Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Mezőgazdaságtudományi Kar

Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)

Agrártudományi doktori tanács

D53

tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok

Doktori programok:

  • Kertészeti tudományok
    (programvezető: Dr. Holb Imre)
  • Növénytermesztési tudományok
    (programvezető: Dr. Pepó Péter)
  • Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
    (programvezető: Dr. Kovács Béla)

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 181)
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Búza-és rozslisztek felhasználásával készült fűszerekkel és zöldséglevekkel dúsított kenyerek, és alapanyagainak minőségvizsgálata
    Varga-Kántor, Andrea; Czipa, Nikolett; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kenyér az egyik fő táplálékunk. Számos formája és fajtája létezik a világon, köszönhetően az eltérő kultúráknak és a jelenkor eltérő trendjeinek. Kutatásom alapja a növényi eredetű anyagok hozzáadása a kenyerekhez, melyet magas antioxidáns hatású vegyületeket, élelmi rosttartalmat és makro-, valamint mikroelemeket is nagy koncentrációban tartalmazó fűszerekkel (bazsalikom, kapor, oregánó, fűszerkömény, metélőhagyma, rozmaring és fokhagyma granulátum) és zöldséglevekkel (lilakáposzta, cékla, bébispenót, sárgarépa) végeztem, melyet méréseim is alátámasztottak. A különböző mennyiségű fűszerek és zöldséglevek alkalmazása, az elkészült termékek vizsgálata, valamint érzékszervi bírálata után a legmegfelelőbb termékeket újból elkészítettem, azonban nem csak búza-, hanem rozsliszt felhasználásával is. Kutatásom alapján az ízesítéshez használt fűszerek jelentős hatással lehetnek a kenyerek antioxidáns hatású vegyülettartalmára, élelmi rost tartalmára, illetve makroelem tartalmára. A zöldséglevek hatása a polifenol és flavonoid tartalom esetében igazolható volt, azonban a makro- és mikroelem tartalmat nem emelték meg számottevően, ahogyan a nyersfehérje-, nyerszsír-, szénhidrát- és élelmi rost tartalom esetében sem tudtam kimutatni igazolható emelkedést. A lisztek típusa is jelentős befolyásoló tényező volt a mért paraméterek esetében, hiszen eltérő eredményeket kaptam a rozslisztből- és a búzalisztből készült termékeknél. A vizsgálataim alapján elmondható, hogy olyan termékeket sikerült fejleszteni, melyek magasabb élelmi rost-, makro- és mikorelem-, valamint antioxidáns hatású vegyülettartalommal rendelkeznek a kontrol (tehát hagyományosnak mondható) termékekkel szemben. Bread is one of our main foods. There are many forms and varieties in the world, thanks to the different cultures and the different trends of the present. My research is based on the addition of plant-based substances to breads, using spices and vegetable juices with high concentrations of antioxidant compounds, dietary fibre and macro- and micro-nutrients, which have been confirmed by my measurements. After using different amounts of spices (basil, dill, oregano, caraway, chives, rosemary, garlic granules) and vegetable juices (beetroot, baby spinach, red cabbage, carrots), testing the products and organoleptic evaluation, I have re-prepared the most suitable products, using not only wheat but also rye flour. Based on my research, the spices used for flavoring can have a significant effect on the antioxidant compound content, dietary fiber content, and macroelement content of breads. The effect of vegetable juices on the polyphenol and flavonoid content could be verified, however, they did not increase the concentration of macro and micro elements significantly, just like I could not detect verified increase in the protein, crude fat, carbohydrate and dietary fibre content either. It is important to point out, that the type of flour is also a great influencing factor in case of the measured parameters, since there were mentionable differences between the parameters of breads prepared from rye and wheat flour. Based on my analysis, I could develop a product which has higher dietary fibre, macro and micro element and antioxidant content compared to the control (considered traditional) products.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Szárított fűszernövényekkel és liofilizált gyümölcsökkel dúsított fajtamézek vizsgálata
