Diplomamunkám során jellemeztük két ligandum, a 2,2'-bipiridin-alapú H4DIPTA és a fenantrolin-alapú H4FENTA ligandum, valamint ezek néhány lantanoida(III)ionnal kialakuló komplexének koordinációs kémiai viselkedését. Meghatároztuk a ligandumok protonálódási állandóit és a FENTA4– ligandum esetében a kialakuló Gd(III)-komplex stabilitási és protonálódási állandóját is. Viszgáltuk a ligandumok termodinamikai stabilitását, relaxivitását, a komplexek vizcseresebességét. 1H-NMR mérésekkel bizonyítottuk a komplexek képződését, amelyeket Eu(III)-, Lu(III)- és Yb(III)-komplexekkel végeztünk el. Összességében elmondható, hogy míg a [Gd(FENTA)]–-komplex jó tulajdonságokkal rendelkezik az in vivo alkalmazás szempontjából, addig a fenantrolin-bipiridin csere a [Gd(DIPTA)]– inertségének jelentős romlásához vezet, ami nem kedvező.