Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Fogorvostudományi Kar 2014-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 548)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem Fogászati Klinikáján előforduló gyermekkori traumás fogsérülések elemzése. Retrospektív áttekintő tanulmánySzluk, Tünde; Kovalecz, Gabriella; Fogorvostudományi Kar::Gyermekfogászati és Prevenciós nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi KarBevezetés: A fogak baleseti sérülése az egyik leggyakrabban előforduló sürgősségi ellátást igénylő feladat a mindennapi fogorvosi gyakorlatban. A trauma típusok prevalenciájával és mintázatával kapcsolatos adatközlések hazánkban eddig csupán Budapesten történtek, kelet-magyarországi kutatások nem voltak. Vizsgálatunk célja, a Debreceni Egyetem Fogászati Klinikájának beteganyagában előforduló gyermekkori, traumás, szájüreget érintő sérülések retrospektív elemzése volt 2009.01.01.-2021.06.15. közti időszakban. Anyagok és módszerek: Az adatgyűjtést az UDmed és a MedSol medikai rendszerek adatbázisának tanulmányozásával végeztük, a balesetet szenvedett 0-18 éves gyermekek betegdokumentációs adatait és ambuláns kezelőlapjait vizsgáltuk. Az esetek lekérdezése az első megjelenés alkalmával a trauma tényének és típusának rögzítésére alkalmazott BNO kódok alapján történt. A vizsgált paraméterek közé tartozott a gyermek életkora, neme, felvétel ideje, trauma ideje, helyszíne, körülményei, az első ellátó intézmény, az érintett fogak típusa és száma, egyéb sérült szövetek, diagnózisok, terápiák, alapbetegségek megléte. Az adatok rendszerezésére Microsoft Excel táblázatot használtunk. Az elemzéshez leíró statisztikai módszert alkalmaztunk. Eredmények: 1058 releváns esetet vizsgálva megállapítottuk, hogy a betegek 60 %-a fiú, 2 éves kor környékén a legmagasabb a balesetek előfordulása. A leggyakoribb trauma típus az esés, a helyszíne pedig legtöbbször a család otthona. 34%-ban fog és lágyrész sérülés egyidőben történt, 29 %-ban történt csak lágyrész sérülés, míg 27 %-ban izoláltan csak a fogak estek áldozatul. Túlnyomó többségben tejfogak érintettek, ezek közül is az 51 és 61 fogak. Az irodalommal egybehangzó eredményeink alapján a maradó fogak közül is a felső centrális metszők vannak leginkább veszélyben. A tejfogak legtöbbször luxatiot, míg a maradó fogak fracturát szenvednek. Lágyrészek tekintetében a frenulum labii superioris sérülése a leggyakoribb. Következtetések: Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az általunk gyűjtött adatok összhangban állnak más korábbi hasonló tanulmányok eredményeivel. Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy az adekvát adminisztrációt és a későbbiekben további következtetések levonását nagymértékben segítené egy egységes, klinikai adatrögzítő rendszerben elérhető, baleseti jegyzőkönyv bevezetése, amely az elkövetkező esetekben mindig a kezelő orvos rendelkezésére állna.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felületkezelés hatása hibrid kerámiák kötődésére szilánt tartalmazó és szilán mentes adhezívek alkalmazásakorCsabai , Andrea; Suta, Gábor András; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarCélkitűzés: A kutatásunk célja a felületkezelés a hibrid kerámiák kötődésére gyakorolt hatásának vizsgálata szilánt tartalmazó és szilán mentes adhezívek alkalmazásakor. Anyag és módszer: Katana Avencia (KA) (Kuraray Noritake Dental Inc.) és Voco Grandio (VG) (Voco GmbH) hibrid kerámia blokkokat hosszában 2 egyenlő részre vágtuk, az így kapott kisebb tömböket anyagonként két csoportra osztottuk. Mind a KA, mind a VG tömbök esetén a felszínüket políroztuk (P), a tömbök fele pedig mindkét anyag esetén további felületkezelésen esett át, homokfújtuk (HF) azokat. Ezt követően az így kapott 4 csoportot feleztük és adhezívet applikáltunk a felszínükre. Az adhezív a tömbök felénél a 10-MDP mellett szilánt is tartalmazó Clearfil Universal Bond Quick (CU) volt, míg a fennmaradó tömbök felületére a szilán mentes, 10-MDP molekulát tartalmazó GC G-Premio BOND (GP) került. A bondozott felszínre ezután minden tömb esetén megfelelő vastagságban kompozitot rétegeztünk, majd felszeleteltük. Az elkészült próbatesteket szakítószilárdsági tesztnek (µTBS) vetettük alá. A kapott eredményeket táblázatba foglaltuk és statisztikai módszerek segítségével kiértékeltük. Eredmények: Az összes vizsgált csoportot figyelembe véve szignifikánsan a