    Topa, Emőke Anita; Kovács, Béla; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Absztrakt Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a fogyasztói tudatosság, mely fontos szerepet játszik a mézfogyasztásban is. Bár egyelőre kevés tanulmány számol be olyan vizsgálatokról, melyek növényi anyagok hozzáadásával fokozzák a mézek élvezeti értékeit és egészségügyi hatásait, azonban már ez a néhány vizsgálat is bizonyítja, hogy ilyen termékek előállítása segíthet megőrizni egészségünket, de étkezési szokásainkat is megváltoztathatja. ElőzeteConsumer awareness is becoming more and more important nowadays, which has a remarkable effect on honey consumption too. There are only a few research papers about studies which aim the improvement of the organoleptic characteristics and nutritional value of honeys by the addition of plant origin products, but those already verify that the production and consumption of these products might help to protect our health, besides diversifying our nutritional patterns. During my research, I have analysed the quality parameters of honeys prepared by several beekeepers, out of which I have chosen four monofloral honeys, namely canola, sunflower, acacia and linden honeys. Canola and sunflower honeys were enriched with lyophilized fruits (strawberry, raspberry, sour cherry, blackberry, blueberry), while acacia and linden honeys were enriched with herbs and spices (basil, marjoram, lovage, sage, rosemary, garlic, aniseed, peppermint, balm). The honeys: rapehoney, sunflower honey, acacia honey and linden honey. Prior to the enrichment, I have measured polyphenol, flavonoid and element content of the fruits freshly and after lyophilisation. The same parameters were determined in case of the herbs and spices too. The analysis of honeys included the determination of total polyphenol content, flavonoid content, moisture, sugar and proline content, diastase activity, electrical conductivity and element content. Furthermore, I have carried out the statistical analysis of the results, including one-way ANOVA and linear discriminant analysis (LDA).s kutatásom során több méhészet által előállított méz minőségi paramétereit vizsgáltam, melyekből kiválasztottam 4 fajtamézet. Ezek a repce-, napraforgó-, akác- és hársméz voltak. A repce- és napraforgómézet liofilizált gyümölcsökkel (szamóca, málna, meggy, szeder, áfonya), az akác- és hársmézet különböző kereskedelemben kapható szárított fűszer- és gyógynövényekkel dúsítottam (bazsalikom, majoranna, lestyán, zsálya, rozmaring, fokhagyma, ánizs, borsmenta, citromfű, gyömbér). A mézek: repceméz, napraforgóméz, akácméz és hársméz. Vizsgáltam a dúsítást megelőzően a gyümölcsök összes fenolos vegyülettartalmát, a flavonoid- és ásványianyag-tartalmát mind frissen, mind liofilizálást követően. Ugyanezen paraméterek vizsgálatát elvégeztem a fűszer- és gyógynövényekben is. A mézek vizsgálata kiterjedt az összes fenolos vegyülettartalom, flavonoid-tartalom, nedvesség- és cukortartalom, prolin-tartalom, diasztáz-aktivitás, elektromos vezetőképesség és ásványianyag-tartalom meghatározására. Emellett az eredmények statisztikai elemzését is elvégeztem, melyek az egytényezős varianciaanalízis, a korrelációelemzés, valamint a lineáris diszkriminancia analízis (LDA) voltak. kulcsszavak: liofilizálás, gyümölcs, fűszer, méz, dúsítás, lyophilization, fruit, spice, honey, enrichment
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    Az ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth) biotikus reakciói és terjedési vizsgálata a Tiszántúl régióban
