A dolgozat a szakszervezetek jogállását és érdekérvényesítési lehetőségeit vizsgálja a hatályos magyar Munka Törvénykönyve keretei között. Bemutatja a szakszervezetek történeti kialakulását, nemzetközi megalapozását, különös tekintettel az 1948. évi 87. számú ILO-egyezményre. Részletesen elemzi a szakszervezetek létrejöttének folyamatát, belső felépítését és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek jogi jelentőségét. A dolgozat kiemelt figyelmet fordít a szakszervezeti tisztségviselők jogállására, munkajogi védelmére és a munkaidőkedvezmény szabályaira. Foglalkozik a szakszervezeti tagsággal összefüggő hátrányos megkülönböztetés tilalmával és annak gyakorlati érvényesülésével. Rendszerezi a szakszervezeteket megillető alapvető jogokat, különösen a kollektív szerződéskötéshez, tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot. A dolgozat kitér a szakszervezeti jogok nemzetközi és európai uniós összefüggéseire is, továbbá foglalkozik a platformmunkavégzés és a kollektív munkajog kapcsolatával, valamint az új típusú munkavégzési formák kihívásaival. Összességében a dolgozat átfogó képet ad a szakszervezetek jelenlegi szerepéről és jelentőségéről a magyar munkajogban.