Összefoglalalás

A rooming-in és a szoptatás kultúrája az őskortól kezdődően folyamatosan fejlődött, hiszen ösztönös cselekvésekről, jelenségről van szó. A fejlődő újszülöttnek az anya közelében kell lennie létfenntartása érdekében. Az anya ösztönösen védi gyermekét, létfenntartás és fajfenntartás szempontjából ösztönösen emlőiből táplálja, szoptatja gyermekét. Az ősi imprinting az évezredek és a legutóbbi évszázadok során oda jutott, hogy a civilizáció fejlődése következtében a szülés, és a gyermekágyas időszak intézeti keretek közé kerülése szétválasztotta bizonyos értelemben az anyát újszülöttjétől, majd ismét a civilizációs és tudományos fejlődés hatására a múlt század második felére alakult ki a rooming-in fogalma, mely új távlatokat nyitott, a XXI. századra családközpontú szülészeti ellátás alakult ki. Jelen munka célja a kórházi szaksegítség vizsgálata a rooming-in és a szoptatás tekintetében. A kérdés az, hogy mi kerül át a szülőanyák tudatába, mit kapnak és mit nyernek ezáltal a kismamák. A hipotézisek, 3 feltételezéssel a következőek: helyi értelemben a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a Neonatológiai Tanszék orvosai és nővérei, valamint a Szülészeti Klinika többi dolgozója hatásos munkája következtében a rooming-in és szoptatás megvalósul és jelentőségük a kismamák körében tudatossá válik. 60 kismama ismeretei kerültek felmérésre két kérdőív segítségével. Mindannyian spontán szültek, pathológiamentes szülés zajlott le náluk, és az újszülöttjeik is egészségesen akkomodálódtak. Retrospektív vizsgálat történt, a kórházból való hazamenetel napján az év első felében. A kérdőívekben a segítségnyújtás, a szülésre és gyermekágyas időszakra való felkészültség mérésén át végül a rooming-in és a szoptatás jelentőségének megértése is mérce alá kerül. Az eredmények tekintetében elmondható, hogy a 60 gyermekágyas közül 90%.ban meztelenül és azonnal megkapták az újszülöttet biztosítva ezzel az úgynevezett „aranyóra” lehetőségét, 100%-ban szoptattak, összességében a roomig in 85%-ban valósult meg. A szoptatás és rooming-in tekintetében a fogalmak és azok jelentőségének megértése 70% és 100% között teljesült az anyák részéről. A következtetésekből kiemelhető, hogy kvalitatív, fenomenológiai szempontból elemezve az eredményeket, leíró jelleggel, helyi értelemben és összefüggésben a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán minimum elégséges munka zajlik a szoptatásban és rooming-in -ben történő segítségnyújtás terén, hiszen a vizsgált gyermekágyasok 70-100%-ban megértették a szoptatás és rooming-in jelentőségét. A rooming-in a vizsgált esetek 85%-ban megvalósult. A 70-100% os megértési ráta mellett a 85 %-os megvalósulás egyéb nem kiszámítható tényezők miatt minimum elfogadható eredménynek számít. A rooming-in és a szoptatás jelentősége a XXI. században abban jelölhető meg, hogy megfelelően képzett és hatékony szaksegítség révén, az előző században elterjedt rendszer elmei tudatosulhatnak a kismamák, édesanyák, és családok körében, így a jövő nemzedékeinek is nagyobb esélye van e két, tulajdonképpen ösztönös jelenség ill. tevékenység tudatos továbbadására. A hipotézisek, feltételezések a munka során igaznak bizonyultak. Javaslatok a jövőre nézve: a várandósgondozás keretein kívül, intézeti osztályos keretek között is történjen felkészítés a rooming-in a szoptatás tekintetében. A rooming-in és a szoptatás témaköre pathológiás terhességek, koraszülések esetén további vizsgálatokat igényel.