    Szilágyi, Arnold; Radócz, László; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Abstract A változatos biodiverzitást leginkább veszélyeztető tényezők között említhetjük meg a nem őshonos növényfajok, azaz invazív növények terjedését. E növények jelentős természetvédelmi-, erdészeti-, mezőgazdasági-, humán egészségügyi- és gazdasági kárt képesek okozni (Csiszár, 2012). Az egyik ilyen inváziós növényfaj a Poaceae családba, illetve az Eriochloa nemzetséghez tartozó ázsiai gyapjúfű (Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth) is. Ez a növény kelet-ázsiai származású, amelyet a világ több pontján is megtalálták már, és amely a mezőgazdasági kultúrákban (főleg kapásnövényekben) okoz jelentős terméskiesést (Virók et al., 2020). Magyarországi viszonyok között a 2008-as, első észlelését követően kissé kiesett a kutatók látóköréből (Partosfalvi et al., 2008). Ebből adódóan részletesebb kutatás nem folyt hazánkban annak ellenére, hogy egy terjedőben levő, invazív növényről van szó. Debrecen-Szepes határában egy herbicid fogékonysági vizsgálatot végeztek az ázsiai gyapjúfüvön és publikálták ennek eredményeit (Somogyi et al., 2011). Külföldi tanulmányok a herbicid vizsgálatok mellett a növény élettani paramétereit vizsgálták (csírázási-, fejlődési-, szaporodásbiológiai, morfológiai stb. paraméterek). Az ázsiai gyapjúfű magyarországi terjedése következtében hasznos lehet a faj terjedésdinamikai vizsgálata, melyekről azonban meglehetősen kevés adat állt rendelkezésre. A terjedési vizsgálat mellett szintén viszonylag kevésbé kutatott terület az ázsiai gyapjúfű növényi interferencia, „speciális” eszközének, az allelopátiának a vizsgálata, amelynek szerepe a faj versenyképességében még nem kellően tisztázott. Az allelopátia-kutatás egyik fontos pillér lehet a bio-herbicidek fejlesztésében, amely még nagyobb jelentőséggel bír. A dolgozat tárgya az ázsiai gyapjúfű, amelynek vizsgáltam a terjedésdinamikaját, terjedési lehetőségeit, valamint a versenyképességének egyik fontos tényezőjét az allelopátiát. Abstract Among the factors most likely to threaten biodiversity, the spread of non-native plant species, i.e. invasive plants, should be noted. These plants can cause significant nature conservation, forestry, agricultural, human health damage and economic damage (Csiszár, 2012). One of these invasive species is the Woolly cupgrass (Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth), which belongs to the family Poaceae, as also genus Eriochloa. This plant is of East Asian origin, which has already been found in several parts of the world, and which causes significant yield loss in agricultural crops (mainly in row crops) (Virók et al., 2020). Under Hungarian conditions, following its first detection in 2008, has somewhat fallen out of the researchers' view (Partosfalvi et al., 2008). Therefore no detailed research was carried out in Hungary, despite it is a spreading, invasive plant. Near Debrecen-Szepes, a herbicide susceptibility test was accomplished on Woolly cupgrass, and its results were published (Somogyi et al., 2011). Foreign studies, besides herbicide tests, also investigated physiological parameters of the plant (germination, developmental, reproduction biology, morphological parameters, etc.). Because of the spread of the Woolly cupgrass in Hungary, propagation dynamics study of the species, would be useful, however, very little data were available on this. Besides the propagation study, another relatively less researched area is the investigation of the “special” feature of the Woolly cupgrass plant interference, namely allelopathy, which has a not sufficiently clarified role in the competitiveness of the species. Allelopathy research can be an important pillar in the development of bio-herbicides, which is even more important. The subject of the thesis is the Woolly cupgrass. I investigated its propagation dynamics, spread possibilities, and an important factor of its competitiveness, the allelopathy.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    A napraforgó hamuszürke hervadását okozó kórokozó (Macrophomina phaseolina) biológiájának és kártételének vizsgálata a Kárpát-medencében