legmagasabb µTBS eredményeket a homokfúvott, Clearfil Universal Bond Quick-kel (CU) kezelt KA és VG próbatestek adták (KAHFCU: 46,76 ± 8,12 MPa, VGHFCU: 42,01 ± 5,06 MPa), a két csoport között szignifikáns eltérés nem volt (p = 0,065). A GC G-Premio BOND-dal (GP) kondicionált próbatesteknél a legmagasabb értékeket szintén a homokfúvott csoportok adták, ahol a KA (KAHFGP: 31,07 ± 2,47 MPa) és VG (VGHFGP: 18,04 ±3,00 MPa) próbatestek között szignifikáns eltérés volt (p<0,05), de minkét csoport szignifikánsan nagyobb értékeket mutatott (p<0,05), mint akár a CU-val vagy GP-vel kezelt polírozott csoportok (KAPCU: 2,61 ± 1,75 MPa; KAPGP: 8,03 ± 6,81 MPa; VGPCU: 11,76 ± 3,89 MPa; VGPGP: 8,53 ± 5,26 MPa). Következtetés: A homokfúvásos felületkezelés javította a hibrid kerámiák kötődését, mind a szilánt tartalmazó, mind a szilán mentes adhezívek használata mellett a polírozottakkal szemben, továbbá a homokfúvott felületeken a szilánt tartalmazó adhezív jobban teljesített a szilánt nem tartalmazóval szemben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kora gyermekkori fogszuvasodással kapcsolatos ismeretek felmérése a gondozók körébenSánta, Emese; Nemes , Judit Ágnes; DE--OEC--Fogorvostudományi KarABSZTRAKT Célkitűzés: Tanulmányunk célja az egészségügyi és pedagógiai szakemberek 0-6 éves korú gyermekek szájhigiéniás ismereteinek felmérése, illetve ezzel összefüggésbe hozható tényezők feltárása. Eredményeiket összehasonlítjuk korábbi nemzetközi kutatási adatokkal, hazánkban ehhez hasonló vizsgálat még nem jelent meg. Anyagok és módszerek: A 2023/2024-es tanévben, 2023 december és 2024 szeptember között 202 résztvevőnek küldtük el az online kérdőívet és a beérkező válaszokat adatbázisba rögzítettük. Az adatok elemzését IBM SPSS szoftver segítségével végeztük. A válaszadók demográfiai jellemzőit és a kérdésekre adott válaszok arányait leíró statisztikákkal írtuk le. Vizsgáltuk az egyes csoportok pályán eltöltött idejét (években kifejezve) és az elért eredményeik minimumát, maximumát és medián értékét. Az eloszlást Kolmogorov-Smirnov és Shapiro-Wilk tesztekkel vizsgáltuk, és varianciaelemzést Kruskal-Wallis és Mann-Whitney U teszttel végeztük. A szignifikancia szintet minden esetben p<0,05-nél határoztuk meg. Eredmények: Gyermekorvosok a legjártasabbak a témát illetően és a kisgyermekgondozóktól érkezett a legkevesebb helyes válasz. A megfelelő táplálkozásról a védőnők tudnak a legkevesebbet, míg a gyermekorvosok, kisgyermekgondozók és az óvodapedagógusok ismeretei a fogkrémmel kapcsolatban hiányosak. Bár a többség tisztában van a tejfogak szuvasodásának veszélyeivel, mégsem tudják, hogyan lehetne megakadályozni. 35,6% tudja, hogy hány éves korig kell felügyelni a gyermekek fogmosását, 13,9% tudja az első fogorvosi vizit időpontját és 69,3% rosszul ismeri fel a tejfog szuvasodásának első jelét. Résztvevők csupán fele gondolja úgy, hogy megakadályozhatja a fogszuvasodást a fluorid. Jelen felmérés szerint, a képzéseken való részvétel (39,6%) nem jelentett nagyobb szaktudást a témát illetően (p> 0,05), míg akik elégségesnek érezték tudásukat, jobb teszteredményt értek el (p=0,021). Következtetések:Vizsgálatunk eredményei alapján a szakemberek ismeretei hiányosságot mutat. A résztvevők többsége tisztában van ezzel, és igényt mutat a továbbképzések iránt, melyek hozzájárulhatnak a szükséges ismeretek bővítéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző felszínkezelések hatásának vizsgálata rövid szálerősítéses kompozit javítása eseténMiklósi, Anna; Martos , Renáta; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi KarA kompozitok a leggyakrabban használt direkt restauratív anyagok, hiszen esztétikusak, mind a front-, mind a rágófogak területén jól használhatóak. Élettartamukat azonban - a megfelelő anyagválasztás és technika alkalmazása mellett - jelentős mértékben befolyásolják a szájüregi környezeti körülmények, melyek következtében idővel a restaurációk javítása válhat szükségessé. Napjainkban egyre elterjedtebb a minimál invazív elmélet a fogászatban, melynek értelmében minél több ép foganyag megőrzésére kell törekedni a kezelések során. Ezért, ha egy hibás kompozit restaurátum helyreállítása a cél, érdemes a restauráció javítását választani a teljes cseréjével szemben. Ilyen esetekben fontos a megfelelő javítási protokoll alkalmazása, mely során erős kompozit-kompozit kötés kialakítása a cél a javító- és