Absztrakt Az akác termesztési technológiájának fejlesztésével, valamint szelektált akácfajták előállításával kapcsolatos kutatómunka évtizedek óta zajlik hazánkban. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatói az akác nemesítése során a kedvező alaki tulajdonságokra (jó törzsminőségre), a gyors fiatalkori növekedésre, a fatermés és nektártermelés fokozására, a szárazságtűrő képesség javítására, illetve meghatározott termesztési célra (iparifa, tűzifa-energetika, méhlegelő) fókuszáltak, fókuszálnak ma is. Ennek a kutatómunkának köszönhetően ma számos akácfajtával, fajtajelölt klónnal rendelkezünk, melyek a termesztési kísérletek alapján mind fatermés, mind törzsminőség szempontjából ígéretesnek tűnnek. Kutatómunkám során a fatermesztési szempontból meghatározó, fűrészrönk előállítására alkalmas ’Jászkiséri’, ’Nyírségi’, valamint ’Üllői’ akácfajtákkal létesített kísérleti ültetvények, illetve a ’Homoki’, a ’Bácska’, a ’Vacsi’ és az ’Oszlopos’ nevű fajtajelöltek, továbbá újonnan előállított akácklónok (’Laposi’, ’Napkori’, ’Püspökladányi’ és ’Farkasszigeti’) faállomány-szerkezeti tényezőit (magasság, mellmagassági törzsátmérő, körlap, növőtér, fatermés, koronaszerkezet) és növekedését vizsgálom. Ez utóbbi, új akácklónok esetében az erdészeti gyakorlatban használt metodikával végzett magassági és vastagsági növekedésre, valamint növényegészségi állapotra irányuló felvételezéseken túlmenően UAV-alapú méréseket, továbbá fitofiziológiai (nettó asszimiláció, transzspiráció, vízhasznosítás) vizsgálatokat – kevésbé alkalmazott in situ módon – is végeztem. Megállapítottam, hogy az 5-35 éves ’Jászkiséri’, ’Nyírségi’ és ’Üllői’ akácállományok döntő többsége a II. és IV. fatermési között helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy a számukra kedvező termőhelyeken viszonylag magas, illetve közepes fatermést érhetnek el. Továbbá a faállomány-szerkezeti tényezők között szoros összefüggést figyeltem meg. Ennek az ültetvénytervezésben (törzsszám-beállítás), valamint a fatermés modellezésében van jelentősége. A 15 éves ’Homoki’ és ’Vacsi’ fajtajelölt klónok fatermését és törzsminőségét a közönséges akácéval, a 14 éves ’Bácska’ és ’Oszlopos’ esetében a ’Jászkiséri’ akác fajtáéval vetettem össze (marginális termőhelyen). Az eredmények szignifikáns különbséget mutattak a klónok és a kontroll között: A ’Homoki’ és ’Bácska’ fatermés, a ’Vacsi’ törzsminőségben haladta meg a kontroll vonatkozó értékét. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a klónok közül csak a ’Homoki’ és ’Bácska’ éri el a rentábilis ültetvényszerű fatermesztés alsó határának számító IV. fatermési osztályt, vagyis ilyen szélsőségesen száraz termőhelyi körülmények között gyenge-közepes fatermés várható. Az újonnan szelektált ’Laposi’, ’Napkori’, ’Püspökladányi’ és ’Farkasszigeti’ fajtajelölt klónokat egy tipikus akáctermőhelyen, nyírségi humuszos homoktalajon vizsgáltam, összevetve egy államilag elismert fajtával, az ’Üllői’ akáccal. A Napkor település közelében lévő kísérleti ültetvényben magasság és vastagsági (tő- és törzsátmérő) növekedés szempontjából, 2-3 éves korban a ’Napkori’ és ’Püspökladányi’ klónok produkálták a legjobb eredményt, mindkét klón szignifikánsan jobb eredményt mutatott a kontroll ’Üllői’ akácnál. A ’Napkori’ asszimiláció és vízhasznosítás szempontjából is a legjobbnak bizonyult. Az UAV-alapú állományfelvétel alapján a magasság és a növények vitalitása (NDVI és GNDVI érték) jól jellemezhető. A mérés időpontjában (2023. augusztus) a legjobb NDVI értékkel a ’Püspökladányi’ fajtajelölt rendelkezett. Magasság tekintetében a terepi felvételezések eredményeivel közel azonos tendencia mutatkozott: a mérés időpontjában a ’Napkori’ és ’Püspökladányi’ klónok bizonyultak a legmagasabbnak, az ’Üllői’ a legalacsonyabbnak.

