Izotiocionát illatanyag csapdák hatékonyságának vizsgálata tormát károsító rovarfajok esetében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy, Antal
dc.contributor.authorZilahi, Kristóf
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-01-06T12:57:12Z
dc.date.available2025-01-06T12:57:12Z
dc.date.created2024-10-24
dc.description.abstractA dolgozatom első szakaszában, a nemzetközi és hazai szakirodalmi ismereteket és tanulmányokat felhasználva bemutattam a magyar mezőgazdaság az EU-csatlakozás előtti helyzetét felölve az EU-csatlakozás előtti és az utána bekövetkezett változásokat és a jelenlegi helyzetet. Ezt követően részleteztem a növénytermesztésre, azon belül is a meghatározóbb szántóföldi növények összetételében bekövetkezett változásokra, majd zárásként a kertészeti ágazatot mutattam be. Továbbiakban a tormával foglalkoztam, a Hajdú-Bihar vármegye egyik legjelentősebb zöldségnövényével. Ismertettem a torma származását, az elterjedését, a magyarországi termesztés történetét, a termesztés növényvédelmi megoldásairól és jelenlegi hiányosságairól. Részletesen leírtam a tormát károsító rovarfajokat, azok közül is kiemelve a torma levélbogarat és a keresztesvirágú földibolha fajokat. Bemutatva ezen fajok életmódját, táplálkozási szokásaikat és károsítások helyét és mértékét. A tormatermelők nehéz helyzetben vannak, mivel a kémiai növényvédelem terén nagyon szűkös az engedélyezett készítmények száma. A jelenleg is engedélyezett hatóanyagok száma összesen három. Csak a peszticidekre alapozott védelemmel nem lehet megoldani a kártevők elleni védekezést. A tavasszal előbújó áttelelő imágók megjelenésének időpontja észlelhető, a populáció mérete, valamint a következő új nemzedék populációjának nagysága felmérhető egy jó csapdázási megoldással. A káposztabolha fajok és a tormát károsító egyéb levélbogarak elleni védelemben nagy segítséget jelent egyéb kártevők ellen már sikeresen teljesített csapdatípus. Ezen fajok csalogatására régóta ismert illatanyagok az izotio- és tiocianátok, melyek természetes állapotban a keresztesvirágú növényekben találhatók. Bár az allil-izotiocianát hatékonysága igazolt, a vegyületcsoport többi tagjának hatékonysága többnyire ismeretlen és számos lehetőséget rejthet a későbbiekben. A vizsgálat helyszíne Létavértes határában került kijelölésre, Kelet Magyarországon, Hajdú-Bihar Vármegyében, a román határ közelében. Kataszteri nyilvántartás szerint a 0195/20 hrsz. 9500 m2 nagyságú, szántó művelési ágú szabadföld. Ezen területen már több tíz éve folyik monokultúrás tormatermesztés. Kísérletemben a tesztelt illatanyagok a földibolha fajok ellen már használt szokványos és eddig még nem ismert hatékonyságok izotiocianátok eredményességét vizsgáltam, a tormabolha illetve a rokon fajokkal szemben. Vizsgálatom fő célja, hogy új a földibolhák ellen hatásos attraktánsokat találjak, és igazoljam a már ismert anyagok hatékonyságát is. Összesen 10 illatanyag hatékonyságát teszteltem, ezek közül 4 hatékonysága már korábban is vizsgált volt, míg a többi 6 vegyület eddig még nem volt kísérletben, de képes lehet a célfajok csalogatására. Az illatanyagokból 3 csalétek állt rendelkezésemre. Az alkalmazott csapdatípus a gyártó által is ajánlott CSALOMON KLP+ kódjelű, más néven kalapos csapda. A csapdákat 2023. március 10-én helyeztem ki a kísérlet helyszínére, egymástól 15 méteres távolságra. A kihelyezés idejében még nem volt kiültetett kultúrnövény, ezért a sík elmunkált területre kerültek a csapdák. A torma kiültetését követően pedig a sorok végére, az elkészített torma bakhátokba szúrtam le. Heti két alkalommal ellenőriztem a csapdákat, eredményes fogás esetén a csapda tartalmát egy műanyag tölcsér segítségével a sorszámozott papírtasakokba gyűjtöttem. Ezeket egy műanyag dobozba helyeztem, melyet kiértékelésig mélyhűtőben tároltam. A minták feldolgozása a Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézetének Rovartani laboratóriumában történt. A csapdaanyag feldolgozásában témavezetőm Dr. Nagy Antal és Dr. Szanyi Kálmán egyetemi tanársegéd voltak segítségemre. A fogott anyagban öt Phyllotreta faj volt jelen. Az illatanyagok hatékonyságát a mintánként fogott átlagos egyedszámokkal jellemeztük, melyek értékét összességében és fajonként külön-külön is meghatároztuk. Az adatok az elvégzett tesztek alapján Levene-tesztés, varianciák homogenitásának vizsgálata, Q-Q plotok elemzése az adatok normál eloszlásának vizsgálata nem teljesítették a parametrikus tesztek feltételeit, így az egyes csalétkek hatékonyságát jellemző adatokat Kruskall-Wallis teszttel és Mann-Whitney U-teszttel vetettük össze. A vizsgálat során meglepően nagy számú, összesen 41541 földibolha került befogásra. A Phyllotreta vittula és P.undata fajok egyedszáma együttesen 27643, a Phyllotreta cruciferae egyedszáma összesen 13892 volt. Phyllotreta armoracea egyedszáma mindösszesen 6 db volt. A különböző illatanyag csapdák közül mindkét fajpár esetében a 3BUT illatanyag volt a leghatékonyabb. Ezen illatanyag hatékonysága a kontrollnál és az összes többi illatanyagnál is nagyobbnak bizonyult. Érdekesség, a torma által is termelt vegyület, az allil-izotiocianát hatékonysága jelentősen kisebb volt, mint a többi. Az eredmények alapján egy új, eddig nem ismert hatékony vegyületet sikerült találni a Phyllotreta vittula - P.undata fajpár csalogatására. A vizsgált tormaföldön a tormabolha tömegessége elenyésző a többi károsító fajhoz képest, ezáltal nem okozhatja a károkat. A korábban nem kiemelkedően teljesítő 3-Butil-izotiocianát hatékonysága kiemelkedő volt minden fogott faj esetében, ami alapján a vegyület további vizsgálata indokolt. A nagy tömegű minták feldolgozására első körben a fajpáronként vett, vagy tömegméréses feldolgozást javaslok. Utóbbi esetén 50-10-150 egyed analitikai mérését követően a teljes mintát lemérve aránypárral van lehetőség a teljes minta egyedszámának kellően pontos meghatározására.
dc.description.courseNövényvédelmi szakmérnök
dc.description.degreeszakirányú továbbképzés
dc.format.extent40
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/384324
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectillatanyag
dc.subjectcsapda
dc.subjecttorma
dc.subjectrovarok
dc.subject.dspaceMezőgazdaságtudomány
dc.titleIzotiocionát illatanyag csapdák hatékonyságának vizsgálata tormát károsító rovarfajok esetében
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Zilahi Kristóf diplomamunka 2024_Final.pdf
Méret:
2.57 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)