Dolgozatomban Márai Egy polgár vallomásai című, önéletrajzi vonatkozású regénye alapján megpróbáltam felrajzolni a magyar polgárok jellegzetes típusait. A könyvet úgy tekintettem, mint a polgár Márai polgársághoz való viszonyának sokoldalú dokumentálását, amely ugyanakkor az elemzés számára sajátos empíria is. Ez az irodalmi megformálású empíria a szerző társadalmi tapasztalataiban gyökerezik. Márai nemcsak magyar polgár volt, hanem nemzetközi kitekintésű és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezett már a könyv megírásakor. Az elemzéshez alapvető társadalmi csoportnak tekintem: (a) Zsidó polgárok

• neológ család
• ortodox család (b) Keresztény polgárok
• Német származású magyar polgárok
• Magyar származású magyar polgárok, kisemberek, mesterek (c) Parasztok
• Szlovák parasztok
• Magyar parasztok (d) Cselédek, szolgák A típusok kialakításához a következő elemzési kategóriákat hívtam segítségül:

1. Környezet: településszerkezet, lakáshelyzet
2. Külső: az adott személyre vagy típusra vonatkoztatva
3. Viselkedés
4. Életmód: a lakás berendezése, a mindennapi élet
5. Társadalmi helyzet, a másokhoz, más társadalmi csoportokhoz való viszony
6. Tevékenységi kör
7. Interakciók
8. Társadalmi rang
9. Eszmék, hitek, értékek, elvek, identitások
10. Képességek, készségek 11.Márai pozitív / negatív viszonya az adott típushoz / személyhez
11. Szintetizálás
12. Sztereotípia Márai polgárai dzsentroid vonásokat mutatnak. A dzsentrihez asszimilálódó úrhatnám polgáraink voltak. A középosztály hazánkban éppúgy, mint nyugaton különböző vagyoni helyzetű és pozíciójú rétegeket foglalt magába. Az egyén társadalmi státuszát nálunk továbbra is a származása határozta meg, noha az egyéni képesség, és készség jelszava a korszak ideológiájának fontos eleme volt. Megismertük az úri középosztály és a kispolgárság jellegzetes életformáját. Az „úri középosztály” életvitelét a regényben Márai családja és keresztapjának életstílusán keresztül tártam fel. A kispolgári életformát a regényben a mesterember és a tanítónő típusa szemléltette.