Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 540)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lágyrész augmentációs technikákGemzsi , Léda; Hegedüs, Nándor; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Kunka, Árpád; Hegymegi , Ferenc; Fogorvostudományi Kar; Fogorvostudományi KarA diplomamunkám 2025-ben készült. A szájsebészeti eljárások közül többek között a lágyrész augmentációs műtétek igyekeznek helyreállítani a szájüregi fiziológiás lágyrész viszonyokat, ezzel következetesen hozzájárulva a keményszövetek egészségéhez is. Az elmúlt években az efféle sebészi beavatkozásokra jelentősen megnövekedett az igény, ennek fő oka, hogy a páciensek számára prioritássá vált a kifejezetten szép, esztétikus mosoly, amit a lágyrész megjelenése nagyban befolyásol. Erre a gyakran alkalmazott autogén graft átültetés (szabad ínylebeny graft, subepithelialis kötőszöveti graft) kiváló megoldást nyújt. Az implantológiai kezelések széleskörű elterjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az íny szélességének növelése és a lágyrészek stabilizálása. A dolgozatomban részletesen bemutatásra kerülnek ezen eljárási lehetőségek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományos és CAD/CAM technológiával készülő ideiglenes rögzített fogpótlások összehasonlításaFekete, Janka Nóra; Biacsko, Csilla; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Berta, Boglárka; Suta, Márton; Fogorvostudományi KarA diplomamunkám célja a hagyományos és digitális technológiával készülő ideiglenes rögztített fogpótlások tudományos kutatásokon alapuló összehasonlítása különböző szempontok figyelembevételével. A dolgozat elején bemutatom az ideiglenes fogpótlások alapvető jellemzőit, beleértve azok indikációit, csoportosítását és velük szemben támasztott követelményeket. Ezt követően röviden ismertetem a provizóriumok előállításának lehetőségeit. A dolgozatom központi részében összehasonlítom a két előállítási módot különböző tulajdonságok alapján, tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával. Az összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy míg a digitálisan előállított fogpótlások számos előnyt kínálnak, nem szükséges teljes mértékben felváltaniuk a hagyományos módszereket, mivel azok is jelentős előnyökkel rendelkeznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szimulátorok a fogászat oktatásábanHerczegh, Eszter; Suta, Péter; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Mizsei, Gréta; Onodi Weress, Dorottya; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló TanszékA fogászati oktatás történelme során jelentős átalakulások történtek az eszközök és módszerek terén. Az elsőként alkalmazott fantomfejek alapvetően fizikai modelleken alapultak, de a technológia fejlődésével ezek továbbfejlesztése elkerülhetetlen volt. A modern rendszerek lehetővé teszik, hogy a hallgatók az alapkészségektől kezdve egészen az összetett beavatkozásokig biztonságosan gyakorolhassanak. A fogászati oktatásban alkalmazott technológiák nemcsak a tanulók fejlődését támogatják, hanem hozzájárulnak az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításához is. A dolgozat bemutatja a szimulátorok fejlesztésének történetét, gyakorlati alkalmazásukat és azok hatását a tanulók teljesítményére, továbbá feltárja az egyéb, tanulást segítő eszközök alkalmazásának előnyeit is. Diplomamunkám tanulsága, hogy a hagyományos oktatási eszközök és a modern technológia kombinációja tűnik a leghatékonyabb módnak a fogorvostanhallgatók klinikai gyakorlatra való felkészítésének.Tétel Korlátozottan hozzáférhető LCH manifesztáció az állcsontokonUrbán, Zita; D. Tóth, Etelka; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Taskó, Máté; Hegymegi, Ferenc; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékA Langerhans sejtes histiocytosis során a Langerhans sejtek -melyek normál esetben az epidermiszben található antigén prezentáló sejtekként ismertek- kóros formában és nagy számban manifesztálódnak a szervezet különböző részeiben, ezzel tüneteket okozva. Etiológiája a mai napig nagyrészt ismeretlen, habár az elmúlt évtizedben összefüggésbe tudták hozni kialakulását a BRAF onkogén mutációjával, így az újabb publikációk már neoplasztikus megbetegedésként hivatkoznak az LCH-ra. Igen változatos klinikai megjelenési formákkal rendelkezik, ezzel megnehezítve a diagnózist. A vázrendszert, a bőrt, májat, lépet, csontvelőt és tüdőt érinti leggyakrabban. Előfordul, hogy csak egy szervet érint, de többet is megtámadhat egyszerre, ez nagyban befolyásolja a betegség prognózisát. A máj, lép, tüdő, vagy