javítandó felszínek között. Ehhez különböző felszínkezelések alkalmazása válik szükségessé. Kutatásunk során különböző felszínkezelések hatását vizsgáltuk rövid szálerősítéses kompozitok esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatható hidrogélek iniciálási lehetőségeinek összehasonlító vizsgálataTakács , Viktória; Bakó, József; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarA hidrogélek biokompatibilis polimer rendszerek, melyek a természetes extracelluláris mátrix (ECM) szerkezetéhez hasonló környezet kialakítására képesek. Ennek köszönhetően napjainkra az orvosbiológiai kutatások kiemelt célpontjaivá váltak. A szöveti tervezésben, szövetregenerációs eljárásokban, gyógyszerleadó rendszerekben és biokonjugációs eljárásokban sikerrel alkalmazhatók. A sztereolitográfia (SLA) az első 3D nyomtatási technológiák egyike, mely a nyomtatáshoz folyékony, fényérzékeny polimer elegyet használ. Kutatásom során különböző fotoiniciátor rendszerek eltérő koncentrációinak a 3D nyomtatott hidrogélek fizikai-kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatását vizsgáltam. A hidrogélek mindkét fotoiniciátor alkalmazása mellett sikeresen nyomtathatónak bizonyultak SLA 3D nyomtatóval. Az elvégzett mérések alapján az előállított hidrogélek hidrofil sajátságú, vizes közegben stabil, és mechanikai tulajdonságaikat tekintve számos orvosbiológiai felhasználásra alkalmas anyagoknak tekinthetőek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Glikobiomarkerek jelentősége demenciábanGyulai, Vivien; Gebri, Enikő; Farkas, Anna; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; István; Fogorvostudományi KarA WHO adatai szerint világszerte évente több, mint 10 millió új demens esetet regisztrálnak. Az idősek gondozásra szorulásának egyik legfőbb oka, jelentős terhet róva az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. Az összes demens esetek 70%-ért az Alzheimer kór felelős, melynek pontos diagnózisa csak post mortem nyerhető. Számos kutatás irányul korai, nem invazív biomarker azonosítására, mely segíthetné a diagnózis felállítását, hatékonyabb terápiás alternatíva kidolgozását és a progresszió követését. Kutatásunk során célunk volt demens betegek szérum fehérjéinek N-glikán profil vizsgálata lézer indukált fluoreszcens detektorral felszerelt kapilláris elektroforézissel (CE-LIF) és potenciális biomarkerek azonosítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Flexibilis 3D nyomtatható polimerek előállítása és vizsgálataBakos, Júlia; Szalóki, Melinda; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA fogászatban egyre népszerűbb a 3D nyomtatók használata. Célkitűzésünk kísérleti, fotopolimerizálható akrilát bázisú modell anyagok előállítása és vizsgálata, amelyben az alkotók aránya változó, így a polimer rugalmassága változtatható. A kísérleti anyag az egy funkciós csoportot tartalmazó sztearil-metakrilát (SMA) és a két funkciós csoportot tartalmazó trietilén glikol dimetakrilát (TEGDMA) monomerek különböző arányú keverékéből (1:9, 3:7, 5:5, 7:3, 9:1), valamint fenilbisz (2,4,6-trimetilbenzoil) foszfin oxid (BAPO) fotoiniciátorból és etil 4-dimetilamino benzoát (EDAB) koiniciátorból állt. A fotoiniciátor mennyisége 0,2 m/m%, 0,4 m/m%, és 0,6 m/m%-ban változott, a foto- és koiniciátor mennyiségi aránya 1:2. A 3D nyomtatás sikeres volt. A szakítószilárdság (MPa) és a konverzió (%) értékeit az SMA: TEGDMA arány, valamint a fotoiniciátor tömegszázalékos aránya befolyásolta. A modell anyag autoklávban 4 %-os deformitás mellett sterilizálható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Angiotenzin receptor blokkolók és ACE gátlók farmakológiája és fogászati vonatkozásaiCsanád, Pap; Ágnes, Cseppentő; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; József, Szentmiklósi; Enikő, Gebri; Általános Orvostudományi KarA magasvérnyomás világszerte több mint egymilliárd embert érintő krónikus betegség. A magyar népesség körében tapasztalt előfordulás aggasztóan magas az Európai Unió tagállamai közül és ezt figyelembe kell venni a fogászati betegek kezelése során is. Fontos, hogy a fogorvos tisztában legyen a magasvérnyomás rizikófaktoraival és képes legyen ennek megfelelően a pácienseket kezelni. A diplomamunkám célja az volt, hogy bemutassam a hypertónia pathofiziológiáját, következményeit és terápiás megközelítését. Különös hangsúlyt fektettem a Renin-Angiotenzin- Aldoszteron rendszeren ható