Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA fogakat ért traumák és ellátásuk felnőtt korban, a repedt fog szindróma kapcsánA középkorú felnőttek fogait érő traumák jelentős része egy többtényezős tünetegyüttesre, a törött fog szindrómára vezethető vissza, mely főleg a hátsó fogakat érinti. Az Amerikai Endodontisták Szövetsége öt kategóriába sorolta a repedt fogakat, egészen a terápiát nem igénylő hajszálrepedésektől a legrosszabb prognózisú ötödik típusig, a vertikális gyökér fraktúráig. A törött fog szindróma kialakulásának nagyon sok oka lehet, odontoiatrogén és nem iatrogén tényezőkre vezethetjük vissza. A korral előre haladva a fog szerkezete destruálódik és a restaurátumok száma is megnő, ami kedvez a fraktúrák kialakulásának. A kedvezőtlen textúrájú, keménységű és hőmérsékletű ételek fogyasztása és a parafunkciók negatívan befolyásolják a fogak épségét. Ezeken kívül a fej-nyak tájékot érő sugárterápia, fogfejlődési rendellenességek, a traumás okklúzió jelenléte és a gyökérkezelés, valamint a restaurációk készítése során okozott változások hozzájárulnak ahhoz, hogy megrepedjenek a fogak, hiszen romlik a strukturális tartósságuk. Nagyon fontos a megelőzés. A megfelelő kezelés csak a korrekt diagnózis után tud megvalósulni. A harapási és a hidegstimulációs tesztek, illetve a plakkfestő anyagok alkalmazása jelentős diagnosztikai módszerek, azonban napjainkban egyre több új eszköz és lehetőség áll rendelkezésre, amelyek segítenek a kórmeghatározásban. A FOTI és a műtéti mikrószkópok elismerten hatékonyak a fraktúra vizualizálásában, azonban a képalkotó vizsgálatok nélkül sokszor lehetetlen felismerni a repedést. A röntgenvizsgálatok kisebb sikerrel képesek felismerni a problémát, azonban a CBCT és az SS-OCT ma már a legmodernebb és legfontosabb diagnosztikai eszközöknek számítanak. A kezelés fő célja, hogy a törés ne terjedhessen tovább, a tünetek enyhüljenek, a kórokozók pedig ne juthassanak a pulpakamrába a későbbiek során sem. Emiatt ezeknek a terápiás megoldásoknak mindenképpen össze kell fogniuk a tört részeket. Fontos az, hogy egy ilyen esetet minél hamarabb kezeljünk, hogy a későbbi komplikációkat el tudjuk általa kerülni. Az okklúzális redukció, a réz gyűrűk, a nemesacél orthodonciai bandek, az ideiglenes restaurátumok és a direkt kompozit sínek azonnali megoldásként szóba jöhetnek. A hosszútávú megoldások segítenek tartósan sínezni a törött részeket. Léteznek direkt és indirekt, illetve szemi-direkt (CAD/CAM) megoldások. A direkt restaurátumok készülhetnek amalgámból, kompozitból és üvegionomer cementből is és boríthatnak csücsköket is. Manapság a kompozitok szerepe nőtt meg a fogászatban, a CTS kezelésében változók a vélemények, de összességében sikeres megoldásnak minősül, főként a kompozit onlayek. Az indirekt inlayek és onlayek szintén releváns restaurációk a terápiában. Az onlayek közül a fém, a kerámia és a kompozit betétek is fontosak. Az indirekt kompozit onlay készítésével kiküszöbölhetjük a leghátrányosabb tulajdonságát az anyagnak, a polimerizációs zsugorodást. A kerámiák esztétikus és kemény anyagok, azonban a törékenységük és az antagonista fogak koptatása negatívumnak számít, de helyük van a terápiában. A legelterjedtebb és hatékonyan sínező megoldás, a borító korona alkalmazása.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőFizikai, kémiai és biológiai károsító tényezők a kariológiábanDiplomamunkámban a kariológiai ellátások során előforduló fizikai, kémiai és biológiai károsító ágensekről számoltam be. Ezek mind a betegekre, mind a kezelőorvosokra gyakorolt hatásáról. Támám érinti az allergiákat, galvanizmust, a kezelés során előforduló káros fény és zajhatásokat. Ezen kívűl az amalgámok okozta higanyártalmakat, valamint szó esik a testtartás kérdéséről. A diplomamunka iránymutatást is ad ezen hatások megelőzésére is.