    Csüllög, Kitti; Tarcali, Gábor; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Absztrakt A Macrophomina phaseolina rendkívül polifág, több száz gazdanövénnyel rendelkező, genetikailag variábilis, hatalmas gazdasági károkat okozó kórokozó. Minden növénytermesztő kontinensen megtalálható. A Kárpát-medencében összesen 66 területet vizsgáltunk, ebből 58 terület volt Macrophomina sp. gombával fertőzött. Vizsgáltuk a tünetek megjelenését is napraforgó növény esetében. A jellegzetes tünetek közé tartozott az augusztusban a fertőzött növény szárának alsó egyharmadáról leváló az epidermisz réteg. Augusztus elején és közepén a fertőzött táblában nagy kiterjedésű hervadó növényekből álló foltokat tapasztaltunk. A tünetek gyakran keverhetőek más károsítók által okozott tünetekkel, ezért a kórokozó azonosítására a legmegbízhatóbb módszer a mikroszkleróciumok tömeges jelenlétének vizsgálata a száron belül a gyökérnyaktól egészen 40-50 cm magasságig. 2019-ben és 2020-ban 6 település mellett 12 terület fertőzöttségét mértük fel. A kórokozó mindkét vizsgált évben valamennyi területen megtalálható volt. Megállapítottuk, hogy a vetésváltásban szereplő gazdanövények nagymértékben befolyásolhatják a vizsgált kórokozó fertőző anyagának mennyiségét a talajban. A M. phaseolina fertőzés jelentős termésveszteséget okozott a vizsgált növények tányérátmérőjének, összkaszattömegének és ezer-kaszattömegének csökkenése miatt. Vizsgáltuk az általunk gyűjtött izolátumok közötti micéliális kompatibilitást. Az összes párosítási lehetőségből (1711) mindösszesen 42 esetben nem tapasztaltunk anasztomózis képződést. Az összes párosítási lehetőség közül 97,55%-ban anasztomózis képződött a két izolátum között. Az eredmények alapján az általunk vizsgált izolátumok ugyanabba a kompatibilitási csoportba tartoznak. A Macrophomina faj szintű azonosításához szükséges az EF728/EF2 primerpár használata. A patogén elleni védekezés a gyakorlatban rendkívül nehéz feladat, ezért a hatodik célkitűzésem szerint teszteltünk a kórokozó ellen számos Trichoderma fajt in vitro. Valamennyi általunk tesztelt Trichoderma faj (T. afroharzianum, T. asperellum T1-es törzse, T. asperellum T34-es törzse, T. harzianum T22-es törzse, T. gamsii, T. harzianum, T. simmonsii) kiváló (100 %-os) biokontroll hatással volt a patogénre, kivéve T. orientale (57%). Vizsgáltuk 8 fungicid a gombára gyakorolt hatékonyságát in vitro. Megállapítottuk, hogy a DMI csoportba tartozó hatóanyagok már a legkisebb dózisok tesztelésekor is totálisan gátolták a kórokozó micéliális növekedését. Vizsgáltuk a proklorázt nagyparcellás körülmények között, mint csávázó szer és mint állománykezelő szer. Vizsgáltuk a hatékonyságát a fertőzöttség mértékére, a napraforgó értékmérő paramétereire (tányérátmérő, összkaszattömeg, ezerkaszattömeg, olajszázalék) egyaránt. Megállapítottuk, hogy a csávázás megvédte a növényeket a fertőzéstől. A kontroll parcellák esetében a fertőzöttség mértéke szignifikánsan nagyobb volt, de a két kezelés között szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk. Megállapítottuk, hogy az állománykezelés nem volt hatással a fertőzöttség mértékére kontroll és csávázott körülmények között sem. A fertőzés hatására szignifikáns olajtartalom növekedés volt tapasztalható, azonban az érték mindösszesen 2% volt. Ez a csekély mértékű növekedés nem ellensúlyozza a mennyiségi veszteségeket. Abstract Macrophomina phaseolina is a remarkably polyphagous fungus with hundreds of host plants and large genetic variability, causing enormous economic damage. This fungus can be found in every plant producing continent. A total of 66 areas were studied in the Carpathian Basin, 58 of which were infested with Macrophomina sp.. Disease symptoms in sunflowers were also investigated. Characteristic symptoms included the separation of the epidermal layer from the lower third of the stem of