Az endoparodontális léziók a parodontális szövetek és a pulpa közötti kapcsolat miatt kialakuló kóros folyamatok, melyek lehetnek akutak vagy krónikusak. A pulpa és a parodontium anatómiailag és funkcionálisan is szoros egységet alkot, így egyik megbetegedése a másikra is hatással van. A diagnosztikát és a kezelést bonyolítják a szövetek közötti terjedési útvonalak. A léziók osztályozása segíti a klinikust a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Kezelésük összetett folyamat, amely a kezelőorvos szakértelme mellett a beteg együttműködését is igényli. A tisztán parodontális vagy endodonciai eredetű léziók kedvezőbb kimenetelűek, míg a kombinált formák nehezebben diagnosztizálhatók és rosszabb prognózisúak. Az endoparodontális elváltozások egyaránt kihívást jelentenek a helyes diagnózis felállításában, az érintett fog(ak) prognózisának megítélésében, illetve a megfelelő terápia kiválasztásában a klinikus számára.