A baromfitrágya és a fermentált baromfitrágya pellet termékek hatásainak vizsgálata a retek (Raphanus sativus) és saláta (Lactuca sativa) növényekre
| dc.contributor.advisor | Mézes, Lili | |
| dc.contributor.advisor | Szőllősi, Nikolett | |
| dc.contributor.author | Cseke, Petra | |
| dc.contributor.department | DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2016-12-05T08:20:17Z | |
| dc.date.available | 2016-12-05T08:20:17Z | |
| dc.date.created | 2016-10-27 | |
| dc.description.abstract | A talaj - mint a mezőgazdasági termelés alapja, helye és közege - fizikai, kémiai és biológiai állapotát elsősorban az emberi tevékenység, kevésbé a természeti tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják. A termesztett növények számára a szükséges tápanyagot, melyek a fejlődésükhöz nélkülözhetetlenek, rendszeres utánpótlással kell biztosítanunk. Napjainkban a termesztés egyik legsúlyosabb gondja a talajok jó minőségű, megfizethető szerves anyaggal való ellátása, valamint azoknak a tudatos visszapótlása. A szerves trágyázás a kertészeti termesztés alapművelete volt évszázadokon keresztül. Az ezredforduló tájától az állattenyésztésben bekövetkezett változások miatt, radikális mértékben csökkent a szerves trágya mennyisége és felhasználása. Kutatásom célja a kertészetekben széles körben termesztett saláta és retek növények tápanyag utánpótlására alkalmas, különböző módon dúsított szerves tápanyagformák hatásának vizsgálata a tesztnövények csírázására. A tenyészedényes kísérleteket a Debreceni Egyetem, MÉK, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet laboratóriumában állítottam be és valósítottam meg. Elemeztem a baromfi almos trágya, illetve a különböző módon dúsított és kezelt szerves baromfitrágya termékek hatását a fejes saláta és a hónapos retek csírázóképességére, növényi biomassza hozamára, a növények klorofill-tartalmára. Kutatásaimat kiterjesztettem a különböző kezelésekben a talajok összetételének-, elem-tartalmának-, kémhatásának- és vezetőképességének meghatározására és értékelésére is, valamint a talajba történő tápanyag-kioldódás (N, P) mértékére. Kutatási eredményeim alapján, a hónapos retek termesztése esetében a Káli Plusz 1 t/ha-os kezelés alkalmazását javaslom. A fejes saláta esetében további vizsgálatokat javaslok, amelyek a kisebb adagú kijuttatásra irányuljanak, valamint hosszabb tenyészidejű-kísérletek elvégzése. | hu_HU |
| dc.description.course | környezetgazdálkodási agrármérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | MSc/MA | hu_HU |
| dc.format.extent | 48 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/232980 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | baromfitrágya | hu_HU |
| dc.subject | baromfitrágya pellet | hu_HU |
| dc.subject | tenyészedényes csírateszt | hu_HU |
| dc.subject | fejes saláta | hu_HU |
| dc.subject | hónapos retek | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Víz- és környezetgazdálkodás | hu_HU |
| dc.title | A baromfitrágya és a fermentált baromfitrágya pellet termékek hatásainak vizsgálata a retek (Raphanus sativus) és saláta (Lactuca sativa) növényekre | hu_HU |