A családorvos szerepe a mozgásszervi betegségek gondozásában

Abstract

Magyarországon a táppénz, illetve rokkantság miatti munkából való kiesés harmadik leggyakoribb oka valamilyen musculoskeletalis megbetegedés. A betegek gondozásában az alapellátás és a szakellátás szoros kapcsolatban áll egymással. Az alapbetegség gyógyítása mellett nagyon fontos a társbetegségek felismerése, figyelemmel kísérése, és kezelése is, ugyanis többnyire ezek azok, amik igazán veszélyesek lehetnek az beteg várható élettartamára nézve. Mivel hazánk rendkívül gazdag értékes gyógyhatású termál-, illetve gyógyvízforrásokban, ezért a fürdőgyógyászati ellátások is jelentős szerepet töltenek be a gondozási folyamatban. Az általam készített kérdőíves felmérés alapján, melyet háziorvosok töltöttek ki, az Észak-alföldi régióban is egyértelműen magas a mozgásszervi betegségben szenvedő betegek aránya. A kérdőív eredményei alapján a régióban a legtöbb betegnél arthrosis fordul elő, a mozgásszervi megbetegedések kialakulása pedig leggyakrabban életmódbeli tényezőkkel magyarázható. A modern orvostudomány egyik lehetősége az alapellátás területén a telereumatológia, amelynek segítségével a szakorvosok általi betegellátást lehet költséghatékony módon gyorsítani. A módszer lényege, hogy a háziorvosi rendelőben biztosítják a beteg és a reumatológus közötti konzultációt a telemedicina technikai eszközeinek felhasználásával. A háziorvosoknak egyre több a lehetőségük, hogy hozzájáruljanak a mozgásszervi betegek számának és a betegségeik súlyosságának csökkentéséhez.