Encs és térsége gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása
| dc.contributor.advisor | Oláh, Judit | |
| dc.contributor.author | Liga, Tamás | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-01-07T09:02:31Z | |
| dc.date.available | 2013-01-07T09:02:31Z | |
| dc.date.created | 2012 | |
| dc.date.issued | 2013-01-07T09:02:31Z | |
| dc.description.abstract | Ahogy az Európai Unió szinte minden egyes tagállamát, úgy Magyarországot is érzékenyen érintette a gazdasági válság. Hatására a régiók közötti jelentős gazdasági és társadalmi különbségek tovább fokozódtak, s mára annyira kiéleződtek, hogy egyes területek halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek, perifériára sodródtak. Dolgozatomban az egyik legelmaradottabb régió (Észak-Magyarország), egyik leghátrányosabb helyzetű térségét, Encs város munkaerő-piaci helyzetét vizsgáltam. A munkanélküliség okaira és a regisztrált munkanélküliek összetételének megismerésére egy 20 kérdésből álló kérdőívet használtam. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a térségre az alulképzettség és a tartós munkanélküliség jellemző. A válaszadók fele fizikai munkát tudna, illetve akarna végezni, mely elsősorban fekete munkavégzést jelent. Magas a pályakezdők aránya is (18%), akik munkatapasztalat hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A térségben élő nagyszámú roma lakosság körében jelentős probléma a harmadik generációs munkanélküliség. A romák többsége (47%) mára kikerült a munkanélküli ellátásból és a jövedelempótló támogatásból is, így igen komoly megélhetési gondokkal küzdenek. Az infrastrukturális ellátottság sem megfelelő, ami a megkérdezettek 59%-nak akadályt jelent más településen történő munkavállalásra. A munkanélküliség generálta problémák közül legtöbben (62%) a jövedelem kiesését jelölték meg a megélhetési nehézségek miatt. A térségre az alacsony vállalkozói aktivitás jellemző, a megkérdezettek 90%-a nem indítana saját vállalkozást. Az egyre romló gazdasági viszonyok és társadalmi feszültségek mellett a munkaerőpiacon nem lehet pozitív fordulatra számítani a jövőben. Az álláskeresők számának csökkenését, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási helyzet javulását elsősorban a közfoglalkoztatásoktól lehet remélni, ami azonban hosszútávon nem fenntartható. Ez a tény a területfejlesztési és foglalkoztatáspolitika újragondolását sürgeti, az állam fokozott szerepvállalása nélkül jelen körülmények között a térség nem képes a felemelkedés irányába elmozdulni. Komplex, átfogó és hatékony stratégiára van szükség, lehetőleg azonnal. | hu_HU |
| dc.description.course | Vidékfejlesztési agrármérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 70 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/155336 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.rights.access | no_restriction | hu_HU |
| dc.subject | munkaerő-piac | hu_HU |
| dc.subject | foglalkoztatás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok | hu_HU |
| dc.title | Encs és térsége gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének bemutatása | hu_HU |