Szakdolgozatomban a Budai Sas-hegyen évtizedek óta agresszíven terjedő májusi orgona (Syringa vulgaris) hatását vizsgálom az ott fellelhető sok tekintetben egyedülálló élőhelyekre. A Budai Sas-hegy Budapest szívében foglal helyet (Számos Budapest térkép belvárost feltűntető mellékletében a Sas-hegy keleti lába még ábrázolva van!), és éppen ezért különlegesen oda kell rá figyelni, ugyanis a mérhetetlenül intenzív urbán-antropogén környezet rendkívüli módon igénybe veszi eme „ökológiai kincses szigetet” és tulajdonképpen egyesek jogosan csodának tartják, hogy még egyáltalán ilyen állapotban megmaradt. Az itt megtalálható orgona is, mint majdnem minden agresszíven terjedő faj emberi közvetítés eredménye. Ebben az esetben kifejezetten jó szándékkal, nem gazdasági érdekből ültették, csupán a szépsége miatt, az akkori tulajdonosa és az ide látogatók gyönyörködtetésére. Nem is tudták (de miért is tudták volna), hogy a későbbiekben ez problémát okozhat. A cél természetesen az, hogy ilyen örökölt nehézségekkel terhelve is a Sas-hegy élővilágát minél inkább az eredeti állapotában megőrizzük az utókor számára, amellett, hogy természetbarát módon kutatási-oktatási-nevelési programokkal bemutassuk, mit és miért kell megvédeni „magunktól”.