vérképzőrendszeri érintettség a kór magas kockázatú formájának tekinthető, így különös körültekintést igényel a terápia megszabása az ilyen esetekben. Egy viszonylag ritka betegségről beszélünk, a diagnosztizált esetek száma 4.6-5 eset 1 millió főből, 15 év alatti korosztályban nagyjából kétszer olyan gyakori, mint felnőttkorban. Igen fontos a korai felismerés és a megfelelő differenciál-diagnosztika, melyet a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok mellett a kötelező szövettani minta elemzése segít, valamint a speciális immunhisztokémiai markerek, úgy, mint a CD1 pozitivitás. Az állcsontokon megjelenő manifesztáció sokszor teljesen tünetmentes, és csupán rutin vizsgálatok során derül ki, vagy gyakran igen hasonló tüneteket produkál egy parodontális megbetegedéshez, vagy esetleg egy ciszta jelenlétéhez. Igaz, hogy a kórkép nem gyakori, de véleményem szerint akkor is fontos, hogy minden fogorvos tudjon róla, hiszen, ha felmerül az LCH gyanúja egy páciens kapcsán, és később igazolódik is a kór, a terápiája merőben eltér azoktól a kórképektől, amelyekkel gyakran összekeverik. Van, hogy az állcsonti megjelenés hívja fel magára a figyelmet, és amiatt vizsgálódnak tovább az orvosok, és kiderül, hogy a betegség már a szervezet több pontján is manifesztálódott. A terápia változatos, leggyakrabban egyénre szabott, mely sebészi kezeléstől kezdve, sugár-és kemoterápián át a modern célzott kezelésekig terjedhet. Számomra azért érdekes ez a téma, mert a mai modern, fejlett orvostudomány mellet is még rengeteg ismeretlen területe van a betegségnek, és a kutatók szinte évről-évre újabb információkkal gazdagodnak az LCH kapcsán. A kór megismeréséhez és megértéséhez szükséges szájsebészeti, immunológiai és patológiai tudás. Ezek a területek mind kedvesek számomra, szívesen bővítem ismeretemet ezen témakörökben. Remélem, hogy munkámmal sikerült egy érthető, jól összefoglalt képet adnom a Langerhans sejtes histiocytosisról, és annak állcsontokon megjelenő manifesztációjáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Endoparodontális léziók kezelésének lehetőségeiLaskai, Helka Laura; Varga, István; DE--OEC--Fogorvostudományi KarAz endoparodontális léziók a parodontális szövetek és a pulpa közötti kapcsolat miatt kialakuló kóros folyamatok, melyek lehetnek akutak vagy krónikusak. A pulpa és a parodontium anatómiailag és funkcionálisan is szoros egységet alkot, így egyik megbetegedése a másikra is hatással van. A diagnosztikát és a kezelést bonyolítják a szövetek közötti terjedési útvonalak. A léziók osztályozása segíti a klinikust a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Kezelésük összetett folyamat, amely a kezelőorvos szakértelme mellett a beteg együttműködését is igényli. A tisztán parodontális vagy endodonciai eredetű léziók kedvezőbb kimenetelűek, míg a kombinált formák nehezebben diagnosztizálhatók és rosszabb prognózisúak. Az endoparodontális elváltozások egyaránt kihívást jelentenek a helyes diagnózis felállításában, az érintett fog(ak) prognózisának megítélésében, illetve a megfelelő terápia kiválasztásában a klinikus számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiai funkcióval bíró molekulák alkalmazása a fogászatbanSzabó, Nóra Gréta; Hrubi, Edit; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Biacsko, Csilla; Suta, Gábor András; Fogorvostudományi KarA jövőben az állatmodelleken végzett kísérletek segíthetnek a fogászati kezelések modernizálásában és a kutatások hozzájárulhatnak a terápiák további fejlesztéséhez. A sejtek regeneratív mechanizmusának mélyebb megértése támogathatja a sebgyógyulás sikerességét, hatékonyságát és a gyorsabb kezelést. Elengedhetetlen, hogy további tanulmányok és klinikai vizsgálatok eredményeként egyre pontosabb és biztonságosabb protokollok alakuljanak ki, hiszen csak így érhető el, hogy ezek a kezelési módszerek valóban a fogászat egyik meghatározó részévé váljanak. Összességében tehát a regenerációs terápiák fejlődése ígéretes jövőt vetít előre, mely hosszú távon a fogászat új korszakának kialakulását eredményezheti.