Szakdolgozatom címe és egyben célja a feszültséggyűjtők elhelyezésének és típusának vizsgálata crashbox szerkezetekben. A crashboxok a hossztartók és az első lökhárító között található a járművekben. Alacsony sebességű ütközéskor egy fontos passzív biztonsági elem. Fő feladata, hogy ütközéskor ez az elem egy gyűrődési folyamaton menjen át. Ennek hatására, a crashbox egy erő és energia elnyelő elem szerepében van jelen. Ezzel csökkentve az ütközés erejét és a javítási költségeket. Mivel ez egy csavarkötéssel felfogadható elem, így cseréje gyors és egyszerű. Ezzel ellentétben, ha a hossztartók fognák fel az ütközéskor létrejövő energiát, ott sokkal nagyobb javítási nehézség és költség alakulna ki. Természetesen a kialakítása miatt az energiaelnyelésben a lökhárítónak is van szerepe. A szakdolgozatom első részében a témakör ismertetésére kerül sor. Majd korábbi, ezzel a témával kapcsolatos szakirodalmi anyagokat tanulmányozok. Ezekben a tanulmányokban különböző geometria alappal és különböző feszültséggyűjtő helyekkel rendelkező crashboxokat hasonlítanak össze és értékelnek ki a kapott szimulációs eredmények alapján. A korábbi tanulmányok konklúziói alapján a hatszögletű geometriai alap kialakítás bizonyosodott a legeredményesebbnek. Ennek hatására a szakdolgozatomban öt darab hatszög kialakítású crashbox került modellezésre és szimulálásra az LS-Dyna szoftverben. Ez az öt modell méretben, és alap kialakításban nem tér el, csak a feszültséggyűjtő helyek típusa és elhelyezésük különbözik egymástól. Mindegyik szimuláció ugyanazon paraméterekkel futottak le, így adottak voltak a feltételek minden esetben az összehasonlításhoz. A szimulációk kiértékelése után megfigyelhető, hogy a különböző feszültséggyűjtő helyek elhelyezés és kialakítása nagy mértékben hatással van a crashboxok hatékonyságára és gyűrődési mintázatukra is. Elsőnek a gyűrődési mintázatok és annak folyamatai kerültek vizsgálatra. Ezután következett a csúcserő és az átlagosan elnyelt energia vizsgálata és összehasonlítása. Ebben a két esetben eltérőek voltak az eredmények az adott modelleknél. A legutolsó összehasonlítási vizsgálat az erő – elmozdulás diagram alapján történt. Végül az előzetesen felsorolt vizsgálatok összegzése után a konklúzióim szerint a nagy furatokkal rendelkező modell lett a legjobb.