A választási rendszer mint politikai és jogi téma nap mint nap nagyon sok embert foglalkoztat, hiszen nagyon fontos a választópolgárok életének irányításában, hogy mely politikai párt milyen cselekvéseket visz végbe a hatalom gyakorlása során. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nép felhatalmazása alapján az általunk támogatott politikai erők mennyire szolgálják érdekeinket. Ettől függ ugyanis a jelenünk és a jövőnk is. Ezért választottam szakdolgozatom témájává a választási rendszerek bemutatását, reflektálva többek között a választójogi szabályozásra, a típusok közti eltérésekre, illetve a magyar sajátosságokra is. A modern demokráciákban a hatalom átruházásának, politikai vezetők kiválasztásának alapvető módszere a választás. A politikai választás folyamata irányulhat egy személy vagy valamely testület megválasztására. A választási rendszer formája sok tekintetben közvetlen hatást gyakorol egy ország pártrendszerére és politikai struktúrájára. A modern demokráciákban a választás alapvető jelenségként értelmezhető, része a döntéshozatali folyamatnak. A választások lebonyolításának szabályozása, illetve a szavazatok mandátummá alakításának előírásai jelentik együttesen a választási rendszert. El kell ismerni, hogy az egyes eljárások mögött nagymértékben politikai érdekek húzódnak meg, ahogyan látjuk ezt majd a később ismertetett rendszerváltás kapcsán is.1 „Komplex megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a választás többfunkciós intézmény, a hatalomgyakorlás demokratikus eszköze, a közpolitikák alakításának eszköze, biztosítja az egyéni preferenciák közakarattá formálását, valamint legitimáló és konszenzusteremtő eljárásként jelenik meg.”2