Angiotenzin konvertáz enzim gátlókra és Angiotenzin Receptor Blokkolókra és azok fogászati vonatkozásaira. Ezen antihypertenzív szerek főbb fogászati szempontból is kiemelendő mellékhatásai például: a szájszárazság, száraz köhögés, ízérzékelési zavarok, neutropenia, anaemia és a hyperkalaemia. Említésre méltó, hogy azok a betegek, akik ARB-t szednek az implantátum stabilitási hányadosuk (ISQ) is magasabb volt. A diplomamunkámban külön kitértem a hipertóniás krízisre, annak tüneteire, ellátására. A forrásmunkák áttanulmányozása és a diplomamunkám megírása során nagyon sok értékes tudásanyagra tettem szert a hipertónia megértésében, terápiájában és fogászati vonatkozásaiban, amelyeket a későbbiekben hivatásom gyakorlása során is eredményesen tudok hasznosítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lágyrész augmentációs technikákGemzsi , Léda; Hegedüs, Nándor; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Kunka, Árpád; Hegymegi , Ferenc; Fogorvostudományi Kar; Fogorvostudományi KarA diplomamunkám 2025-ben készült. A szájsebészeti eljárások közül többek között a lágyrész augmentációs műtétek igyekeznek helyreállítani a szájüregi fiziológiás lágyrész viszonyokat, ezzel következetesen hozzájárulva a keményszövetek egészségéhez is. Az elmúlt években az efféle sebészi beavatkozásokra jelentősen megnövekedett az igény, ennek fő oka, hogy a páciensek számára prioritássá vált a kifejezetten szép, esztétikus mosoly, amit a lágyrész megjelenése nagyban befolyásol. Erre a gyakran alkalmazott autogén graft átültetés (szabad ínylebeny graft, subepithelialis kötőszöveti graft) kiváló megoldást nyújt. Az implantológiai kezelések széleskörű elterjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az íny szélességének növelése és a lágyrészek stabilizálása. A dolgozatomban részletesen bemutatásra kerülnek ezen eljárási lehetőségek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagyományos és CAD/CAM technológiával készülő ideiglenes rögzített fogpótlások összehasonlításaFekete, Janka Nóra; Biacsko, Csilla; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Berta, Boglárka; Suta, Márton; Fogorvostudományi KarA diplomamunkám célja a hagyományos és digitális technológiával készülő ideiglenes rögztített fogpótlások tudományos kutatásokon alapuló összehasonlítása különböző szempontok figyelembevételével. A dolgozat elején bemutatom az ideiglenes fogpótlások alapvető jellemzőit, beleértve azok indikációit, csoportosítását és velük szemben támasztott követelményeket. Ezt követően röviden ismertetem a provizóriumok előállításának lehetőségeit. A dolgozatom központi részében összehasonlítom a két előállítási módot különböző tulajdonságok alapján, tudományos kutatások eredményeinek felhasználásával. Az összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy míg a digitálisan előállított fogpótlások számos előnyt kínálnak, nem szükséges teljes mértékben felváltaniuk a hagyományos módszereket, mivel azok is jelentős előnyökkel rendelkeznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szimulátorok a fogászat oktatásábanHerczegh, Eszter; Suta, Péter; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Mizsei, Gréta; Onodi Weress, Dorottya; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló TanszékA fogászati oktatás történelme során jelentős átalakulások történtek az eszközök és módszerek terén. Az elsőként alkalmazott fantomfejek alapvetően fizikai modelleken alapultak, de a technológia fejlődésével ezek továbbfejlesztése elkerülhetetlen volt. A modern rendszerek lehetővé teszik, hogy a hallgatók az alapkészségektől kezdve egészen az összetett beavatkozásokig biztonságosan gyakorolhassanak. A fogászati oktatásban alkalmazott technológiák nemcsak a tanulók fejlődését támogatják, hanem hozzájárulnak az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításához is. A dolgozat bemutatja a szimulátorok fejlesztésének történetét, gyakorlati alkalmazásukat és azok hatását a tanulók teljesítményére, továbbá feltárja az egyéb, tanulást segítő eszközök alkalmazásának előnyeit is. Diplomamunkám tanulsága, hogy a hagyományos oktatási eszközök és a modern technológia kombinációja tűnik a leghatékonyabb módnak a fogorvostanhallgatók klinikai gyakorlatra való felkészítésének.Tétel Korlátozottan hozzáférhető LCH manifesztáció az állcsontokonUrbán, Zita; D. Tóth, Etelka; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Taskó, Máté; Hegymegi, Ferenc; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékA Langerhans sejtes histiocytosis során a Langerhans sejtek -melyek normál esetben az epidermiszben található antigén prezentáló sejtekként ismertek- kóros formában és nagy számban manifesztálódnak a szervezet különböző részeiben, ezzel tüneteket okozva. Etiológiája a mai napig nagyrészt ismeretlen, habár az elmúlt évtizedben összefüggésbe tudták hozni kialakulását a BRAF onkogén mutációjával, így az újabb publikációk már neoplasztikus megbetegedésként hivatkoznak az LCH-ra. Igen változatos klinikai megjelenési formákkal rendelkezik, ezzel megnehezítve a diagnózist. A vázrendszert, a bőrt, májat, lépet, csontvelőt és tüdőt érinti leggyakrabban. Előfordul, hogy csak egy szervet érint, de többet is megtámadhat egyszerre, ez nagyban befolyásolja a betegség prognózisát. A máj, lép, tüdő, vagy vérképzőrendszeri érintettség a kór magas kockázatú formájának tekinthető, így különös körültekintést igényel a terápia megszabása az ilyen esetekben. Egy viszonylag ritka betegségről beszélünk, a diagnosztizált esetek száma 4.6-5 eset 1 millió főből, 15 év alatti korosztályban nagyjából kétszer olyan gyakori, mint felnőttkorban. Igen fontos a korai felismerés és a megfelelő differenciál-diagnosztika, melyet a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok mellett a kötelező szövettani minta elemzése segít, valamint a speciális immunhisztokémiai markerek, úgy, mint a CD1 pozitivitás. Az állcsontokon megjelenő manifesztáció sokszor teljesen tünetmentes, és csupán rutin vizsgálatok során derül ki, vagy gyakran igen hasonló tüneteket produkál egy parodontális megbetegedéshez, vagy esetleg egy ciszta jelenlétéhez. Igaz, hogy a kórkép nem gyakori, de véleményem szerint akkor is fontos, hogy minden fogorvos tudjon róla, hiszen, ha felmerül az LCH gyanúja egy páciens kapcsán, és később igazolódik is a kór, a terápiája merőben eltér azoktól a kórképektől, amelyekkel gyakran összekeverik. Van, hogy az állcsonti megjelenés hívja fel magára a figyelmet, és amiatt vizsgálódnak tovább az orvosok, és kiderül, hogy a betegség már a szervezet több pontján is manifesztálódott. A terápia változatos, leggyakrabban egyénre szabott, mely sebészi kezeléstől kezdve, sugár-és kemoterápián át a modern célzott kezelésekig terjedhet. Számomra azért érdekes ez a téma, mert a mai modern, fejlett orvostudomány mellet is még rengeteg ismeretlen területe van a betegségnek, és a kutatók szinte évről-évre újabb információkkal gazdagodnak az LCH kapcsán. A kór megismeréséhez és megértéséhez szükséges szájsebészeti, immunológiai és patológiai tudás. Ezek a területek mind kedvesek számomra, szívesen bővítem ismeretemet ezen témakörökben. Remélem, hogy munkámmal sikerült egy érthető, jól összefoglalt képet adnom a Langerhans sejtes histiocytosisról, és annak állcsontokon megjelenő manifesztációjáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Endoparodontális léziók kezelésének lehetőségeiLaskai, Helka Laura; Varga, István; DE--OEC--Fogorvostudományi KarAz endoparodontális léziók a parodontális szövetek és a pulpa közötti kapcsolat miatt kialakuló kóros folyamatok, melyek lehetnek akutak vagy krónikusak. A pulpa és a parodontium anatómiailag és funkcionálisan is szoros egységet alkot, így egyik megbetegedése a másikra is hatással van. A diagnosztikát és a kezelést bonyolítják a szövetek közötti terjedési útvonalak. A léziók osztályozása segíti a klinikust a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia kiválasztásában. Kezelésük összetett folyamat, amely a kezelőorvos szakértelme mellett a beteg együttműködését is igényli. A tisztán parodontális vagy endodonciai eredetű léziók kedvezőbb kimenetelűek, míg a kombinált formák nehezebben diagnosztizálhatók és rosszabb prognózisúak. Az endoparodontális elváltozások egyaránt kihívást jelentenek a helyes diagnózis felállításában, az érintett fog(ak) prognózisának megítélésében, illetve a megfelelő terápia kiválasztásában a klinikus számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biológiai funkcióval bíró molekulák alkalmazása a fogászatbanSzabó, Nóra Gréta; Hrubi, Edit; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Biacsko, Csilla; Suta, Gábor András; Fogorvostudományi KarA jövőben az állatmodelleken végzett kísérletek segíthetnek a fogászati kezelések modernizálásában és a kutatások hozzájárulhatnak a terápiák további fejlesztéséhez. A sejtek regeneratív mechanizmusának mélyebb megértése támogathatja a sebgyógyulás sikerességét, hatékonyságát és a gyorsabb kezelést. Elengedhetetlen, hogy további tanulmányok és klinikai vizsgálatok eredményeként egyre pontosabb és biztonságosabb protokollok alakuljanak ki, hiszen csak így érhető el, hogy ezek a kezelési módszerek valóban a fogászat egyik meghatározó részévé váljanak. Összességében tehát a regenerációs terápiák fejlődése ígéretes jövőt vetít előre, mely hosszú távon a fogászat új korszakának kialakulását eredményezheti.