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA rögzített készülékek hatása a szájüreg baktériumflórájáraA rögzített fogszabályozó készülékek használata a világon egyre inkább elterjedt, ezért a készülék mellékhatásaival is fokozottan számolni kell. A rögzített fogszabályozó készülékkel elérhető jó eredményt nagyban rontja, ha a pácienseknek szuperficiális szuvasságai, parodontális betegségei vagy egyéb elváltozásai alakulhatnak ki. Mivel egyre több a tapasztalat a mellékhatásokkal kapcsolatban, számos kutató foglalkozik ezek okaival. A rögzített fogszabályozó készülék megnövelik a plakkretentív felületet a fogakon, mivel a bracketek, gyűrűk, a különböző ligírozáshoz használatos gumikarikák, drótligatúrák stb. alkalmazásával alámenős részek alakulnak ki. Itt a fokozott plakk-képződés hatására a normál biofilm egysége megbomlik és a patogén baktériumfajok csíraszáma megnő. Az általam feldolgozott cikkek mindegyike mérhető eltérést mutat a rögzített fogszabályozó készülék felhelyezése után 6-12 héttel mind a plakk mennyiségében, mind a baktériumflórát alkotó baktériumok arányában és a patogének számában.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőBetört műszer eltávolító rendszerekAz endodontiai forgó eszközök elterjedésével gyakrabban találkozhatunk műszerfraktúrával mint korábban. A pácienseink sikeres endodontiai kezelése érdekében a legtöbbet azzal tehetjük, ha ezen baleseteket elkerüljük a szakma szabályainak betartásával. Az intracranalis műszer fraktúra lehetetlenné teszi a korrekt kemomechanikai megmunkálást és ezáltal csökken a sikeres endodontiai kezelés valószínűsége. Annak ellenére, hogy manapság többféle eszköz és technika a rendelkezésünkre áll, nem létezik egy standardizált módszer ezen műszer fragmentumok sikeres eltávolítására. Minden eset egyedülálló és más megközelítést igényel különböző faktorok figyelembevételével, mint a foganatómia a fragmentum mérete, lokalizációja, anyaga és a páciens lehetőségei. Ezen szempontok mérlegelése után a fogorvosnak mindig a leginkább minimálinvazív megoldást kell választania. A régebben népszerű tubus technikákat ezért ma már idejétmúltnak tekintjük, a nagy dentin veszteség és a perforáció kockázata miatt. A fonás technika egyszerű, kicsi az eszközigénye és minimálinvazív, de elsősorban ezüst poénok és hosszú műszer fragmentumok eltávolítására alkalmas. A DOM megjelenése áttörést jelent ezen a területen is. Új eszközök használatára ad lehetőséget a nagyítás és megvilágítás révén. Ezért a modern endodontiában az UH-os mikrofejek, esetenként loop technikával kiegészítve hódítanak teret. Ezen technikák sikeressége egyes cikkek szerint, gyakorlott endodontus keze által kivitelezve akár 100% is lehet. Igazán nagy kihívást az UH esetében is azok az esetek jelentik amikor a fragmentum görbülettől apikálisan helyezkedik el a csatornában. Ezekben az esetekben megfontolandó a minimálinvazivitás elvét követve a bypass kivitelezése és a fog szoros utánkövetése.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőBelső merevítédű termoplasztkius guttapercha gyökértömő rendszerekDiplomamunkámban a melegített technikák közé tartozó belső merevítésű termoplasztikus guttapercha gyökértömő rendszereket mutattam be. A rendszerek történetén és fejlődésén túlmenően részletesen bemutattam klinikai alkalmazásuk lépéseit és eltávolításuk lehetőségeit. Irodalmi adatok alapján összehasonlítottam egyéb gyökértömési technikákkal, végül saját, ex vivo eseten keresztül szemléltettem ezen rendszerek alkalmazásának eredményességét. A folyamatos fejlesztések leginkább a hordozó anyagának változtatásában nyilvánultak meg. Kezdetben fémből készült, majd a ’80-as években megjelentek a műanyag hordozót tartalmazó rendszerek (Thermafil-Dentsply). Manapság a keresztkötött guttapercha hordozót tartalmazó rendszerek (GuttaCore-Dentsply, GuttaFusion-VDW) a leginkább elterjedtek. A hordozó anyagának módosításai könnyebbé tették azok alkalmazását és gyökércsatornából való eltávolításukat.