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magatartási rizikófaktorok szerepe a fogágybetegségek kialakulásábanKozma, Luca; Hernádi, Katinka; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Varga, István; Reznik, György Imre; Fogorvostudományi KarSzámos vizsgálat támasztotta alá, hogy a magatartási rizikófaktorok fontos szerepet játszanak a parodontális betegségek kialakulásában. Dolgozatomban a szájhigiénia, a rossz szokások és mechanikus traumák, a krónikus stressz és a táplálkozási hatások fontosságára szeretnék rávilágítani, és ezzel egyben felhívni a figyelmet a faktorok eliminálásának fontosságára. A fogágybetegségek kialakulásában számos tényezőre nincs hatásunk, ilyen például a páciens kora vagy immunstátusza. Ezekkel szemben a magatartási rizikófaktorok többsége a betegek tudásának, hozzáállásának, és motivációjának alakításával befolyásolhatók. Alapvetően a páciensek viselkedésén és hozzáállásán múlik, hogy mennyire engedik az ezen tényezők által kiváltott káros hatásokat érvényesülni. A fogorvosnak ugyanakkor fontos szerepe van a betegei felvilágosításában, a motiváció megerősítésében, illetve a már kialakult elváltozások korai felismerésében. A rizikófaktorok nagy részénél megfigyelhető, hogy az eliminálásuk után az általuk kialakított kórfolyamat mértéke csökkenni kezd. A páciensek kielégítő, személyre szabott tájékoztatásával megelőzhetők a különböző parodontális elváltozások, ugyanakkor a már kialakult léziók esetén is nagy hangsúlyt kell fektetni a progresszió csökkentésére és esetleges visszafordítására a fennálló rizikótényezők megszüntetésével. E tekintetben a fogorvosok és szájhigiénikusok szerepe elsőrendűnek tekinthető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Caries vakcinációSzabó-Bán, Dóra Beáta; Nemes, Judit Ágnes; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA fogszuvasodás megelőzésére használt stratégiák ellenére a caries és következményes betegségei jelenleg is globális szintű problémát jelentenek. Bár kezelése és a szuvas fogak helyreállítása az utóbbi évtizedekben igen nagy figyelmet kapott, a betegség hatékony prevenciója még a jövő feladata. A caries elleni vakcinációt célzó kutatások elsődleges célpontjai a fogszuvasodásért leginkább felelős Streptococcus mutans antigének. Fő feladat ezen fehérjék elleni antitest-mediált antimikróbás hatás elérése. Többféle vakcinatípus fejlesztése került az érdeklődés középpontjába az évek során az optimális hatás és tartós védelem érdekében. A kutatások kiterjedtek egyéb tényezők vizsgálatára, úgymint különböző adjuvánsok és szállítórendszerek alkalmazhatóságára, melyek jelentősen növelhetik az immunreakciók hosszát. Mai napig kihívást jelent a megfelelő beviteli útvonal megtalálása, az immunizálás káros hatásainak kivédése, az oltás időzítése és további célpontok felkutatása. Mivel a fogszuvasodás világszintű közegészségügyi probléma, egy megfelelő vakcina tömeges előállítása nemcsak egészségügyi szempontból előnyös, hanem olcsó, hatékony és átfogó megoldást jelentene a fejlett és fejlődő országokban egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyökércsapok eltávolításának lehetőségei és eszközeiKotroczó, Dorka Enikő; Nagy, László; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Balogh, Bettina; Tóth, Enikő RitaA gyökércsappal ellátott fogak revíziója számos esetben válhat indokolttá. Revízió szükséges, amennyiben inkomplett a gyökértömés, periapikális elváltozás detektálható, a betegnek panaszai vannak (duzzanat, fájdalom, kopogtatási, ráharapási érzékenység), allergia áll fenn a csap anyagával szemben, esetleg a csap retenciója nem megfelelő. A revízió történhet ortográd vagy retrográd módon, utóbbi esetben sebészi beavatkozással kombinálva. A gyökércsap eltávolítására akkor van szükség, ha az újrakezelés ortográd úton történik. Diplomamunkámban röviden bemutatom a klinikumban leggyakrabban alkalmazott gyökércsap típusokat, a direkt (gyári) fém csapokat, a direkt (gyári) polimer alapú, szálerősített gyökércsapokat, az öntött csapos műcsonkokat, illetve a cirkónium- dioxid csapos műcsonkokat. Részletesen jellemzem az egyes csaptípusok eltávolítására leginkább alkalmas technikákat, eszközöket. Az aktív, csavarmenetes csapok eltávolításához használható különböző fogókat, a szálerősített csapok esetén használt fúrókat, az ultrahangos eszközökhöz tartozó különböző speciális végződéseket, egy ultrahangos egységkészüléket, illetve két csaphúzó típust is ismertetek. Diplomamunkám alapján az olvasó láthatja, hogy napjainkban milyen gazdag, a gyökércsapok eltávolítására alkalmas eszköztár áll a gyakorló fogorvos rendelkezésére. A gyökércsap-eltávolító eszközök széles palettájának ismeretét igen fontos a klinikai gyakorlatban, hiszen az adott csaptípushoz legmegfelelőbb eltávolító eszköz és technika kiválasztásával, megfelelő körültekintés mellett viszonylag kicsi a szövődmények (gyökér fraktúra, periodoncium hőkárosodása, csaptörés, álút vagy perforáció preparálás) kialakulásának kockázata, a beavatkozás sikerességi rátája magas.