Abstract Research work on the improvement of black locust growing technology and the production of selected black locust cultivars has been carried out in Hungary for decades. Researchers at the Forest Research Institute (FRI) have focused on the breeding of black locust for its favourable shape (good stem quality), rapid juvenile growth, increased yield and nectar production, improved drought tolerance and specific cultivation purposes (industrial timber, firewood, bee-keeping). Thanks to this research work, we now have a number of black locust cultivars, candidate clones, which, based on cultivation trials, appear promising both in terms of wood yield and stem quality. During my research, experimental plantations were established with the timber-dominant black locust cultivars 'Jászkiséri', 'Nyírségi' and 'Üllői', as well as the cultivar candidates 'Homoki', 'Bácska', 'Vacsi' and 'Oszlopos', and newly produced black locust clones ('Laposi', 'Napkori', 'Püspökladányi' and 'Farkasszigeti'), I study growth and stand structure factors, such as height, diameter at breast height, basal area, growing space, volume and crown structure. In addition to recording height and thickness growth and plant health status of the latter, new black locust clones using methodologies used in forestry practice, I also carried out UAV-based measurements and phytophysiological (net assimilation, transpiration, WUE) studies - less applied in situ. I have found that the vast majority of the 5-35 year old 'Jászkiséri', 'Nyírségi' and 'Üllői' black locust stands are located between the yield classes II and IV, which means that they can achieve relatively high or medium yields in the favourable growing areas. Furthermore, I observed a strong correlation between stand structure factors. This has implications for plantation design (stem number adjustment) and for modelling tree yield. I compared the mean tree volume and stem quality of the 15-year-old 'Homoki' and 'Vacsi' candidate clones with that of the common black locust, and of the 14-year-old 'Bácska' and 'Oszlopos' with that of the 'Jászkiséri' black locust on marginal site. The obtained results showed significant differences between clones and control: 'Homoki' and 'Bácska' showed higher wood yields than the control, while 'Vacsi' exceeded the control in stem quality. However, it was also found that only 'Homoki' and 'Bácska' clones reach yield class IV, i.e. the lower limit of the viable plantation timber production. Therefore, low to medium yield can be expected under these site conditions (extremely dry). The newly selected cultivar candidate clones 'Laposi', 'Napkori', 'Püspökladányi' and 'Farkasszigeti' are tested on a typical black locust growing site on humic sandy soil in the Nyírség region, compared to a state-recognised cultivar, 'Üllői'. In the experimental plantation near the settlement of Napkor, the 'Napkori' and 'Püspökladányi' clones produced the best results in terms of height and thickness (root collar diameter and diameter at breast height) at 2-3 years of age, both clones showing significantly better results than the control 'Üllői' black locust. 'Napkori' also proved to be the best in terms of net assimilation and WUE. Based on the UAV-based inventory, the height and the vitality of the plants (NDVI and GNDVI) can be well characterised. At the time of the measurement (August 2023), the best NDVI value was obtained for the candidate cultivar 'Püspökladányi'. In terms of height, the trend was almost the same as in the field: at the time of measurement, clones 'Napkori' and 'Püspökladányi' were the highest and 'Üllői' the lowest.