"Negyedik elemiben történt, hogy az egyik osztálytársnőm sírva jött be az iskolába. Alig tudta elmondani, hogy halott embert látott a Körös-parton, az árokban. Egy másik gyerek ezzel vigasztalta: Ugyan, eredj már, az csak a részeges költő. Mert amikor a Körös-parti bodegát bezárják, őt onnan mindig kidobják, akkor lefekszik az árokba és ott alszik. Olyan részeg, hazamenni se tud. Ezt az emlékemet nem szívesen mesélem el, mert rossz fényt vet Adyra, aki végül mégis nagy költő lett, hiába, hogy semmire se becsülték akkoriban Nagyváradon."