Óvoda és nagykonyha épületgépészeti rendszerének tervezése

Abstract

A diplomamunkám egy Hajdú-Bihar vármegyei településen létesülő, kettős funkciót ellátó épületkomplexum épületgépészeti rendszerének átfogó tervezése volt. A létesítmény két, egymástól eltérő rendeltetésű egységből tevődik össze: egy oktatási célokat szolgáló óvodából, valamint egy nagy kapacitású főzőkonyhából és a hozzá kapcsolódó étkezőből. A tervezési feladat komplexitását éppen ez a kettősség adta, hiszen míg az óvodai részen a gyermekek komfortérzete és biztonsága volt az elsődleges, addig a konyhaüzem esetében a szigorú élelmiszerbiztonsági és technológiai előírásoknak való megfelelés határozta meg a gépészeti megoldásokat. A tervezési folyamat első lépéseként az épület energetikáját vizsgáltam meg. A hőtechnikai számítások során elemeztem a határoló szerkezetek hőátbocsátási jellemzőit, figyelembe véve a hatályos energetikai rendeletek követelményeit. A komfortelméleti vizsgálatok során bemutattam a PMV-PPD mutatót, és annak értelmezését. A hőellátó rendszerek kialakításánál különböző megközelítést alkalmaztam, figyelembe véve a rendelkezésre álló energiahordozókat és az üzemeltetési sajátosságokat. A két épületrész ellátását külön hőközpontból valósítottam meg. Az óvoda fűtésére és használati melegvíz-készítésére kondenzációs gázkazánokat választottam, amelyek üzembiztonságot és gyors reagálást tesznek lehetővé a változó igényekre. Ezzel szemben a nagykonyhai részen ahol hűtési igény is felmerült, levegő-víz hőszivattyús rendszert terveztem be. Ez a megoldás nemcsak a fűtési és hűtési energiát biztosítja környezettudatos módon, hanem a technológiai melegvíz előállításában is szerepet vállal. A hőleadói oldalon a sugárzó fűtés mellett döntöttem: a padlófűtés alkalmazása az óvodai terekben biztosítja a gyermekek számára leginkább megfelelő hőeloszlást ("meleg láb" érzet), higiénikus és biztonságos, mivel nincsenek éles, kiálló fűtőtestek. A konyhai és étkezői zónában a gyorsabb reagálás és a hűtési funkció biztosítása érdekében a padlófűtést fan-coil berendezésekkel egészítettem ki, amelyek kazettás kivitelben kerültek betervezésre. A vízellátási rendszer tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottam a higiéniai szempontokra. A hálózati víz kezelésére központi vízszűrő és vízlágyító berendezéseket irányoztam elő a gépészeti elemek védelme érdekében. A használati melegvíz-rendszerben a Legionella baktérium elleni védekezés miatt, cirkulációs hálózatot és időszakos termikus fertőtlenítési lehetőséget biztosítottam. Az óvodai vizesblokkoknál a forrázásveszély elkerülése érdekében központi és helyi termosztatikus keverőszelepeket is alkalmaztam. A szennyvízelvezetés során a technológiai zsíros szennyvíz és a kommunális szennyvíz szétválasztása volt a kulcsfeladat: a konyhai ágra egy kültéri, földbe telepített zsírleválasztó berendezés került, biztosítva a környezetvédelmi előírások betartását. A légtechnikai rendszerek esetében határvonalat húztam a technológiai és a komfort szellőzés között. A nagykonyha speciális igényeit: hő, a pára és a szagok elvezetését egy hővisszanyerős légkezelő berendezés látja el, amely biztosítja a friss levegő utánpótlását és az energiahatékony üzemeltetést. A kiszolgáló helyiségekben és vizesblokkokban elszívó ventilátorok gondoskodnak a megfelelő légcseréről. A dolgozat záró szakaszában a tervezett rendszerekre tételes költségbecslést készítettem, amely alapján meghatározható a beruházás várható gépészeti költségvonzata. Végezetül javaslatot tettem a rendszer jövőbeni fejlesztési lehetőségeire, különös tekintettel a megújuló energiaforrások, például napelemes rendszerek további integrációjára, amellyel az üzemeltetési költségek tovább csökkenthetők.