A kötet (...) nem egy zenetörténész-kutató elmélyült munkájának eredménye. Izgalmasabb kaland ennél: dokumentumok gyűjteménye, amelyekben Durkó Zsolt vall önmagáról, barátokról, művekről, és a pályatársak vallanak Durkó Zsoltról, művészetéről. De nem az emlékezés vezeti tollukat, nem memoárszerűen rendeződnek gondolataik életrajzzá, hanem az életút meghatározó pillanatairól kapunk értékes információkat úgy, hogy közben a zenész társadalom akkori állapotáról, hangulatáról is képet alkothatunk magunknak. A közel négy évtizeden átívelő írások, interjúk, levéltöredékek, beszélgetések, nyilatkozatok időrendbe szedett sorozatából kirajzolódik egy egyre táguló, színesedő gondolatvilág, amelynek hitelessége nem kérdőjelezhető meg, hiszen pillérei a műveltség, a becsületes munka tisztelete, az európai és nemzeti örökség megbecsülése. (Devich János) A közel négy évtizeden átívelő írások, interjúk, levéltöredékek, beszélgetések, nyilatkozatok időrendbe szedett sorozatából kirajzolódik egy egyre táguló, színesedő gondolatvilág, amelynek hitelessége nem kérdőjelezhető meg, hiszen pillérei a műveltség, a becsületes munka tisztelete, az európai és nemzeti örökség megbecsülése. (Devich János)