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyökértörések típusai, kezelése maradó fogak eseténCserés, Zsófia; Kalas , Nándor; Károly-Farkas , Georgina; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; D. Tóth, Etelka; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékDiplomamunkám készítése során törekedtem arra, hogy egyszerű és átlátható képet adjak a horizontális és vertikális gyökérfraktúrákról. Igyekeztem azon fontos szempontok alapján bemutatni, melyeknek ismerete egy gyakorló fogorvos számára nélkülözhetetlen. Horizontális törések jellemzően direkt traumák hatására következnek be leginkább a gyermek- és serdülőkorban, míg a vertikális fraktúrák gyökérkezelt fogak esetében jellemzőek. A diagnosztikus eljárásokat a vizsgálat sorrendjében állítottam össze, hiszen csak megfelelően körültekintő vizsgálattal lehet pontos diagnózist felállítani. Legfontosabb a mobilitás, az elmozdulás vizsgálata és a radiológiai képalkotók alkalmazása. A többirányból készített periapikális röntgenfelvételek készítése az elsődleges ajánlás, ami mellett szükségessé válhat OPT és CBCT készítése is. A törések kezelésére nincs szakmailag elfogadott protokoll, hiszen minden eset különböző. Ismertettem a lehetséges kezelési módszereket, azonban az adekvát terápiás megoldást minden páciens esetében egyénre szabva kell felállítani. A legfontosabb feladat a fog reponálása és passzív rögzítése, rugalmas sínezéssel minimum 4 hétig, koronális harmad törése esetében 4 hónapig. Emellett, ha szükséges a fog endodontiai kezelése, sebészi beavatkozások elvégzése vagy akár a fog eltávolítása. Traumás sérülések után szoros utánkövetés javasolt. A kontrollok során a klinikai vizsgálat mellett röntgenfelvételek készítése is elengedhetetlen. A fog vitalitása rendszeres ellenőrzést igényel és amennyiben a kontrollvizsgálatok során igazolódik a pulpa nekrózisa a gyökérkezelés megkezdése szükséges. A fog 4 féle módon gyógyulhat: kalcifikált szövettel, kötőszövettel, csonttal és kötőszövettel vagy granulációs szövettel. Legideálisabb a kalcifikált szövettel történő, míg a granulációs szövettel történő klinikai értelemben nem tekinthető gyógyultnak. A gyökértörések következtében kialakuló szövődmények lehetnek gyökérreszorpció, ankilózis vagy csont és lágyrész hiányok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elektromos fogkefék szerepe az individuális plakk kontrollbanOláh, Martin; Varga, István; Lukács, Márton; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Róka, István; Tóth, Petra; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló TanszékAz elhanyagolt szájhigiénié plakk akkumulációhoz, gingivitishez megváltozott íny struktúrához és megjelenéshez, a későbbiekben akár visszafordíthatatlan károsodáshoz (parodontitishez) vezethet. Ezek az elváltozások a perzisztáló baktériumok által termelt anyagoknak és főként a szervezet természetes védekező gyulladásos reakciójának köszönhetően alakulnak ki. Az otthoni szájápolás leginkább mechanikai plakk kontrollból áll, melynek részét képezi a fogmosás és fogköztisztítás. Ez utóbbi történhet fogselyemmel, valamint fogköztisztító kefével a fogköz méretétől függően. Legelterjedtebb, legelfogadottabb modern szájápolási eszköz a fogkefe, melyet sokféle változatban, típusban gyártanak. A hagyományos kézi fogkefék szakavatott kezekben igen jól képesek a fog sima és okklúzális felszínének tisztítására, viszont hatékonyságuk motiváció, manuális készségek és megfelelő oktatás hiányában radikálisan csökken. Fontos megemlíteni, hogy a megfelelő fogköztisztító eszközök használatával manuális fogkefékkel is kialakítható kielégítő szájhigiéné. Részben megoldást jelenthetnek az elektromos fogkefe változatok, amelyet eredetileg csökkent manualitású vagy fogszabályozókészülékkel rendelkező pácienseknek fejlesztettek ki. Működési elvtől, gyártótól függetlenül klinikailag több lepedéket távolítanak el az elektromos eszközök, mint manuális társaik. Nem szabad elfelejteni, hogy a fogakhoz approximálisan ugyan jobban hozzáférnek az elektromos fogkefék, mégsem váltják ki a fogköztisztító kefék és fogselyem használatát. Habár rengeteg változat létezik működési elv szerint, mégis csak két fő típus terjedt el. Leggyakoribbak a szónikus laterálisan vibráló vagy oszcilláló-rotáló mozgást végző készülékek. A szónikus fogkefék legfőbb előnye, hogy könnyűek, működés közben csendesek, így kényelmes használatot biztosítanak. Friss kutatások szerint a mai elektromos fogkefék közül leghatékonyabbnak az oszcilláló-rotáló típusok bizonyulnak. Azonban rendelkeznek hátrányokkal is ezek a készülékek, melyek közül főleg költségességük, korai fogkopásban játszott szerepük és nagyobb meghibásodási lehetőségük jelentős.