeinek borítási érték nyomon követése(2025-01-09) Varga, Krisztina; Bojté, Csilla; Csízi, István; Halász, AndrásChanges in the cover value of grassland species over a four-year period were investigated in terms of light requirements for grassland species under different management regimes (mowing, mulching, meadow management, overgrazing). The highest cover values of light-demanding grassland plants ( Trifolium sp., Achillea sp., Plantago sp. ), which are ecologically and economically valuable and typical for extensive grassland with a soil condition of Solonyec, managed by the MATE Research Institute Karcag, were measured under mowing and meadow utilization. The lowest cover values of light-demanding butterfly-flowering species were found in treatments covered with leafy phytomass and overgrazed with sheep. In the overgrazing treatment, we observed invasive emergence of the light-hungry Hordeum murinum , a potential threat to sheep welfare.Tétel Szabadon hozzáférhető The effect of wood ash on the structure of plant communities and phytomass yield in a solonetz soil grassland(2025-01-09) Asbolt, Gergő; Czimbalmos, Róbert; Bojté, Csilla ErzsébetAs a potential nutrient source, we investigated the effects of wood ash doses (10-20-30 g/m 2 ) on a semi-natural grass community formed on saline clay soil. The impact of the wood ash doses was evident in the structural composition of the vegetation, particularly in the higher cover values of Alopecurus pratensis and Poa pratensis sp. angustifolia, which are capable of achieving greater phytomass. The green yields correspondingly followed these structural changes in the vegetation. Notably, the most favorable economically viable plant community and yield levels were measured at the 20 g/m 2 dosage, while values decreased at the 30 g/m 2 dosage. Our experiment raised several questions, highlighting the justification for broadening the research.Tétel Szabadon hozzáférhető Investigation of the aftereffects of organic fertilization in a solonetz soil type in a near-natural grassland community(2025-01-09) Asbolt, Gergő; Czimbalmos, Róbert; Csízi, IstvánIn the autumn of 2021, we examined the residual effects of applied granular sheep manure in a saline habitat, transitional grass association, in the spring of 2024. Three years after the application of organic fertilizer doses (10-15-20 t/ha), we measured the dominance of Alopecuretum pratensis as the dominant grass species in the treatments, while in the control, Festuca pseudovina became the dominant associate. The composition of the plant community influenced yield levels, with the 20 t/ha manure treatment yielding 110.6% more than the control. In terms of species diversity, the treatments that received manure showed higher values.Tétel Szabadon hozzáférhető Experiences with grassland aerator with blades in Karcag(2025-01-09) Asbolt, Gergő; Czimbalmos, Róbert; Nagy, Dominik; Varga, KrisztinaIn 2023-24, we examined the effects of a lawn aerator with blades on plant structure, nitrogen, and total organic carbon content in a near-natural grass association in Karcag, characterized by saline soil. Following the aeration in October, by the following May, the nitrogen and total organic carbon content of the grass soil decreased. There was a decline in species diversity and the cover value of leguminous grass species. In contrast, the cover proportion of moderately oligotrophic, community-forming Festuca pseudovina increased. Additionally, the cover value of the dominant grass species, Alopecurus pratensis, also rose due to the two-time intervention with the blade roller. Summarizing our results, the application of lawn aeration in sensitive plant structures of near-natural grass associations is justified with great care.Tétel Szabadon hozzáférhető Melyek lehetnek az alföldi szélsőségesen száraz gyepekben, takarmánybázist adó gyepgazdálkodási és állategészségi szempontból fontos pázsitfüvek?