the infected plant in August. The symptoms can often be confused with those caused by other pests, so the most reliable method to identify the pathogen is to examine the presence of microsclerotia in large number in the stem from the root collar up to 40-50 cm in height. In 2019 and 2020, 12 areas were examined close to 6 municipalities. The pathogen was present in all areas in both years studied. It was determined that host plants in the crop rotation have a great influence on the inoculum of the pathogen in the soil. The results suggest that less rainfall and more hot days led to a higher disease incidence. M. phaseolina infection caused significant yield loss due to a reduction in head diameter, seed weight, and thousand seed weight of the examined plants. the mycelial compatibility between the collected isolates was investigated. Of the total number of possible pairings (1711), no anastomosis was observed in 42 cases. Of the total number of possible pairings, 97.55% showed anastomosis formation between two isolates. The results show that the studied isolates belong to the same compatibility group. To identify Macrophomina at the species level, it is necessary to use the primer pair EF728/EF2. Control of the pathogen is a difficult task in practice, so the sixth objective involved testing several Trichoderma species against the pathogen in vitro. All the tested Trichoderma species (T. afroharzianum, T. asperellum T1 strain, T. asperellum T34 strain, T. harzianum T22 strain, T. gamsii, T. harzianum, T. simmonsii) exhibited excellent (100%) biocontrol activity against the pathogen with the exception of T. orientale (57%). 8 fungicide active substances were tested in vitro. It was found that the DMI group of active substances completely inhibited mycelial growth of the pathogen even at the lowest doses. Subsequently, prochloraz was tested under large parcel conditions as a seed treatment agent and as crop treatment. It was found that seed treatment protected the plants from infection. Infection rates were significantly higher in control parcels, but no significant difference was observed between the two treatments. It was found that crop treatment had no effect on infection rates in either control or seed treated conditions. There was a significant increase in oil content as a result of infection, but this value was only 2%. This small increase does not compensate for the quantitative losses.
  • Tétel
    Szabadon hozzáférhető
    A csonthéjasok európai sárgaságának (european stone fruit yellows, ESFY) valamint terjedésének vizsgálata
    Bodnár, Dominika; Tarcali, Gábor; Mergenthaler, Emese; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Absztrakt A csonthéjasok európai sárgulását (European stone fruit yellows, ESFY) okozó ’Candidatus Phytoplasma prunorum’ kórokozónak terjedése, a klímaváltozás hatására felgyorsulhat, mivel a felmelegedés kedvez a melegkedvelő fitoplazma vektorok számára. A betegség ellen még nincs gyógyító hatású kezelés. A terjedés elleni védekezés kulcsa a megelőzésben rejlik. Munkánk során, a vektor, a szilva levélbolha (Cacopsylla pruni) és a kórokozó mélyebb megismerését tűztük ki célul. Vizsgáltuk két Boldogkőváralja térségében lévő kajszi ültetvény fertőzöttségét tüneti felmérés alapján. Vizsgáltuk az egyik ültetvényben fertőzött kajszifában jelen lévő kórokozó törzsét, hogy megtudjuk pontosan melyik törzs van jelen a térségben, és az ott fellelhető törzs virulens-e. Vizsgáltuk a vektor telelésre alkalmas helyeit, más levélbolha fajokkal együtt, valamint figyelemmel követtük a vektort Prunus fajokon rajzásának időszakában. Vizsgáltuk a szilva levélbolha rajzás alatt gyűjtött egyedeinek fertőzöttségi arányát, illetve biotípusát. Továbbá a vektor vonzásában szerepet játszó színeket is vizsgáltuk csapdázási módszer fejlesztéséhez. Munkánk során megállapítottuk, hogy a vizsgált ültetvényekben a fák magas arányban mutatnak fertőzöttségi tüneteket (68,60 % az 1-es számú