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magatartási rizikófaktorok szerepe a fogágybetegségek kialakulásábanKozma, Luca; Hernádi, Katinka; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Varga, István; Reznik, György Imre; Fogorvostudományi KarSzámos vizsgálat támasztotta alá, hogy a magatartási rizikófaktorok fontos szerepet játszanak a parodontális betegségek kialakulásában. Dolgozatomban a szájhigiénia, a rossz szokások és mechanikus traumák, a krónikus stressz és a táplálkozási hatások fontosságára szeretnék rávilágítani, és ezzel egyben felhívni a figyelmet a faktorok eliminálásának fontosságára. A fogágybetegségek kialakulásában számos tényezőre nincs hatásunk, ilyen például a páciens kora vagy immunstátusza. Ezekkel szemben a magatartási rizikófaktorok többsége a betegek tudásának, hozzáállásának, és motivációjának alakításával befolyásolhatók. Alapvetően a páciensek viselkedésén és hozzáállásán múlik, hogy mennyire engedik az ezen tényezők által kiváltott káros hatásokat érvényesülni. A fogorvosnak ugyanakkor fontos szerepe van a betegei felvilágosításában, a motiváció megerősítésében, illetve a már kialakult elváltozások korai felismerésében. A rizikófaktorok nagy részénél megfigyelhető, hogy az eliminálásuk után az általuk kialakított kórfolyamat mértéke csökkenni kezd. A páciensek kielégítő, személyre szabott tájékoztatásával megelőzhetők a különböző parodontális elváltozások, ugyanakkor a már kialakult léziók esetén is nagy hangsúlyt kell fektetni a progresszió csökkentésére és esetleges visszafordítására a fennálló rizikótényezők megszüntetésével. E tekintetben a fogorvosok és szájhigiénikusok szerepe elsőrendűnek tekinthető.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Caries vakcinációSzabó-Bán, Dóra Beáta; Nemes, Judit Ágnes; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA fogszuvasodás megelőzésére használt stratégiák ellenére a caries és következményes betegségei jelenleg is globális szintű problémát jelentenek. Bár kezelése és a szuvas fogak helyreállítása az utóbbi évtizedekben igen nagy figyelmet kapott, a betegség hatékony prevenciója még a jövő feladata. A caries elleni vakcinációt célzó kutatások elsődleges célpontjai a fogszuvasodásért leginkább felelős Streptococcus mutans antigének. Fő feladat ezen fehérjék elleni antitest-mediált antimikróbás hatás elérése. Többféle vakcinatípus fejlesztése került az érdeklődés középpontjába az évek során az optimális hatás és tartós védelem érdekében. A kutatások kiterjedtek egyéb tényezők vizsgálatára, úgymint különböző adjuvánsok és szállítórendszerek alkalmazhatóságára, melyek jelentősen növelhetik az immunreakciók hosszát. Mai napig kihívást jelent a megfelelő beviteli útvonal megtalálása, az immunizálás káros hatásainak kivédése, az oltás időzítése és további célpontok felkutatása. Mivel a fogszuvasodás világszintű közegészségügyi probléma, egy megfelelő vakcina tömeges előállítása nemcsak egészségügyi szempontból előnyös, hanem olcsó, hatékony és átfogó megoldást jelentene a fejlett és fejlődő országokban egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyökércsapok eltávolításának lehetőségei és eszközeiKotroczó, Dorka Enikő; Nagy, László; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Balogh, Bettina; Tóth, Enikő RitaA gyökércsappal ellátott fogak revíziója számos esetben válhat indokolttá. Revízió szükséges, amennyiben inkomplett a gyökértömés, periapikális elváltozás detektálható, a betegnek panaszai vannak (duzzanat, fájdalom, kopogtatási, ráharapási érzékenység), allergia áll fenn a csap anyagával szemben, esetleg a csap retenciója nem megfelelő. A revízió történhet ortográd vagy retrográd módon, utóbbi esetben sebészi beavatkozással kombinálva. A gyökércsap eltávolítására akkor van szükség, ha az újrakezelés ortográd úton történik. Diplomamunkámban