A mára világszerte elterjedt hatalmas piaci verseny nagy kihívás elé állítja a kor állattenyésztőit. A nagy hozamok elérése kizárólag erre nemesített, keresztezett, szelektált speciális fajtákkal megvalósítható. Ilyen módon a termelést nem közvetlenül befolyásoló tulajdonságok a tenyésztői eljárások során háttérbe szorulnak; beszűkítve ezzel a genetikai varianciát. A diverzitás csökkenése az egyik súlyos probléma, a másik, hogy ez a folyamat olyan fajták eltűnéséhez vezethet és vezet melyek génjeire még szüksége lehet a szakmának a jövőben.

Minden állattenyésztő alapvető feladata a genetikailag értékes állományok fenntartása, tenyésztése, megőrzése. A tenyésztői munkában kiemelkedő szerepet töltenek be a különböző rendelkezésre álló génforrások. Ezek megőrzése mind a meglévő állományokban, mind a kislétszámú fajtákban és méginkább az őshonos állatok tekintetében elengedhetetlen feladat.

A biológiai sokféleség fenntartása érdekében, a fajta megőrzését számos nem elsődleges értékmérő tulajdonság is indokolja, mint a különböző szarvalakulások, szarv-, és szőrszíneződések valamint szájpadlás pigmentációk. A genetikai sokféleség megőrzése mellett, a megfogalmazott tenyészcél a kívánatos palaszürke szájpadlás elérése.

Ezért is választottam témám tárgyának a szájpadlás pigmentáció vizsgálatát, hiszen mára már szerepet kap a tenyésztésben ez az egyelőre szubjektív módon felmérhető tulajdonság.

2011-ben a Hortobágyi Nonprofit Kft-nél végeztem vizsgálataimat. Munkám során a 2010, 2011 és 2012-es évek adataival volt lehetőségem dolgozni, mivel bárminemű feljegyzés a szájpadlással kapcsolatban 2000-től található. Ezen állami cégnél 5 vonal tenyésztése folyik: B,C,M,T,V. Az 5 vonal és három év viszonylatában egy-egy utód mindkét szülőjét vizsgálva összesen 640 állat adatai álltak rendelkezésemre, beleértve mind a szájpadlás mind a szőrszín pigmentáltságára vonatkozó feljegyzéseket.

Vizsgálataim során felmértem a különböző mértékben és módon pigmentált szájpadlású egyedek létszámának évenkénti, vonalankénti eloszlását; valamint az egyes geneológiai vonalak illetve családok hatását a szájpadlásra. Megállapítottam változik-e a szájpadlás színezete az életkor előrehaladtával. Következtettem arra, van-e összefüggés a fedőszőr színezete és a szájpadlás pigmentáltsága között.