A mai modern társadalomban a személyiségi jogok védelme kiemelkedő fontossággal bír. A személyiségi jogok védelmének egyik lényeges aspektusa a jó hírnév védelme, amely nemcsak jogi, hanem erkölcsi kérdéseket is felvet. Ma különösen fontos téma a jó hírnév védelmének kérdésköre, mivel az internet és a közösségi média is tért hódít a félreértéseknek vagy akár a valótlan állításoknak is. Fontos hangsúlyozni, hogy a személyiségi jogok így a jóhírnév védelme nemcsak a természetes személyeket, hanem a jogi személyeket is megilletik. Ugyanakkor míg a természetes személyek esetében személyiségi jogok védelméről beszélhetünk, addig a jogiszemélyek számára személyhez fűződő jogok biztosítottak. A jó hírnévhez való jog alapvető személyiségi jog, amely biztosítja, hogy senkit ne érjenek valótlan vagy sértő tényállítások, amelyek negatívan befolyásolják társadalmi megítélését az adott jogalanynak. „A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.” A jó hírnév sérelmét jelentik különösen a valóságot meghamisító olyan tényállítások, adatközlések, amelyek hátrányosan befolyásolják a személy objektív társadalmi értékelését. A bírói gyakorlatban a jó hírnév megsértése a jogsértés súlyosságától és a sértett személy társadalmi helyzetétől függően kerül megítélésre. A bírók külön figyelmet fordítanak arra, hogy a közölt információk valódiságát és azok társadalmi hatását is mérlegeljék.