A munkáltatói kárfelelősség középpontjában a teljes kártérítés elve áll. Ettől azonban el kell különíteni a mentesülés eseteit, amikor a törvényben meghatározott körülmények fennállta esetén mentesülhet a kártérítési felelőssége alól. A dolgozatban bemutatott bírósági határozatokon keresztül jól látható, hogy a munkáltatónak nagyon körültekintőnek kell eljárnia a mindennapi munkafeladatok megszervezése során, hiszen a munkafolyamatokra ezáltal tud leginkább ráhatni. Továbbá az ítéletek kapcsán az is megfigyelhető, hogy a munkavégzés során előfordulhatnak olyan esetek, amelyeknél nem elegendők a jogszabályokban megfogalmazott rendelkezések alkalmazása a felelősség megállapításánál. Ilyen esetekben a bíróságok feladata a különböző fogalmak értelmezése, amelyek segítséget nyújtanak a bírói gyakorlatban a jogviták eldöntésében. A technikai fejlődés és a gépesítés miatt a munkavégzési formák egyre összetettebbé válnak és ez különböző veszélyeket jelenthet a munkavállalók számára és ezekhez a változásokhoz a bírói gyakorlatnak is folyamatosan igazodnia kell. A kutatómunkám elsődlegesen a munkáltatónak a munkavállaló egészségkárosodásáért fennálló kártérítési felelősségére fókuszál és mivel az elmúlt időszakban a munkahelyi baleseteknek a száma nagyon magas, az utolsó fejezetben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a munkáltatói felelősségbiztosításnak milyen szerepe van abban, hogy a munkáltatókat a hatékony prevencióra ösztönözze.