A digitalizáció robbanásszerű elterjedésének köszönhetően olyan ütemben változtak meg alapvető szokásaink és alakítottunk ki újakat, amelyeket a jogrendszerünk nem minden esetben tudott azonnal követni. A dolgozat elején azt vizsgáltam, hogy létezik-e egyáltalán digitális megfelelője a hagyatéknak, erről megállapítottam, hogy csupán mint gyűjtőfogalom funkcionál, mivel a magyar öröklési jog nem tesz különbséget az analóg és csupán az elektronikus térben létező elemek között, legalábbis ebből a szempontból. A digitális javak terjedelmével kapcsolatban arra a következtetésre jutottam, hogy míg a magyar rendszerben ez a gazdasági értékkel rendelkezésnél húzható meg, addig ettől eltérő felfogást képvisel az USA, ahol a szentimentális értéket is figyelembe veszik, ezzel kedvezve a hátrahagyottaknak. Mind a digitális javak, mind az ebbe nem tartozó felhasználói fiókok esetében megállapítható, hogy számos lehetőség biztosított a továbbörökítés érdekében, melyek közül kiemelkedik a Google, Apple illetve Facebook gyakorlata, mely lehetőséget biztosít a felhasználóknak a fiókról való rendelkezésre. Ennek kapcsán megvizsgáltam a vonatkozó amerikai jogszabályt, amelley kapcsolatban kiemelendő, hogy a felhasználói preferenciáinak teljesítése mellett az adatvédelem és a privát szféra megőrzését is igyekszik biztosítani egy többlépcsős eljárással, amely csupán fokozatosan ad teret a szolgáltató által meghatározott szabályok érvényesülésének. A dolgozat második felében a német jogterület egyik, a témában talán legmeghatározóbb jogesetén keresztül vezettem le, hogyan biztosítható az örökösök hozzáférése úgy, ha szerződéses jogviszonyként értelmezzük a felhasználó és a szolgáltató között fennálló viszonyt. Ebből következően felmerülő kérdés, hogy nem összeférhetetlen-e a hozzáférés biztosítása az elhunytra, illetve a beszélgetőpartnerekre nézve. Mind a magyar, mind a német rendszerre tekintettel megállapítható azonban, hogy nem valósul meg jogsértés, mivel jogszerű öröklési folyamat következtében az örökösök az elhunyt helyébe lépnek ezekben a viszonyokban. Végezetül pedig kitértem a jelenleg hatályos, a témában releváns magyar jogi szabályozásra, amelyet javaslatok felvetése követett, az önrendelkezés elősegítésére helyezve a hangsúlyt.