(2025-12-20) Balogh, Dániel; Szabó-Szöllösi, Tünde; Freiler-Nagy, Ágnes; Moravszki, Letícia; Hetényi, Nikoletta; Orosz, SzilviaThe Festuca taxa of the Pannonian Basin are beautiful examples of environmental adaptation to specific climatic and soil conditions and genetic diversity within the plant genus. They are well adapted to grazing agriculture and summer droughts, after which their excellent regenerative capacity helps them to recover. For these reasons, and due to their vast territorial coverage, they are also of great importance to the national economy. However, in order to exploit their genetic potential, it is essential to separate the individual taxa on a genetic basis. Taking into account two important aspects, namely coping with drought and saline soils, we provide an overview below.Tétel Szabadon hozzáférhető Homokpuszta gyepi boszorkánykör növénytani és takarmányozási vizsgálata(2025-12-20) Balogh, János; Kárpáti , Edina; Tóth, Adrienn; Freiler-Nagy, Ágnes; Moravszki, Letícia; Hetényi, Nikoletta; Orosz, SzilviaPannonian sand grasslands represent a prominent nature conservation value, for the maintenance of which knowledge of appropriate grassland management practices is indispensable. Our research investigated the complex effects of a phenomenon known as fairy rings – specifically, rings formed by Agaricus xanthodermus – which transform both the soil and the vegetation. In the different zones of a 14 m diameter fairy ring, we performed detailed botanical surveys using a total of 288 quadrats, each 0.5 m×0. 5m in area. These were evaluated using Borhidi's ecological indicators and the Balázs method for estimating yield and fodder value. The fairy ring exerts a dual, spatially distinct effect on the vegetation. Intensive nitrogen mobilisation occurred at the fungal front, leading to the rapid dominance of the nitrogen-demanding, ruderal species Elymus repens. The characteristics of this zone included a steep increase in total cover, a drastic decrease in diversity, and a decline in the vegetation's naturalness value. Moving inwards from the ring, the effect weakened; regeneration was taking place, where the fodder-valuable Poa angustifolia dominated, resulting in the highest fodder value (K-value) in the central part of the ring. However, diversity remained low here as well, due to monodominance. In summary, it can be concluded that the A. xanthodermus fairy ring functions as an ecosystem engineer, generating significant spatial heterogeneity in the grassland. Based on our results, a comprehensive assessment of the effects of fairy rings is essential to develop sustainable management and conservation practices for Pannonian grasslands, with particular regard to the balance between forage production and biodiversity.Tétel Szabadon hozzáférhető Grasslands restoration opportunities in different habitats, with different grazing animals: Overview case studies II: Goat pastures(2025-12-20) Balogh, Daniel; Penksza, Karoly; Pajor, Ferenc; Stilling, Ferenc; Hajnaczki, Sandor; Wagenhoffer, Zsombor; Turcsanyi-Jardi, Ildiko; Szabo-Szollosi, Tunde; Fintha, Gabriella; Salata-Falusi, Eszter; Balogh, Janos; Penksza, Peter; Poti, Peter; Salata, Denes; Balogh, Petra; Szentes, SzilardIn this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species ( Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios ) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use. The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably. Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes. In this summary overview, we present the findings of phytosociological surveys conducted in vegetation types subjected to goat grazing—excluding the control meadows—across seven different study sites in addition to four settlements located in Transdanubia and the North Hungarian Mountains. The areas are also evaluated from a grassland management perspective. Furthermore, we explored the potential use of two invasive species ( Solidago gigantea and Calamagrostis epigeios ) as goat fodder, and we included a mown meadow as a control. The primary aim was to assess the species richness and ecological value of these areas under varying levels of grazing pressure and grassland management strategies, particularly in terms of conservation and pasture use. The most degraded plant communities were observed in