ültetvényben és 62,6 % a 2-es számú ültetvény esetén). Az 1-es számú ültetvényben az ESFY-G2-es virulens törzséhez nagyon nagy mértékben hasonló izolátumot találtunk a fertőzött kajszibában. A vektort megtaláltuk luc és Douglas fenyőkön az ország különböző területein, továbbá másik 19 levélbolha fajt is azonosítottunk a téli időszakban különböző fenyőfélékről. Prunus fajokon történő megfigyelések során fontos dátumokat jegyeztünk fel, melyek a vektor életciklusához köthetőek. A vektor rajzása során gyűjtött egyedek fertőzöttségének vizsgálatakor, megállapítottuk, hogy a gyűjtött egyedek 67,4 %-a volt a kórokozóval fertőzött Boldogkőváralja térségében, míg a Bekecs térségében gyűjtött egyedek 46,67 %-a bizonyult fertőzöttnek). A biotípus során mindegyik gyűjtött és vizsgált egyed a B biotípushoz tartozónak bizonyult. A csapdázási módszerhez kapcsolódóan pedig megállapítottuk, hogy a fehér színű ragacslap több szilva levélbolha egyedet fog, különösen a rajzás korai időszakában, mint a többi vizsgált szín (sárga, piros, fluoreszcens sárga, átlátszó). Ezekkel az új információkkal hozzájárulunk a későbbi hatékonyabb védekezési módszerek kidolgozásának megalapozásához. Spreading of the European stone fruit yellows (ESFY) diseases caused by the pathogen ’Candidatus Phytoplasma prunorum’ could accelerated as an outcome of climate change as the warming up is favour for the warm-liking phytoplasma vector species. There is no known curable method for the infected trees yet. Thus, to avoid the spread of the disease, the prevention of the pathogen reaching the plantation is a key element. During our work, we aspired to a deeper understanding of the biology and behavior of the vector (Cacopsylla pruni) and the pathogen. Two apricot orchards in the region of Boldogkőváralja were examined to measure the ratio of trees that showed phytoplasma infection symptoms. We examined an infected apricot tree in the experimental area, to find out the exact strain identity of the pathogen, and whether it’s a virulent or an avirulent one. We collected the vector and other jumping plant-lice species on different firs during the winter period, at different parts of the country. The vector was also collected and monitored in the period of its migration to the orchards on Prunus species. The biotype and the infection range of collected vector individuals were also examined. Moreover, the colors that play a role in the attraction of the vector were also examined to develop a trapping method. As a result, for the examination of the infected trees ratio of the two orchards, we found that this ratio was high in them (it was 68.60 % in the No.1, and 62.6 % in the No.2 plantation). As a result of the strain examination (in No.1 plantation), we identified that our isolate showed the highest similarity to the ESFY-G2 strain, which has virulent nature. The vector was collected on spruce and Douglas fir in the winter period, and also an additional 19 different species of jumping plant-louse on different fir trees. During our examination of Prunus species, we recorded dates as the main points of the life cycle of the vector. The collected individuals of C. pruni in the period of their migration to the orchards were also checked for their biotype and infection range. All examined individuals belonged to biotype B. Their infection ratio was high (46.67 % of the collected specimens were infected with the pathogen at the region of Bekecs, and 67.4% of the specimens which were collected near Boldogkőváralja proved to be infected). Based on our results regarding to the attraction of the colors, white color cached more specimens of the vector than the other examined colour (red, yellow, fluorescent yellow and transparent), especially in the early period of migration to the plantation. These results and information contribute to the establishment of working out a better and more effective protection method against the spreading of the disease and its vector.