röviden bemutatom a klinikumban leggyakrabban alkalmazott gyökércsap típusokat, a direkt (gyári) fém csapokat, a direkt (gyári) polimer alapú, szálerősített gyökércsapokat, az öntött csapos műcsonkokat, illetve a cirkónium- dioxid csapos műcsonkokat. Részletesen jellemzem az egyes csaptípusok eltávolítására leginkább alkalmas technikákat, eszközöket. Az aktív, csavarmenetes csapok eltávolításához használható különböző fogókat, a szálerősített csapok esetén használt fúrókat, az ultrahangos eszközökhöz tartozó különböző speciális végződéseket, egy ultrahangos egységkészüléket, illetve két csaphúzó típust is ismertetek. Diplomamunkám alapján az olvasó láthatja, hogy napjainkban milyen gazdag, a gyökércsapok eltávolítására alkalmas eszköztár áll a gyakorló fogorvos rendelkezésére. A gyökércsap-eltávolító eszközök széles palettájának ismeretét igen fontos a klinikai gyakorlatban, hiszen az adott csaptípushoz legmegfelelőbb eltávolító eszköz és technika kiválasztásával, megfelelő körültekintés mellett viszonylag kicsi a szövődmények (gyökér fraktúra, periodoncium hőkárosodása, csaptörés, álút vagy perforáció preparálás) kialakulásának kockázata, a beavatkozás sikerességi rátája magas.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyökértörések típusai, kezelése maradó fogak eseténCserés, Zsófia; Kalas , Nándor; Károly-Farkas , Georgina; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; D. Tóth, Etelka; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékDiplomamunkám készítése során törekedtem arra, hogy egyszerű és átlátható képet adjak a horizontális és vertikális gyökérfraktúrákról. Igyekeztem azon fontos szempontok alapján bemutatni, melyeknek ismerete egy gyakorló fogorvos számára nélkülözhetetlen. Horizontális törések jellemzően direkt traumák hatására következnek be leginkább a gyermek- és serdülőkorban, míg a vertikális fraktúrák gyökérkezelt fogak esetében jellemzőek. A diagnosztikus eljárásokat a vizsgálat sorrendjében állítottam össze, hiszen csak megfelelően körültekintő vizsgálattal lehet pontos diagnózist felállítani. Legfontosabb a mobilitás, az elmozdulás vizsgálata és a radiológiai képalkotók alkalmazása. A többirányból készített periapikális röntgenfelvételek készítése az elsődleges ajánlás, ami mellett szükségessé válhat OPT és CBCT készítése is. A törések kezelésére nincs szakmailag elfogadott protokoll, hiszen minden eset különböző. Ismertettem a lehetséges kezelési módszereket, azonban az adekvát terápiás megoldást minden páciens esetében egyénre szabva kell felállítani. A legfontosabb feladat a fog reponálása és passzív rögzítése, rugalmas sínezéssel minimum 4 hétig, koronális harmad törése esetében 4 hónapig. Emellett, ha szükséges a fog endodontiai kezelése, sebészi beavatkozások elvégzése vagy akár a fog eltávolítása. Traumás sérülések után szoros utánkövetés javasolt. A kontrollok során a klinikai vizsgálat mellett röntgenfelvételek készítése is elengedhetetlen. A fog vitalitása rendszeres ellenőrzést igényel és amennyiben a kontrollvizsgálatok során igazolódik a pulpa nekrózisa a gyökérkezelés megkezdése szükséges. A fog 4 féle módon gyógyulhat: kalcifikált szövettel, kötőszövettel, csonttal és kötőszövettel vagy granulációs szövettel. Legideálisabb a kalcifikált szövettel történő, míg a granulációs szövettel történő klinikai értelemben nem tekinthető gyógyultnak. A gyökértörések következtében kialakuló szövődmények lehetnek gyökérreszorpció, ankilózis vagy csont és lágyrész hiányok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elektromos fogkefék szerepe az individuális plakk kontrollbanOláh, Martin; Varga, István; Lukács, Márton; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Róka, István; Tóth, Petra; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló TanszékAz elhanyagolt szájhigiénié plakk akkumulációhoz, gingivitishez megváltozott íny struktúrához és megjelenéshez, a későbbiekben akár visszafordíthatatlan károsodáshoz (parodontitishez) vezethet. Ezek az elváltozások a perzisztáló baktériumok által termelt anyagoknak és főként a szervezet természetes védekező gyulladásos reakciójának köszönhetően alakulnak ki. Az otthoni szájápolás leginkább mechanikai plakk kontrollból áll, melynek részét képezi a fogmosás és fogköztisztítás. Ez utóbbi történhet fogselyemmel, valamint fogköztisztító kefével a fogköz méretétől függően. Legelterjedtebb, legelfogadottabb modern