Mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásainak szabályozási kihívásai: megfigyelés, adatvédelem és munkavállalói jogvédelem

Abstract

Szakdolgozatom témája a mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásának szabályozási kihívásai, melyet azért választottam, mert szeretném behatóbban megismerni a munkavégzéshez használt mesterséges intelligencia szabályozási keretrendszerét. Mivel úgy gondolom, hogy a munkahelyen használt mesterséges intelligencia szabályozása sokrétű, izgalmas és mindezek mellett a társadalom egyre nagyobb részét érintő téma, ezért szerettem volna ezt a témát minél szélesebb spektrumban vizsgálni, megismerni és megérteni. A dolgozat célja, hogy átfogó képet nyújtson arról, miért használnak a munkáltatók mesterséges intelligenciát, valamint megvizsgálni, milyen jogi keretek között mozoghat a munkáltató, amikor mesterséges intelligenciát alkalmaz. Szerettem volna minél jobban bemutatni azokat a problémákat és aggályokat, amelyek a témával kapcsolatban felmerülhetnek. További célom volt a mesterséges intelligencia elterjedésének bemutatása az Európai Unióban. Emellett lényeges volt, hogy szakdolgozatomon keresztül jobban megismerhessem a munkajog ezzel kapcsolatos szabályait, valamint a rendelkezésemre álló szakirodalmak és statisztikai adatok segítségével minél érdekesebb és hitelesebb képet tudjak alkotni a mesterséges intelligencia munkahelyi megjelenéséről. Dolgozatomban azt kutattam, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás - elsősorban az AI Act, a GDPR és a hazai munkajogi normák együttese - nem eredményeznek-e olyan mértékű megfelelési terhet a munkáltatók számára, amely már technológia túlszabályozottságának tekinthető, és hogy ez a szabályozási környezet milyen hatást gyakorol egyrészt a vállalatok közötti versenyre, másrészt magának a mesterséges intelligenciának a munkahelyi elterjedésére. Lényeges kérdés továbbá, hogy a szabályozás vajon egyenlő eséllyel érinti-e a különböző méretű vállalkozásokat, vagy éppen ellenkezőleg: a megfelelési költségek és a jogi bizonytalanság aránytalanul nagyobb terhet ró a kisebb szereplőkre, ezáltal versenyhátrányt okozva velük szemben a nagyvállalatokhoz képest, amelyek könnyebben tudják finanszírozni a jogi megfelelést. Szerettem volna választ találni arra, hogy melyek azok a lehetséges jogi problémák, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazásánál felmerülhetnek és vajon ezeket a problémákat, hatékonyan tudja-e orvosolni a jogalkotó. Dolgozatomban megvizsgáltam, hogy milyen adatokat gyűjt és azokat milyen célra használja fel a munkahelyen működő mesterséges intelligencia, valamint, hogy milyen jogi korlátok és kötelezettségek vonatkoznak ezen adatok kezelésére. Ebből kifolyólag szakdolgozatomat a mesterséges intelligencia által gyűjtött adatok természetének és céljának bemutatásával kezdtem, majd áttekintettem a munkahelyi mesterséges intelligencia-adatkezelésének jogalapjait és korlátait, különös tekintettel a GDPR és az AI Act vonatkozó rendelkezéseire. Ezt követően konkrét gyakorlati esetek - a hazai NAIH-bírság, a kaliforniai proxy-diszkriminációs szabályozás és az Amazon önéletrajz-szűrő rendszerének esete - bemutatásán keresztül szemléltettem, hol húzódnak a jogszerű alkalmazás határai. Statisztikai adatok segítségével bemutattam a mesterséges intelligencia vállalati elterjedésének európai tendenciáit, valamint azokat az akadályokat, amelyek a vállalatokat visszatartják a technológia bevezetésétől - itt tértem ki részletesen a túlszabályozottság kérdésére és annak versenyre gyakorolt hatására. Dolgozatom célja szerint bemutattam továbbá az egyenlő bánásmód és a méltányos mérlegelés munkajogi követelményeinek az algoritmikus döntéshozatallal való összefüggéseit, külön kitérve a platformalapú munkavégzés specifikus kihívásaira. Összegzésül a felvetett hipotézisről következtetéseket vontam le.