The existence of education for democracy has positive impact on citizens’ political knowledge and the identification with the democratic values. In the process of civic education, the universities and high schools play an important role. Many scholars argue that the high schools have a civic mission to serve a public good or the university is the civic mission itself. To examine democratic citizenship among high school and university students we use a dataset composed of three surveys (2011/2012, 2013, 2015) of 4800 Hungarian students. We build on the literature about the empirical and theoretical framework of democratic citizenship to answer the question if 25 years after the collapse of communism we can witness the emergence of a new generation of democrats in Hungary? Have young people successfully come to terms with their countries' authoritarian past and developed a commitment to democracy as a system of rule? Are they ready to defend it in the face of challenges? Based on the empirical framework of citizenship we derive a number of significant lessons from the Hungarian case, with important implications about the ability to teach the norms and responsibilities of democratic citizenship in the world’s emerging democracies.

A demokratikus állampolgári nevelés demokrácia minőségére gyakorolt kedvező hatását illetően konszenzus érhető tetten a tudományterület kutatói között. Az állampolgári nevelés folyamatának egyik releváns színtereként a felsőoktatás intézménye hozható fel, sőt egyes szerzők szerint az egyetemek, főiskolák jellegüknél, szerepüknél fogva éppen önmaguk testesítik meg a demokrácia lényegi tartalmát. A tanulmány éppen ezért az egyetemista és főiskolás hallgatók körében végzett adatfelvételekre támaszkodik, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy beszélhetünk-e egy olyan demokratikus generáció megjelenéséről, amelynek politikai aktivitása először az egyetemi, illetve felsőoktatási hallgatók körében jelenik meg? Több mint negyedszázaddal a magyar demokratikus átalakulást követően a hallgatók körében megfigyelhető kampányszerű politikai aktivizálódás vajon az egyetemista társadalom demokratikusságáról szolgál-e bizonyítékkal? A demokratikus állampolgárság empirikus keretein belül kidolgozott elemzésünk igyekszik számos tanulsággal szolgálni a magyar esetről, bizonyítva, hogy a demokratikus intézmények létezése a polgárok demokratikus attitűdjeinek szükséges, de nem elégséges feltételét képezik.