szájápolási eszköz a fogkefe, melyet sokféle változatban, típusban gyártanak. A hagyományos kézi fogkefék szakavatott kezekben igen jól képesek a fog sima és okklúzális felszínének tisztítására, viszont hatékonyságuk motiváció, manuális készségek és megfelelő oktatás hiányában radikálisan csökken. Fontos megemlíteni, hogy a megfelelő fogköztisztító eszközök használatával manuális fogkefékkel is kialakítható kielégítő szájhigiéné. Részben megoldást jelenthetnek az elektromos fogkefe változatok, amelyet eredetileg csökkent manualitású vagy fogszabályozókészülékkel rendelkező pácienseknek fejlesztettek ki. Működési elvtől, gyártótól függetlenül klinikailag több lepedéket távolítanak el az elektromos eszközök, mint manuális társaik. Nem szabad elfelejteni, hogy a fogakhoz approximálisan ugyan jobban hozzáférnek az elektromos fogkefék, mégsem váltják ki a fogköztisztító kefék és fogselyem használatát. Habár rengeteg változat létezik működési elv szerint, mégis csak két fő típus terjedt el. Leggyakoribbak a szónikus laterálisan vibráló vagy oszcilláló-rotáló mozgást végző készülékek. A szónikus fogkefék legfőbb előnye, hogy könnyűek, működés közben csendesek, így kényelmes használatot biztosítanak. Friss kutatások szerint a mai elektromos fogkefék közül leghatékonyabbnak az oszcilláló-rotáló típusok bizonyulnak. Azonban rendelkeznek hátrányokkal is ezek a készülékek, melyek közül főleg költségességük, korai fogkopásban játszott szerepük és nagyobb meghibásodási lehetőségük jelentős.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dentoalveoláris traumák mikrobiológiai vonatkozásaiBaumel, Rebeka; Kovalecz, Gabriella; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Dakos, Adél; Baksa, Brigitta; Fogorvostudományi KarA traumás fogsérülések, különösen gyermek- és fiatal felnőttkorban gyakoriak. A WHO (1978) által kialakított osztályozási rendszer segíti a sérülések pontos meghatározását, mivel ezek különböző mértékben befolyásolják a fog életképességét és a szövődmények kialakulását. A kutatások szerint a gyökérfejlődést befejezett fogaknál nagyobb a nekrózis kockázata, mivel szűk apikális foramen akadályozza a revaszkularizációt. A koronatörés szintén növeli a pulpa elhalásának az esélyét. A vitalitást ellenőrizni kell, de egy negatív teszt önmagában nem indokolja az azonnali beavatkozást, mivel a fogbél regenerációjához idő kell. A dentoalveolaris struktúrák károsodása lehetőséget teremt a baktériumok bejutására, ahol biofilmet alakítanak ki. Ez egy többlépcsős folyamat, amely során a baktériumok először planktonikus formában lebegnek, előbb reverzibilis majd irreverzibilis kötésekkel rögzülnek a felszínhez és egy mikrokolóniát képeznek, az utolsó lépés a diszperzió. A biofilmben lévő kórokozók egy védett környezetet alakítanak ki, ami nehezíti az eltávolításukat ezt tovább bonyolítja a gyökércsatorna szerkezete is. A traumákat követően Gram-negatív anaerob baktériumok, például Bacteriodes gracilis, Prevotella buccae, Fusobacterium nucleatum, Selenomonas noxia okoznak fertőzéseket, de Gram-pozitív kórokozók, mint az Eubacterium lentum és a Peptostreptococcaceae yurii is előfordulhatnak. A biofilm eliminálására több fertőtlenítési stratégiát is kidolgoztak. Aminek a megvalósítására számos modern technológia elérhető a régebbi átmosó folyadékok mellett, mint az MTAD, Tetraclean, fény aktiválta fertőtlenítés, az ózon és ózonozott víz, elektromosan aktivált víz és lézerek. Akár a propolisz is felhasználható és a nanotechnológiában is számos új lehetőség rejlik. A kezelések között, valamint a kezelés befejeztével a gyökércsatornát le kell zárni, ezek a tömőanyagok is rendelkezhetnek antibakteriális hatásokkal. Erre a célra felhasználhatjuk a Ca(OH)2-ot, MTA-t, biokerámiákat vagy cink-oxid-eugenolt. Az irodalmi kutatás eredményei alapján az alábbi következtetésekre jutottam. A kezelés sikerességét az ellátás időzítése, a trauma súlyossága és a páciens egyéni állapota befolyásolja, ezért minden esetben ezek figyelembevételével kell meghatározni a megfelelő eljárást. Szisztémás antibiotikumot csak kiterjedt lágyszöveti sérülés vagy avulzió esetén javasolt alkalmazni. Gyökércsatorna fertőtlenítésére alkalmazható az NaOCl és a CHX, ideiglenes vagy végleges töméshez pedig a Ca(OH)2, biokerámia, MTA vagy cink-oxid-eugenol felhasználható. A kezelést követően rendszeres kontroll szükséges a későbbi szövődmények megelőzése miatt.