Napjainkban a számítógépek és az internet jelentősége folyamatosan növekszik. Az üzleti életben nélkülözhetetlen, de magánéletünkben is egyre nagyobb részt foglal el. A számítógép és az ember kapcsolata nagyon összetett, és nem egyértelműen pozitív. Például sok energiát emészt fel, hogy naprakész legyen a tudásunk az új szoftverekkel és hardwarékkel kapcsolatban, többen attól félnek, nem alaptalanul, hogy idővel az új technológiák felváltják az embereket a munkahelyeiken. Ez az úgynevezett technostressz nagyban befolyásol minket a mindennapjaink során. Mivel mindannyian mások vagyunk, ez a digitalizáció terén is megjelenik. Valaki már attól rosszul érzi magát, ha fél óráig nem posztolt semmit a közösségi médiában, mások pedig attól érzik magukat rosszul, hogy számítógépen kell dolgozniuk. Ezt a hozzáállást, bevonódást, aktív részvételt hívjuk kognitív abszorpciónak. A kiégés szindróma pedig az egyik legismertebb és legelterjedtebb mentális probléma modern társadalmunkban, a munkahelyi stressz legveszélyesebb megnyilvánulása. Mivel a technostressz és a kognitív abszorpció is olyan állapotok, melyek befolyásolják a munkahelyi teljesítményt, és a modern technológiákkal kapcsolatosak, dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a kiégési szindróma széleskörű megjelenése napjainkban kapcsolatban van-e a digitalizáció robbanásszerű elterjedésével. A releváns szakirodalom alapján megfogalmazott hipotéziseim nagy részét nem sikerült bizonyítanom, de azt gondolom hogy egy reprezentatívabb mintán szignifikáns kapcsolatokat tárt volna fel.