A postai szolgáltatások a hírközlés alapvető, legáltalánosabb és legrégibb ágát alkotják. Olyan közérdekű szolgáltatás, amelyet minden állampolgár igénybe vesz, ám ezen túlmenően gazdasági jelentősége is hatalmas, hiszen olyan, az információáramlást elősegítő szolgáltatásról van szó, amelynek hatékony és színvonalas működése a gazdaság zavartalan működéséhez is elengedhetetlen. Az Európai Unió által kulcsfontosságúnak tartott szociális, társadalmi és gazdasági kohézió megteremtése szempontjából szintén kulcsfontosságú szerepe van. Ezen szolgáltatások egy bizonyos körét, az egyetemes szolgáltatásokat az államnak minden állampolgára számára nyújtania kell az állam teljes területén, elfogadható áron. A közérdekű szolgáltatások nyújtásának területén végbement változások, reformfolyamatok ezt a szektort is elérték, s ennek köszönhetően az EU-ban, és így hazánkban is elindult a postaliberalizáció, melynek célja, hogy a versenytársak megjelenésével a régi és új postai szolgáltatók költséghatékonyan működjenek, ügyfélorientált szolgáltatásokat nyújtsanak az ügyfelek részére, bekapcsolódjanak az információtechnológiai fejlődésbe, innovatív fejlesztéseket hajtsanak végre, melynek következtében növekedik a versenyképesség és a minőség színvonala. Dolgozatomban a postai szolgáltatások helyét és jelentőségét, az uniós és hazai szabályozást, a piacnyitás folyamatát, eredményeit, tapasztalatait mutatom be, illetve azt, hogy hol tart ez a folyamat hazánkban. Hogyan épül fel a piac, hogyan készül a Magyar Posta a piacnyitásra, milyen átalakításokat végeztek a versenyképesség javítása érdekében, és milyen kihívásokkal kell megbirkóznia az eddig monopolhelyzetben lévő postai szolgáltatónak és a piacra belépni kívánó új szolgáltatóknak egyaránt.