Szakdolgozati témám alapját az érvénytelenség jogintézménye adja, melyen belül kiemelt figyelmet fordítok a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmára. Az érvénytelenség egy olyan sajátos magánjogi intézmény, mely nem csak a polgári jog területén, hanem más magánjogi területen is megjelenik. Témaválasztásom éppen ezért esett az érvénytelenség kérdéskörére, mert szerettem volna egy olyan, egész jogrendszert átható jogintézménnyel foglalkozni és azzal összefüggésben kutatást végezni, mely szerves részét képezi a mindennapi életnek. A polgári jogban a szerződési jog keretein belül a szerződések érvényessége, vagy éppen érvénytelensége kiemelt jelentőséggel bír. Dolgozatomat öt fő részre osztottam, elsőként az érvénytelenség egészével, annak általános meghatározásával foglalkozom. A következő két részegységben az érvénytelenség két típusát ismertetem, mely alapján külön a szerződések semmisségére, azt követően pedig a szerződések megtámadhatóságára helyezem a hangsúlyt. A semmisség és megtámadhatóság körében foglalkozom a közöttük lévő hasonlóságok és különbségek összevetésével, ezzel is tisztább képet adva jogrendszerbeli elhelyezkedésükről, alkalmazhatóságukról. Elengedhetetlennek tartottam az érvénytelenségi okok rendszerének általános szintű feldolgozását is elhelyezni a dolgozatban, melyben kifejtésre kerültnek elsősorban az érvénytelenségi okok csoportjai, azt követően pedig a konkrét érvénytelenségi okok, melyek rövid áttekintése olvasható. Az egyes érvénytelenségi okok közül a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmának vizsgálata adja a dolgozatom utolsó nagy részegységét. A kutatásom célja a jóerkölcsbe ütköző szerződések körében, hogy annak jogtörténeti áttekintésével, hatályos normaszövegének és bírói gyakorlatban betöltött szerepének ismertetésével teljeskörű képet adjak e jogintézményről.