Goleman az érzelmi intelligencia elismert kutatóival, Boyatzisszal és McKee-vel szövetkezve tárja fel az érzelmi intelligencia vezetésre gyakorolt hatását. A szerzők bebizonyítják: a szervezetek sikereiért vagy kudarcaiért a vezetőik felelősek, mert a vezetők érzelmi állapotai, hangulatai ragályként terjednek. Ha a vezető erőt és lelkesedést sugároz, a szervezet él és virul; ha a vezető ellenséges és elutasító, a szervezetre nehéz idők várnak. Ez a korszakalkotó elmélet arra készteti a vezetőket, hogy érzelmeiket a helyes irányba tereljék, ezzel is növelve cégük teljesítőképességét és anyagi sikereit.