<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR NÉPISKOLÁIBAN

dc.contributor.authorPornói, Imre
dc.date.accessioned2021-06-29T11:13:37Z
dc.date.available2021-06-29T11:13:37Z
dc.date.issued2019-06-30
dc.description.abstractA 19. század vége – és a 20. század első fele a polgári nemzetállamokban az oktatás kiszélesítésének, az analfabétizmus felszámolásának korszaka volt. A tankötelezettségi törvények az alsóbb társadalmi rétegek számára is lehetőséget biztosítottak szociális helyzetük javításában is szerepet játszó iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola, mint szocializációs terep, értéknormáiban, magatartási és ismereti elvárásaiban a mindenkori rendszer politikai és társadalmi stabilitását szolgálta. Mivel a társadalom különböző csoportjaiban ezek, az iskola által elvártaktól sok esetben eltértek, a tanulók magatartásában jelentkezve állandó fegyelmezési problémák meglétét okozták, mellyel visszatérően foglalkoztak a pedagógiai, és pszichológiai sajtóban és kiadványokban.&nbsp;Magán a fegyelmezésen általában a külső rend megteremtését értették, mely során fő szerepet játszott a pedagógus példaadása a rendre, pontosságra szoktatásban. Tiszteletet ébresztőnek tartották a pedagógus jóakaratát, igazságosságát, részrehajlástól és személyeskedéstől mentességét a jutalmazás és a büntetés során. A büntetési formák iskolafokozatonként eltérőek voltak. Az elemi népiskolában a négyszemközt való megintés, pirongatás, padból való kiállítás eredménytelensége esetén a tanulót felügyelet mellett bennmarasztalták az iskolában. A szülő értesítése, s a tanuló tantestület előtt való megintése előzte meg a gondnokságnak történő bejelentést. Utóbbi intézkedésével fejeződött be a népiskola büntetések sora. A polgári és a középiskolákban az osztályfőnöki és az igazgatói megrovást a tanári testület előtt való megrovás, az intézetből való csendes, illetve az ország valamennyi polgári, illetve középiskolájából való eltávolítás, kizárás követte. Utóbbihoz az illetékes felsőbb hatóságok jóváhagyására volt szükség. Ezen iskolákban a testi fenyítésen túl tiltott volt a bezárás, különböző büntetési feladatok adása, a kitérdeltetés, az óráról való kiküldés, s a táplálékmegvonás is.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationKülönleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Évf. 5 szám 2 (2019) , 41-54
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.18458/KB.2019.2.41
dc.identifier.eissn2498-5368
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jatitleKülönleges Bánásmód
dc.identifier.jtitleKülönleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319261en
dc.identifier.volume5
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/kulonlegesbanasmod/article/view/7747
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerImre Pornói
dc.subjectneveléstörténethu
dc.subjectmódszertanhu
dc.subjectneveléshu
dc.subjectfegyelmezéshu
dc.subjecttesti fenyítéshu
dc.titleMAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK KEZELÉSE A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK MAGYAR NÉPISKOLÁIBANhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu

Fájlok

Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Betöltés ...
Bélyegkép
Név:
PDF
Méret:
302,36 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format