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dentoalveoláris traumák mikrobiológiai vonatkozásaiBaumel, Rebeka; Kovalecz, Gabriella; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Dakos, Adél; Baksa, Brigitta; Fogorvostudományi KarA traumás fogsérülések, különösen gyermek- és fiatal felnőttkorban gyakoriak. A WHO (1978) által kialakított osztályozási rendszer segíti a sérülések pontos meghatározását, mivel ezek különböző mértékben befolyásolják a fog életképességét és a szövődmények kialakulását. A kutatások szerint a gyökérfejlődést befejezett fogaknál nagyobb a nekrózis kockázata, mivel szűk apikális foramen akadályozza a revaszkularizációt. A koronatörés szintén növeli a pulpa elhalásának az esélyét. A vitalitást ellenőrizni kell, de egy negatív teszt önmagában nem indokolja az azonnali beavatkozást, mivel a fogbél regenerációjához idő kell. A dentoalveolaris struktúrák károsodása lehetőséget teremt a baktériumok bejutására, ahol biofilmet alakítanak ki. Ez egy többlépcsős folyamat, amely során a baktériumok először planktonikus formában lebegnek, előbb reverzibilis majd irreverzibilis kötésekkel rögzülnek a felszínhez és egy mikrokolóniát képeznek, az utolsó lépés a diszperzió. A biofilmben lévő kórokozók egy védett környezetet alakítanak ki, ami nehezíti az eltávolításukat ezt tovább bonyolítja a gyökércsatorna szerkezete is. A traumákat követően Gram-negatív anaerob baktériumok, például Bacteriodes gracilis, Prevotella buccae, Fusobacterium nucleatum, Selenomonas noxia okoznak fertőzéseket, de Gram-pozitív kórokozók, mint az Eubacterium lentum és a Peptostreptococcaceae yurii is előfordulhatnak. A biofilm eliminálására több fertőtlenítési stratégiát is kidolgoztak. Aminek a megvalósítására számos modern technológia elérhető a régebbi átmosó folyadékok mellett, mint az MTAD, Tetraclean, fény aktiválta fertőtlenítés, az ózon és ózonozott víz, elektromosan aktivált víz és lézerek. Akár a propolisz is felhasználható és a nanotechnológiában is számos új lehetőség rejlik. A kezelések között, valamint a kezelés befejeztével a gyökércsatornát le kell zárni, ezek a tömőanyagok is rendelkezhetnek antibakteriális hatásokkal. Erre a célra felhasználhatjuk a Ca(OH)2-ot, MTA-t, biokerámiákat vagy cink-oxid-eugenolt. Az irodalmi kutatás eredményei alapján az alábbi következtetésekre jutottam. A kezelés sikerességét az ellátás időzítése, a trauma súlyossága és a páciens egyéni állapota befolyásolja, ezért minden esetben ezek figyelembevételével kell meghatározni a megfelelő eljárást. Szisztémás antibiotikumot csak kiterjedt lágyszöveti sérülés vagy avulzió esetén javasolt alkalmazni. Gyökércsatorna fertőtlenítésére alkalmazható az NaOCl és a CHX, ideiglenes vagy végleges töméshez pedig a Ca(OH)2, biokerámia, MTA vagy cink-oxid-eugenol felhasználható. A kezelést követően rendszeres kontroll szükséges a későbbi szövődmények megelőzése miatt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lágyrész sérülések a dentoalveoláris sebészetbenKheireddine, Rayan; Liska, Orsolya; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Taskó , Máté; Lukács , Levente; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékA dentoalveoláris sebészet során előforduló lágyrész sérülések a fogászat egyik legösszetettebb kihívását jelentik, mivel ezek nem csupán anatómiai, hanem funkcionális és esztétikai szempontból is meghatározóak. Ezek a sérülések számos okra vezethetők vissza, mint például a trauma, az iatrogén ártalom vagy a gyulladásos folyamatok. Az etiológia részletes elemzése rávilágít arra, hogy a kiváltó tényezők pontos ismerete alapvető a megelőzés és a kezelés szempontjából. A lágyrész sérülések osztályozásának átfogó ismerete elősegíti az eltérő jellegű sérülések rendszerezését és az ezekhez megfelelő terápiás megközelítések kiválasztását. A sérülések diagnosztikája korszerű módszerek alkalmazását igényli, amelyek a szövetek pontos állapotának felmérését teszik lehetővé. A lágyrész sérülések kezelése kapcsán az olyan eljárások, mint a sebészeti feltárás, a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása, illetve a regeneratív megoldások (pl. őssejterápia) nemcsak a szövetek helyreállítását segítik, hanem csökkentik a gyógyulási időt és minimalizálják a maradandó károsodásokat. A sérülések adekvát kezelése túlmutat a technikai kivitelezésen. A pontos diagnosztika és az időben történő beavatkozások összhangja alapvetően meghatározza a funkcionális helyreállítást és az esztétikai eredményességet, így biztosítva a páciensek életminőségének javulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyökérkezelt fogak helyreállítása fogászati betétekkelGönczi, Gusztáv Dávid; Hidi, Erika; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Martos , Renáta; Szitha, András Gábor; Fogorvostudományi KarA gyökérkezelt fogak helyreállítása nehéz feladat, mely bizonyos esetekben multidiszciplináris megközelítést igényel. A gyökérkezelt fogak törékenyebbek, melyhez leginkább a fog keményszöveteinek elvesztése járul hozzá. Mélyre terjedő approximális kárieszes léziók eltávolítása után előfordulhat, hogy a preparált üreg gingivális fala szubgingivális elhelyezkedésű lesz, így az indirekt restauráció készítése során nehezített helyzettel állhatunk szemben. Erre a problémára nyújthat megoldást a DME technika, az orthodonciai extrúzió és a sebészi koronahosszabbítás, amelyek segítségével a szubgingivális üregszél szupragingiválissá tehető. A meggyengült struktúrával rendelkező fogak esetében szükségessé válhat a csücsökredukció alkalmazása, amely során a csücsök vertikális dimenziója kerül csökkentésre. A fogászati betétek az indirekt restaurációk csoportjába sorolhatók. Aszerint, hogy a fog koronájának milyen nagyságú részét állítják helyre, megkülönböztetünk inlayeket, onlayeket és overlayeket. A gyökérkezelt fogak helyreállítására konzervatív megoldást nyújtanak a betétek és a régi álláspont, miszerint a gyökérkezelt fogat teljes borítókoronával kell ellátni, ma már meghaladott. A betétek erősen destruált fogak helyreállítását is lehetővé teszik, mivel ilyen esetekben a direkt restaurációk nem mindig képesek a megfelelő eredmény biztosítására. A betétek készülhetnek fémekből, leginkább aranyból, valamint esztétikus anyagokból, úgymint kerámiákból és kompozitokból. Mivel az esztétikus anyagok nagy népszerűségnek örvendenek, illetve financiális okok miatt az arany használata manapság meglehetősen háttérbe szorult. A betétekhez való preparálás során törekedni kell a megfelelő retenció és rezisztencia kialakítására, valamint a lehetőségekhez mérten minél konzervatívabb preparálási módszerre. Az esztétikus betétek esetében a retenciót nem a preparálás, hanem az adhezív ragasztás adja. A rágóerők hatására a csücskök bizonyos mértékű elhajlást mutatnak, amelyet a megfelelően preparált foganyag, valamint az adhezív technikával ragasztott betétek csökkenteni képesek. Az indirekt restaurációkkal helyreállított gyökérkezelt fogak kiváló teljesítményt nyújtanak középtávon, viszont hosszabb távon nyújtott teljesítményük további vizsgálatokat igényel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dentoalveoláris sérülések és ellátásuk felnőtt korbanLáng, Tamara; Károlyi-Farkas, Georgina; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Taskó, Máté; Hegymegi, Ferenc; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékDiplomamunkám célja az, hogy áttekintse a dentoalveoláris sérülések különböző típusait, melyek magukba foglalják a fogazat, a környező lágy szövetek (periodontális szövetek, íny) és az alveoláris csont sérüléseit. Be szeretném mutatni ezen sérülések definícióját, diagnosztikáját (anamnézisfelvétel, klinikai és képalkotó vizsgálat segítségével), kezelését, a rövid és hosszú távú, valamint kedvező és kedvezőtlen kimeneteleit. Ezen belül különös hangsúlyt fektetek a kezelésre, hiszen ez nagyban meghatározza a gyógyulási folyamatot. Kutatásom során kiderült, hogy a dentoalveoláris sérüléseknek számos típusa van a fog repedésétől a teljes fogvesztésig. A sérülés típusától függően más és más a kezelési lehetőség, ezért fontos ismernünk és megkülönböztetnünk ezeket fogorvosként. Manapság a dentoalveoláris sérülések előfordulási gyakorisága egyre csak nő, mind gyermekek és mind fiatal felnőttek körében. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy az extrém sportok egyre közkedveltebbek, megnőtt az erőszakos cselekedetek száma, és az autós forgalom a közutakon. A megelőzés kulcsfontosságú, ebben segítségünkre lehetnek a védőfelszerelések vagy biztonsági öv, illetve különböző iskolai programok, kezdeményezések. Elengedhetetlen a sérülésről való pontos információgyűjtés, az anamnézisfelvétel, a klinikai és képalkotó vizsgálat, hiszen ezek segítségével állíthatunk fel egy pontos diagnózist, mely nagyban meghatározza a sérülés kimenetelét. A cél az, hogy csökkentsük a beteg fájdalmát, helyreállítsuk a fogazat funkcióját, az esztétikát, megelőzzük a lehetséges szövődményeket, és a beteg életminőségét javítsuk. Diplomamunkámmal szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a dentoalveoláris sérülések egyre gyakoribbak, főleg fiatal korban, és