A dolgozat célja, hogy megmutassa, a történelemoktatás folyamatába hogyan illeszthe-tőek be hatékonyan a digitális kultúra órákon elsajátított adatbáziskezelési ismeretek. Az informatikaoktatás „mostohagyermekeként” kezelt adatbáziskezelés mind a mai napig de-kontextualizált, a későbbi tanulmányok vagy a munkahelyi környezetekben megjelenő valódi problémák megoldásához sem adaptálható adatbázisokkal történik. Mindemellett a legtöbb tantárgy esetén mellőzik az IKT eszközök, valamint a digitális kultúra tantárgy keretében ta-nultak használatát. Nincs ez másképp a történetoktatás folyamán sem. A dolgozat témája, hogy megmutassa, egy kontextusba helyezett adatbázissal a történelmi fogalmakat, személye-ket, eseményeket és ezek közötti kapcsolatokat a tanulók hatékonyabban el tudják sajátítani, az adatbáziskezelés alapjait pedig könnyebben megértik. A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy a tanárnak – valamivel több készülés mellett – eredményesebben sikerülhet egy-egy té-makör megértetése a diákokkal, miközben digitális kompetenciáikat is fejlesztik vele. Ezáltal a célközönséget azok a tanárok adják, akik rendelkeznek a megfelelő informatikai ismeretekkel egy ilyen óra előkészítésére és megtartására. A dolgozathoz felvettük a kapcsolatot egy intézménnyel, amelyben lehetőségünk nyílt egy kísérleti és egy kontrol csoportban ugyanazzal a témakörrel foglalkozó órákat tartani. A kísér-leti csoportban az elkészült adatbázist használtuk, míg a kontrol csoportban a „hagyományos”, frontális munkára épülő módszereket használtuk. A tanítást követően kitöltött tesztek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a digitális ismeretelemek alkalmazása és átemelése a történelemoktatásba motiválóbb és hatékonyabb, mint a széleskörben elterjedt hagyományos módszerek.