Nagyréde and Kaposdada, where overgrazing had occurred. This was evident in species composition, as these areas were the least species-rich and showed significant infestation by ruderal species. In contrast, the most favorable outcomes—both for conservation and for grassland management—were found in sites that were initially mown and subsequently grazed by goats. The results suggest that vegetation types developed under light grazing pressure were more beneficial from a grazing perspective. Overall, the study indicates that a combination of light grazing and mowing is the most suitable management approach for maintaining and utilizing these semi-dry grasslands sustainably. Additionally, both invasive species may have potential for use as fodder when harvested at appropriate phenological stages and supplemented with additional feed, although not for meat production purposes.Tétel Szabadon hozzáférhető Boszorkánykörök - gyepjeink rejtett erőforrásai(2025-12-20) Balogh, János; Tóth, Adrienn; Freiler-Nagy, Ágnes; Moravszki, Letícia; Hetényi, Nikoletta; Orosz, SzilviaThis review examines fairy rings in temperate grasslands and their ecological role, highlighting their occurrence in Hungary. It presents the 92 fungal species recorded in Hungary that form these structures and provides a detailed discussion of the ecological mechanisms behind ring formation, their growth rates (which vary from 7 cm to 125 cm per year depending on the species), and the various classification systems. Their ecological role is complex and dual: some species (Type 1) harm vegetation at the fungal front (e.g., through soil hydrophobicity and phytotoxic compounds), while in the inner zone of the rings, they stimulate growth and increase diversity, partly by promoting the proliferation of arbuscular mycorrhizal (AM) fungi. Therefore, fairy ring fungi are ecosystem engineers: they fundamentally influence nutrient cycles, soil microbial communities, plant diversity, and biomass production. Some of the compounds they produce (fairy chemicals) show remarkable potential for agricultural application. Research on fairy rings – despite being crucial for understanding the functioning of grassland ecosystems – is still insufficient. An interdisciplinary approach, the application of remote sensing technologies, and the use of mathematical modelling in future research could contribute to the protection, restoration, and climate change adaptation of grasslands.Tétel Szabadon hozzáférhető Overview and comparative analysis of Festuca species dominant in extremely dry sandy grasslands of the Great Plain and important from a grassland management perspective(2025-12-20) Balogh, Dániel; Szabó-Szöllösi, Tünde; Saláta, Dénes; Penksza, KárolyAmong the narrow-leaved Festuca taxa occurring in the Carpathian Basin, those inhabiting extremely dry lowland habitats are mainly species with a continuous sclerenchyma ring in their leaves, or in which the sclerenchyma becomes ring-shaped by the end of the vegetation period. The most characteristic representative of this group is Festuca vaginata, but recent studies have also confirmed the presence of Festuca pseudovaginata and Festuca tomanii in these habitats. These species are of high importance for grassland management, as they are dominant components of dry steppe vegetation. In this paper, we provide a comparative and critical review of the three taxa, summarizing previous literature and presenting morphological data aimed at identifying the most reliable diagnostic characters for species delimitation. Our results indicate that the position of the fourth spikelet on both the terminal and the longest panicle branches are among the most informative morphological traits for distinguishing the species. Within the spikelets, the length of the outer glume in the second floret proved to be the most consistent and useful character, which is recommended for practical identification purposes as well.Tétel Szabadon hozzáférhető Grasslands restoration opportunities in different habitats, with different grazing animals. Overview case studies I: wooded pastures, deforestation: Áttekintő