komplex kezelést igényelnek. A gyógyuláshoz fontos a pontos diagnózis, a megfelelő kezelési terv kiválasztása és az utánkövetés, hiszen, ha ez sikeres, és a gyógyulást, a beteg életkörülményeinek javulását, elégedettségét elérjük, akkor eleget tettünk a hivatásunknak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Veszélyeztetett betegcsoportok dentoalveoláris sebészeti kezeléseNagy , Johanna Lili; D. Tóth, Etelka; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Károlyi-Farkas, Georgina; Hegedüs, NándorDiplomamunkám során arra a következtetésre jutottam, hogy különös körültekintéssel kell dentoalveoláris sebészet során ellátni a felsorolt veszélyeztetett pácienseket. Meghatározó tényező esetükben az általános állapotuk és a betegségre alkalmazott gyógyszerek hatásai, illetve mellékhatásai. Minden esetben tudni kell a betegség aktuális állapotát, lefolyását és kezelését, így a kezelőorvossal való konzultáció elkerülhetetlen a sebészeti beavatkozások előtt. A kezelés során alkalmazott terápiás szerek befolyással vannak a szájüregi állapotokra, így elsődleges célunk fogorvosként a prevenció a betegek esetében, de ha sebészeti ellátás szükséges, akkor fontos tényező, hogy a kapott gyógyszer milyen módon hat a szervezetben. Kiemelném a gyógyszerek közül a biszfoszfonátokat, a tirozin-kináz inhibitorokat, az immunszuppresszív szereket, a monoklonális antitesteket, az mTOR inhibitorokat, a SERMet, a fúziós fehérjéket és a VEGF gátlókat, amelyek az egyéb mellékhatások mellett az MRONJ kialakulásának kockázatát emelik, így a dentoalveoláris sebészeti beavatkozások tervezést és előkészítést igényelnek. Diplomamunkám során részletesen kifejtettem az adott betegségekben alkalmazott gyógyszerek és terápiák hatásait, a betegségben szenvedő páciensek ellátását és az utókövetés fontosságát. A betegvizsgálat nélkülözhetetlen, amikor a páciens beül a kezelőszékbe, mivel a fogorvos sok betegség felismerésében első lehet, hiszen számtalan kórkép elsők között okoz szájüregi tünetet, aminek felismerése és kezelése kedvezően hathat a betegség lefolyására is. A veszélyeztetett betegcsoportok közé tartoznak a terhes páciensek is. A gravidák esetében arra a következtetésre jutottam, hogy meghatározó tényező a terhesség periódusa, illetve a szájüregi állapot. A gravidák tekintetében is a prevencióra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a szájüregi elváltozások nagy befolyással bírnak a magzati fejlődésre is a méhben. Jelentős mértékben növeli például a koraszülés kockázatát a fogkő jelenléte, illetve a szájüregi gyulladások. A terápiák során alkalmazott gyógyszereket az FDA klasszifikáció alapján választjuk ki, ami segít eldönteni, hogy melyik az a gyógyszer, amely a legkisebb kockázattal bír a magzati károsodásra. Nem minden esetben alkalmazható ugyanaz a gyógyszer a gravidák és a nem várandós páciensek esetében, hiszen számos olyan antibiotikum, gyulladáscsökkentő szer vagy akár fájdalomcsillapító van, ami egyáltalán nem vagy nagyon kis százalékkal okoz mellékhatást a nem várandós páciensek esetében, azonban a magzati fejlődést befolyásolja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fogászati fotopolimerizáció múlt, jelen, jövőTóth, Árpád; Bukovinszky, Katalin; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA fogászati kompozitok megjelenése alapvetően átalakította a fogászati kezeléseket, különösen a minimál invazív és fogmegtartó fogászat terén. Az első generációs kompozitok az 1950-es években jelentek meg, azonban ekkoriban olyan hátrányok jellemezték őket, mint a magas polimerizációs zsugorodás és a rossz kopásállóság. A töltőanyagok (szilícium-dioxid, cirkónium-dioxid, nanoméretű részecskék) beépítésével javultak a mechanikai tulajdonságok, csökkent a zsugorodás és egyre esztétikusabb megjelenésű tömőanyagok álltak rendelkezésre. A polimerizációs folyamat kezdetben UV-fényforrásokat használt, de biztonsági kockázataik miatt a látható fényre kötő rendszerek váltották fel őket. A modern LED-lámpák gyorsabb és hatékonyabb polimerizációt tesznek lehetővé, csökkentve a megvilágítási időt és növelve a betegkényelmet. Ugyanakkor a folyamat során felszabaduló hő károsíthatja a fogbél szöveteit, a kék fény pedig hosszútávon a rendelői személyzet egészségét, ezért a megfelelő megvilágítási technikák és óvintézkedések kiemelten fontosak. Az új generációs fotoiniciátorok, például az Ivocerin és az acil-foszfin-oxid származékok, jobb polimerizációs hatásfokot és színstabilitást biztosítanak, míg a germániumvegyületek a hagyományos CQ fotoiniciátorok alternatívái lehetnek. A fejlődés célja az