A határok és a határmentiség kérdésköre napjainkban is fontos jelentőséggel bír, mellyel többek között a földrajztudomány, a területfejlesztés, a regionális tudományok és a szociológia kiemelten foglalkoznak (HARTL, 2016). Kelet-Közép-Európa politikai államhatárai mentén számos a múltból örökölt területi-etnikai probléma nehezíti a települések fejlődését. Magyarországon a határ menti periférikus területek létrejötte a trianoni békekötéstől vette kezdetét, mely határszakaszok mentén rendezetlen társadalmi-gazdasági helyzet alakult ki, és áll fenn a mai napig. Ilyen területekkel elsősorban az ország északkeleti régiójában találkozhatunk, ahol a határ menti térségek és települések a „periféria perifériáira” esnek (BARANYI, 1999). Északkelet-Magyarországon három társadalmi-gazdasági problémákkal szenvedő határszakasz különíthető el: a magyar–szlovák, a magyar–ukrán és a magyar–román. Ezen hosszú peremvidék településeire jellemző leginkább a halmozottan hátrányos periférikus helyzet, s ezeknél a településeknél jelennek meg a határmentiség sajátosságai. Éppen ezért fontos ezen területek társadalmi-gazdasági jellemzőinek a feltárása, valamint ezáltal fejlődésük előmozdítása. Mivel magam is Kárpátalja határ menti térségében lakom, és a terület helyzete, fejlettsége alapvetően ismeretes számomra, ezért választottam diplomamunkám témájául a túloldali, vagyis a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határvidék fejlődési pályájának kutatását, alkalmazva a geoinformatika által adott lehetőségeket. Munkámban különös figyelmet fordítok a határ definiálására, a határmentiség és a határzóna kérdésének körbejárására, ezek tematikus térképeken való ábrázolására. A mintaterületen a határzónába tartozó települések fejlettségét saját fejlesztésű komplex mutatóval (komplex fejlettségi index) vizsgálom meg. A települések fejlettségének változását, dinamikáját egy hosszabb, 1995-től 2015-ig tartó időszakban elemzem. A kutatás legérdekesebb elemei az eredményekből származó tematikus térképek, diagramok. Ezekből Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti területének fejlettségéről átfogó képet kaphatunk, és az eredmények segítséget nyújthatnak a települések fejlődési pályáinak pozitív irányba való elmozdításában. A dolgozat célja, hogy a megadott időszakban feltárja a térség településállományának fejlettségét az országos átlaghoz képest, megvizsgálva a települési pályákat és a fejlődés dinamikáját, mely által megállapítható, hogy felzárkózik-e a térség, vagy csak javulnak az értékek. A kitűzött célok teljesülése pedig átfogó képet adhat a megye határ menti térségének helyzetéről, fejlettségének alakulásáról 1995–2015 között.