esettanulmányok I: fás legelők, erdőirtások(2025-01-19) Saláta, Dénes; Szentes, Szilárd; Kevi, Andrea; Balogh, Dániel; Turcsanyi-Jardi, Ildiko; Szabó-Szöllősi, Tünde; Wagenhoffer, Zsombor; Sipos, László; Salata-Falusi, Eszter; Stilling, Ferenc; Penksza, Péter; Fintha, Gabriella; Póti, Péter; Fűrész, Attila; Pajor, Ferenc; Balogh, Petra; Penksza, KárolySince 1992, data on the vegetation of the various grasslands in the country have been collected continuously and in recent years the vegetation of these areas has been surveyed repeatedly to monitor changes. Our aim has been to identify the conservation values and grassland management values of grasslands grazed by different animals, grasslands and wooded pastures that have been planted or restored. In the Pannonian region, we have also carried out studies in lowland mid-range, hilly areas. Areas grazed by horses, Hungarian grey cattle, sheep, goats and domestic water buffalo. The results of grazing with different animals at several study sites have been monitored and have been continuously monitored since 1994. In this paper, a brief overview of the results of the conversion of wooded pastures and deforested areas to pasture is presented. Results from three wooded pastures and one shrubland are summarised. Results from Hungarian grey cattle sheep and Hungarian domestic buffalo pasture are summarised. In all areas, grazing was successful in maintaining habitats. The maintenance of the scrub area and the preservation of its mosaicity were best ensured in the Hungarian grey cattle pasture. Sheep were responsible for maintaining the grassland vegetation. Water buffaloes ensured the maintenance of the pasture.Tétel Szabadon hozzáférhető Grasslands restoration opportunities in different habitats, with different grazing animals: Overview case studies III: Sheep pastures(2025-12-20) Penksza, Karoly; Pajor, Ferenc; Wagenhoffer, Zsombor; Szabo-Szollosi, Tunde; Salata-Falusi, Eszter; Sari, Leonard; Balogh, Janos; Szoke, Peter; Penksza, Peter; Poti, Peter; Salata, Denes; Balogh, Petra; Vitasović-Kosić, Ivana; Szentes, SzilardFrom a land-use perspective, sheep grazing is primarily justified on sites of lower soil productivity. This is due to the grazing behaviour of sheep, characterised by selective feeding and close cropping. Such grazing promotes the development of a diverse vegetation structure, which is of high conservation value. However, under prolonged overgrazing, undesirable plant species may proliferate within the sward. The present review seeks to identify, in general terms, which species tend to become dominant on sheep pastures and which species are likely to spread under intensive grazing. Investigations carried out across several Hungarian landscape types yielded comparable results. Under high grazing pressure, Lolium perenne , Cynodon dactylon and Hordeum hystrix typically became dominant. By contrast, under low grazing pressure, Festuca pseudovina was generally found to prevail.Tétel Szabadon hozzáférhető A legeltetés részvételi tervezése a Felső-kiskunsági szikes tavakon és pusztákon(2018-12-31) Margóczi, Katalin; Kalóczkai, Ágnes; Mihók, Barbara; Fabók, Veronika; Mile, Orsolya; Bankovics, András; Nagyné Grecs, Anita; Kasza, Veronika; Kovács, EszterAz optimális tájhasználat biztosítja a természeti értékek megmaradását, de ugyanakkor a lehet legtöbb lehetőséget nyújtja a helyi lakosok megélhetéséhez is. A Felső-Kiskunsági szikes tavak területén a legeltetés a legfontosabb tájhasználati forma. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak közreműködésével egy részvételi folyamatot folytattunk le a területen, amelynek célja az volt, hogy a két legfontosabb érintett csoport, a természetvédelmi szakemberek és a helyi gazdálkodók eszmecseréjét elősegítse, és így hozzájáruljon az optimális legeltetési gyakorlat kialakításához. A részvételi folyamat egy műhelybeszélgetéssel kezdődött, ahol a természetvédelmi szakemberek tájhasználattal kapcsolatos elképzeléseit ismertük meg. Ezután interjúkat készítettünk az érintett gazdálkodókkal. Végül egy olyan műhelybeszélgetést szerveztünk, ahol mindkét érintett csoport részt vett. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a két érintett csoport részben hasonló, részben eltérő elképzelésekkel rendelkezik az optimális tájhasználattal kapcsolatban. Abban megegyezett a véleményük, hogy a vizsgált területen a legeltetés a legmegfelelőbb hasznosítási mód, és a nád visszaszorítása fontos cél. A legelő állatfajok tekintetében azonban a természetvédelmi szakemberek a bivalyt és a szarvasmarhát, míg a helyi gazdálkodók a juhot és a szarvasmarhát preferálták. A vízkormányzással kapcsolatban a természetvédelem a víz megtartásában, a gazdálkodók a víz elvezetésében voltak érdekeltek. A gazdálkodók számára a rugalmatlan természetvédelmi szabályok is problémát jelentettek. Mindhárom kérdésben sikerült előrelépni a részvételi folyamat során, az álláspontok közeledtek és kompromisszumos megoldások születtek. Megállapítottuk, hogy a Felső-Kiskunsági táj természetvédelmi és társadalmi szempontból is optimális használatát a két említett érintett csoport csak együtt tudja megvalósítani. Igen sokféle szempontnak kell megfelelni mindkét oldalon, ezért a részvételi tervezés módszereinek alkalmazása mindenképpen hasznos, ahogy ezt a kutatásunk is bizonyította.Tétel Szabadon hozzáférhető Parádóhuta melletti cserjeirtott mintaterületen kialakult gyep növényzetének változása vadrágás hatására 2012 és 2019 között(2021-05-29) Pápay, Gergely; Wichmann, Barnabás; Penksza, KárolyA természetvédelmi kezelések alkalmával a hegyi réteken leginkább a cserjésedés visszaszorítása a cél. E feladatot 2012-ben több Parádóhuta melletti gyepfolton a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látta el. A vizsgált foltok közül a mintaterületünkön 2012 óta viszont nem történt beavatkozás, a vegetáció kialakításáért és a benne történő változásért kizárólag a vadak a felelősek. A cönológiai vizsgálatokat 2×2 m-es kvadrátokban végeztük, ahol a fajok borítási értékei lettek megadva. A vegetációs adatokat klaszteranalízis és detrendált korreszpondencia-elemzés (DCA) alkalmazásával értékeltük. A mintaterületen csak a vadrágásnak köszönhetően 6 éven keresztül (2012-2017) a természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki. Ez alatt az időszak alatt a fásszárú fajok nem váltak dominánssá, mint az várható lett volna, hanem stagnált, sőt egyes pontokon jelentősen csökkent a borításuk. Itt a magára hagyott területen potenciálisan a cserjésedés által veszélyeztetett gyeptársulásokban a nagytestű vadak szabályozták a fásszárú fajok borítását, ezzel jelentős szerepet játszhattak a természetközeli állapotok fenntartásában. Az utolsó két évben (2018-2019) jelentős változás történt. 2018-ban közel 10 ha-on cserjeirtást végeztek, így a vadállomány „legelő” területe több, mint a kétszeresére nőtt. A vadállomány ekkor már a kiterjedt területen nem tudta visszaszorítani a cserjésedést. 2019-re az évelő lágyszárúak fajösszetétele nem változott jelentősen, de a borításuk jelentős mértékben csökkent, és a cserjék törtek előre. 2018-ig az inváziós fajok (I) borítása viszonylag állandónak mondható, a 2019-es évben viszont a borításuk növekedni kezdett. A gyep diverzitási értéke is csökkent a 2019-es évre. A vadhatás elmaradásával a gyep fajösszetéte, ha még nem is változott jelentős mértékben, de a borítási értékek jól jelzik, hogy a becserjésedés erősödni fog, és várható, hogy a lágyszárú fajok nagy része is vissza fog szorulni.Tétel Szabadon hozzáférhető Természetes és telepített homoki gyepek vegetációja és biomassza-vizsgálatai kisalföldi mintaterületeken(2021-05-29) Pápay, Gergely; Szabó, Gábor; Szőke, Péter; Zimmermann, Zita; Fűrész, Attila; Péter, Norbert; Penksza, KárolyVizsgálatunkban két eltérő típusú nyílt természetes homokpusztagyep és élőhely-rekonstrukció során telepített gyepek vegetációját és biomassza-produkcióját hasonlítottuk össze kisalföldi katonai mintaterületeken (Gönyű és Győrszentiván). A vizsgált természetes nyílt gyepekben az uralkodó faj a Festuca vaginata volt, a záródó gyepekben pedig a Festuca rupicola dominált, de mellette a F. javorkae is előfordult. Minden mintaterületen és vegetáció típusban 6-6 db cönológia felvételt és 50×50 cm-es kvadrátban