ideális tulajdonságú kompozitok létrehozása, amelyek akár képesek reagálni a szájüregi környezetre, elősegítve a természetes szövetek vagy saját maguk regenerálódását. A fogászati polimerizációs rendszerek folyamatos fejlesztése révén a jövőben még hatékonyabb, jobb biokompatibilitású és esztétikusabb fényrekötő kompozitok megjelenése várható, amelyek hosszabb élettartamot és jobb klinikai eredményeket biztosítanak majd a páciensek számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kokainabúzus szájüregi vonatkozásaiEngel, Anna; Kalas, Nándor; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA diplomamunka a kokainabúzus orvosi és fogorvosi aspektusait elemzi, kiemelten az orofaciális régióra gyakorolt hatásait és a fogászati ellátás során felmerülő klinikai kockázatokat. A szer tartós használata számos szájüregi és arcüregi elváltozást idéz elő, beleértve a xerosztómiát, fokozott caries-hajlamot, parodontális destrukciót, nekrózist, valamint súlyos esetekben a nazális septum perforációját és a szájpad perforációját. A dolgozat külön tárgyalja a kokain és epinefrintartalmú lokális érzéstelenítők közötti interakciókat, amelyek súlyos kardiovaszkuláris szövődményekhez vezethetnek, így kiemelten fontos a beavatkozások időzítése és előzetes kockázatbecslése. A szerhasználat következtében kialakuló szisztémás eltérések – például myocardialis infarctus, cerebrovaszkuláris események, veseelégtelenség – tovább nehezítik a fogászati ellátás biztonságos megvalósítását. A kezelés multidiszciplináris megközelítést igényel, melyben a fogorvos, addiktológus és pszichiáter együttműködése elengedhetetlen. A dolgozat célja, hogy elősegítse a kokainhasználók korszerű, protokollalapú fogászati ellátását és az orális rehabilitáció megvalósítását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dentin autograftokBalogh, Bíborka; Kunka, Árpád József; DE--OEC--Fogorvostudományi KarDiplomamunkám témáját a csontpótló anyagok új alternatívájaként megjelenő dentin autograftok vizsgálata képezi. A fogvesztés utáni, processus alveolarisban bekövetkező csontreszorpció kompenzálására, valamint az extrakciós sebek területén kialakuló csontdefektusok gyógyulásának elősegítésére különböző típusú graftokat használhatnak. Ezen anyagok sikeres alkalmazása és népszerűsége révén egyre szélesebb körben terjednek el újfajta alternatíváik is. A dentin autograftokat a páciensek saját eltávolított fogaiból készítik. Szerkezetük, a bennük található növekedési faktorok és egyéb proteinek is hatékonyan járulhatnak hozzá a csontszövet regenerációs folyamataihoz. Előnyt jelent, hogy ezen csontpótlók alkalmazása során nem kell esetleges kilökődési reakciókkal számolnunk, illetve könnyű hozzáférhetőségük révén praktikus opcióként szolgálhatnak. Mindent összevetve, az emberi fogak graftként történő hasznosítása ígéretes megoldás lehet, a rendelkezésünkre álló információk és kutatási eredmények egyre bővülő tárháza révén pedig sokak érdeklődését felkeltheti majd a jövőben. Dolgozatomban bemutatásra kerülnek a jelenleg elérhető odontogén eredetű autograft típusok, illetve azok részletes előállítási folyamatai, mindezek mellett pedig konkrét esetbemutatásokkal szemléltetem regenerációt segítő hatásukat. Ismertetem még a fent említett témák kifejtése mellett a dentin felépítését és összetételét, a napjainkban használatos más típusú graftok különböző osztályait, illetve az ideális csontpótló anyagok tulajdonságait is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A koronektómia korlátaiValu-Szuromi, Zsófia Anna; Kalas , Nándor; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; D.Tóth, Etelka; Liska, Orsolya; Fogorvostudományi KarA bölcsességfogak eltávolítása komplex fogászati és szájsebészeti beavatkozás, mely speciális kihívást jelent a fogorvosok számára az anatómiai elhelyezkedés és fejlődéstani sajátosságok miatt. A sebészeti technikák fejlődése a dentoalveolaris és a radiológiai képalkotó eljárások nagymértékű elterjedése nagy érdeklődést váltott ki a koronektómia iránt az elmúlt évtizedekben. Fontos kiemelni a nervus alveolaris inferior sérülésének veszélyét a fogeltávolítás során, az egyéni anatómiai variációk és a preoperatív diagnosztikai vizsgálatok kiemelt szerepét a fogeltávolítással kapcsolatban. Az ideg károsodása nem csak fájdalommal és funkciózavarral járhat, hanem komoly hatással lehet a páciens lelki állapotára is, ami hosszútávon befolyásolhatja a mindennapi életét és életminőségét. A coronectomia révén csökkenthetjük ezen kockázatokat, biztosítva a páciens számára a legjobb gyógyulási esélyeket és életminőséget.