Szakdolgozatom témájául az előzetes letartóztatást választottam, mivel a Nyíregyházi Járásbíróságon dolgozom büntető ügyszakban, büntető ügyszakos bíró mellett jegyzőkönyvvezetőként. A munkám során nap, mint nap találkozom előzetes letartóztatásban lévő személyekkel, olyan bírósági iratokkal, melyben soron kívül kell a kényszerintézkedés elrendeléséről, hosszabbításáról dönteni, akár a nyomozati szakban, akár a bírósági ügyszakban, új, illetőleg már folyamatban lévő eljárás során. A terheltek egy része az anyagi nehézségek miatt - nem megfelelő az iskolai végzettség, emiatt munkahely és rendszeres jövedelme nincs arra, hogy a tárgyaláson meg tudjon jelenni –, a másik része sokszor munkás szállóra, lakásotthonba, anyaotthonba, hajléktalan szállóra kényszerül, mivel nincs bejelentett lakcímük, tartózkodási helyük és emiatt nem tudnak megjelenni a tárgyaláson. Vannak nyilván, akik a hatóság elől menekülnek, a szökés, elrejtőzés, vagy újabb bűncselekmény elkövetése miatt indokolt az előzetes letartóztatásuk, vagy akár a tanúk megfélemlítésével az eljárás meghiúsulását okozná. A bíróság végül elfogató parancsot bocsát ki, hogy jelenlétük biztosítható legyen a tárgyaláson és az eljárás ne húzódjon el. Széles a skála. A szakdolgozatom a történeti áttekintéssel kezdem, mivel úgy gondolom, hogy a kialakulásról, fejlődéséről mindenképpen említeni kell pár szót, hogy az ember megértse a kényszerintézkedés fejlődését. Ezt követően bemutatásra kerül az ügyészi indítvány, ami a kényszerintézkedés alapja. Részletezésre kerül az előzetes letartóztatás feltétele, az oka, az időtartama, a felülvizsgálata, megszűnés és megszüntetése. Majd kitérek a szabadulásra és a helyettesítésére szolgáló intézményekre röviden, mivel elég nagy témakört ölelnek fel egyedül is. Érdekességként jogesetek is gyűjtöttem, illetve statisztikai adatokat is, hogy ezzel emeljem a szakdolgozat színvonalát, hogy a laikusok számára is érthető és érdekes legyen, ne egy száraz, tömör bemutatása az előzetes letartóztatásnak.