biomassza-mintákat vettünk. A mintaterületek közötti eltéréseket a variációs koefficiens (CV%) és egyutas ANOVA segítségével elemeztük, diverzitási értéket számoltunk. A cönológiai felvételekben lévő adatstruktúrát a nem metrikus többdimenziós skálázás (nmds) ordináció segítségével a Bray-Curtis távolságindexek felhasználásával elemeztük. A nyílt homoki gyepek Festucetum vaginatae típusaiban a legfajgazdagabb az eredeti állomány volt, amihez már hasonlóvá vált a vizsgálat 5 éve alatt a vetett és a spontán gyepesedő vegetáció. Az égetett állományok fajkészlete szegényebb volt, és a diverzitási értékek is alacsonyabbak voltak. A Festuca rupicola dominálta gyep fajszáma és a diverzitási értékei is magasabbak voltak az eltelt időszak alatt. A biomassza értékek tekintetében is a záródó Festuca rupicola gyepek mutattak nagyobb értékeket, és a fajösszetétel tekintetében is gyepgazdálkodási szempontból fontos fajok nagyobb arányban fordultak elő. A vizsgált területeken a restaurációs munkák természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból is sikeresnek mondhatók.Tétel Szabadon hozzáférhető Bio komposztadagok hatása egy arid termőhelyű ősgyep első növedékének hozamaira(2018-12-31) Fernández, Daniel Díaz; Varga, Krisztina; Csízi, IstvánKísérletünk során, melyet 2015-17-ben a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében folytattunk, kétféle komposztot teszteltünk az intézet juhtelepe melletti, alacsony termképesség[1], szolonyec talajon kialakult sgyepen. Mindkét komposzt on-farm anyagokból, mélyalmos tartásból származó trágyából készült, és engedélyezett Natura 2000 és AKG szabályozás alá es területen is, de míg az egyik adalékanyagoktól mentes natúr komposzt, a másik foszforral dúsított. Három dózist teszteltünk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha) négy ismétlésben. Mintavétel után szárazanyagtartalom, nyersfehérje-tartalom és életfenntartó nettó energia tartalom került meghatározásra, melyekbl egységnyi területre vetített hozamot kalkuláltunk. Az eredmények azt mutatják, hogy minden kezelés szignifikánsan növelte a hozamot a kontrollhoz képest, st egyes esetekben majdhogynem meg is triplázta azt, habár az eltér minségi mutatók eltér dózist igényeltek a kimagasló hozam elérése érdekében. A két komposzt közötti különbség jól érzékelhet, de meg kell említeni, hogy a natúr komposzt is hatékonyan tudta növelni a hozamot, noha eredményessége elmaradt a foszforral dúsítottól. Eredményeinket összevetve a meteorológiai adatokkal, kiderült, hogy a sok csapadék növelni tudja a komposzt hatékonyságát, lévén elsegíti a benne található anyagok feltáródását. Eredményeinket alátámasztják a bvített talajvizsgálat eredményei is, melyek jelents foszfortartalékot mutatnak az E komposzttal kezelt parcellák feltalajában.Tétel Szabadon hozzáférhető A területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára(2018-12-31) Bajnok, Márta; Halász, András; Szíjgyártó, Anita; Tasi, JuliannaVizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem.Tétel Szabadon hozzáférhető A 2018-2019. évi görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) kísérlet produkciójának összehasonlítása(2021-05-29) Vojnich, Viktor József; Hüvelyk, Attila; Palkovics, András; Penksza, Károly; Pető, JuditKutatásunk célja, hogy a 2018-2019. évi szabadföldi görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) kísérlet eredményeit (beltartalmi értékek, hozam) összehasonlítsuk. A görögszéna a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó egyéves lágyszárú növény. Felhasználását tekintve többcélú gazdasági növény: házi- és gazdasági állatok takarmányozása, vadtakarmány, gyógynövény, fűszernövény. A vizsgált időszakban tápanyagutánpótlási kezelést állítottunk be, hogy növeljük a növény produkciós értékeit. A görögszéna gyomelnyomó képessége a kelést követő időszakban (1-3 hét) nagyon rossz, ezért vegyszeres gyomirtást kellett alkalmaznunk. A kísérlet ideje alatt a T. foenumgraecum állományt öntöztük. A növényt a magvetéstől számítva a 80-90. napon lekaszáltuk. A vizsgálatot Kecskeméten, a Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Bemutatókertben végeztük.