Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 513)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Epigenetikai Jellegeket módosító anyagok (EZH2, TSA, 5-aza) hatásának vizsgálata DPSC sejtekenGacsályi Zsófia, Zsófia; Hrubi, Edit; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA DPSC-k könnyű izolálhatóságuk és fenntarthatóságuk miatt ideálisak oszteogén irányú differenciáció in vitro vizsgálatára, valamint szájüregi eredete okán fogászati szempontból is releváns őssejt típus. Vizsgálataim célja epigenetikai jellegeket befolyásoló anyagok: TSA, EZH2i, illetve 5-aza DPSC sejtek oszteoblaszt irányú differenciációjára gyakorolt kombinált hatásának vizsgálata. Kísérleteimben ezen anyagok különböző kombinációival kezelt DPSC sejtek csontsejt irányú differenciációját vizsgáltam, ALP aktivitás, mineralizáció, valamint oszteogén differenciációban szerepet játszó gének: Runx2, BMP-2, illetve ALP expressziós szintjének mérésével. A kísérleteket NM, illetve differenciáció szempontjából előnyös DM kezelt sejteken is elvégeztem. Eredményeim alapján egymást erősítő szinergista hatás nem volt megfigyelhető a három anyag kombinációjával kezelt sejtek, illetve a páronkénti kombinációkkal kezelt sejtek esetén sem. Különbség volt kimutatható azonban a kétféle médiumban kezelt sejtek között, illetve a különböző ideig kezelt sejtek esetén. NM-ban az EZH2i növelte az ALP aktivitást, egy hét után, illetve három hét után is, továbbá három hetet követően növelte a vizsgált gének expressziós szintjét. Ezzel szemben DM-ban az EZH2i csak rövidtávon bizonyult hatásosnak, míg három hét után a TSA-val kezelt sejtekben volt megfigyelhető pozitív hatás az ALP, illetve mindhárom vizsgált gén expressziójának tekintetében. Három hét után az EZH2i inkább gátló hatással volt a differenciációra, ami a DM-ben növesztett sejtekhez képest mért ALP aktivitás csökkenésén, illetve a mineralizáció hiányán keresztül tükröződött.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nyál szekretoros immunglobulin A (sIgA) N-glikozilációs változásának vizsgálata SARS-CoV-2 infekciót követőenPolyák, Petra; Gebri , Enikő; Farkas, Anna; Fogorvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarBevezetés: A SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia alatt kifejlesztett vakcinák bár a megbetegedések számát és súlyosságát csökkentették, a kórlefolyás nagyfokú egyéni variabilitást mutat. A vírus mutálódása révén számos variáns jelent meg, amelyek fertőzőképessége is különböző. Az oralis immunitásnak alapvető szerepe van a fertőzési fogékonyságban és a kialakuló fertőzés súlyosságában is. Kutatásunk során célunk volt, hogy megvizsgáljuk a nyál szekretoros immunglobulin A (sIgA) N-glikozilációs profiljában az alkalmazott oltások, illetve az átvészelt infekció hatására bekövetkező változásokat. Anyag és módszer: Vizsgálatainkba 6 akut és krónikus betegségben nem szenvedő személyt vontuk be, életkor szerint 3 korcsoportból (25–34 év; 35–59 év; ≥60 év). Négy beteg igazoltan átesett SARS-CoV-2 infekción a mintavételt megelőző 1-6 hónapon belül, kettő tünetmentes kontakt volt; 5 beteg részesült oltásban, 1 oltatlan volt. A betegektől a pandémia előtt (2018) és azt követően (2022) nyert nyugalmi kevert nyálmintákból affinitás kromatográfiával tisztított sIgA N-glikozilációs mintázatát lézer indukált fluoreszcens detektorral ellátott kapilláris elektroforézis (CE-LIF) készülék alkalmazásával analizáltuk. A betegadatokat rendszereztük. A statisztikai elemzéshez Wilcoxon tesztet használtunk. A vizsgálatokhoz szükséges etikai engedélyekkel rendelkeztünk (DE RKEB/IKEB 4948-2018, 6051-2022; 5570-1/2018/EKU). Eredmények: Az oltásban részesült betegek sIgA N-glikozilációs profiljai szignifikánsan (p≤0,05) eltértek az oltatlan betegétől mindkét vizsgált időpontban. Az oltatlan és az oltott páciensek között egyes N-glikán struktúrákban eltérő irányú változások voltak megfigyelhetőek a fertőzést követően. A klinikailag tünetmentes, oltott kontaktok sIgA N-glikozilációs profilja mutatta a legtöbb szignifikáns változást. Következtetés: Mind a SARS-CoV-2 infekció, mind az alkalmazott oltás, tartós, detektálható változást eredményez a nyál sIgA N-glikozilációs mintázatában. Klinikai jelentőség: A nyugalmi kevert nyál sIgA N-glikán profil változása tükrözheti a kórkép lefolyásának súlyosságát, a fertőzési fogékonyságot, valamint az oltási hatékonyságot. További vizsgálatok indokoltak nagyobb esetszámú betegcsoportokon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nyálban található biomarkerek vizsgálata parodontitisben szenvedő diabeteses betegeknélFábián , Alma; Varga, István; Fejes , Zsolt; Fogorvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarBevezetés: A fogágy pusztulásával járó parodontitis az egyik leggyakoribb fogakat érintő megbetegedés 40 éves kor felett, mely folyamatot a cukorbetegség tovább súlyosbíthat. Mivel a cukorbetegségben szenvedők hajlamosabbak a fogágybetegségekre, a nyálban található biomarkerek meghatározása alkalmas lehet a parodontális kórfolyamat értékelésére. Célunk volt olyan nyálban lévő biomarkerek azonosítása, amelyek segíthetik a cukorbetegek parodontális progressziójának megítélését. Anyag és módszer: A betegeket a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának Parodontológiai Tanszékén megjelentek közül választottuk ki. A vizsgálati kritériumokat figyelembe véve, 18 fő diabeteses és 19 fő diabetesben nem szenvedő pácienst jelöltünk ki, az átlagéletkor 62±9 év volt. Kizáró tényezőnk volt a dohányzás. Az anamnézis rögzítése után nyugalmi nyálat gyűjtöttünk, majd megvizsgáltuk a betegek fogazatát. Végül a fogágy állapotáról információt nyújtó parodontális szűrővizsgálatot is lefolytattuk és dokumentáltuk a páciensek legutoljára mért hemoglobin A1c (HgbA1c) értékét. A nyálmintákat a laboratóriumba érkezés után lecentrifugáltuk és Cobas 6000 analizátorral (Roche) mértük az egyes paramétereket. A statisztikai elemzés GraphPad Prism (6.01 verzió) szoftver segítségével készült. Eredmények: A rosszabb parodontális státusz nem feltétlenül társult magasabb HgbA1c értékekhez, mivel jobb státusz esetén is előfordult 7% fölötti glikált hemoglobin érték. A HgbA1c és glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) értékek között szintén nem volt szignifikáns összefüggés. Ugyanakkor a diabetesesek nyálmintáiban mért GOT értékek jelentős emelkedést mutattak a kontroll csoporthoz képest (79±52 vs. 40±25 U/L, P=0,0197). Az emelkedett GOT értékek a diabetesnek és a parodontitisnek tulajdoníthatóak, mert azon diabeteses betegek esetében tapasztalunk magasabb GOT aktivitást (95±56 vs. 45±13 U/L, P=0,0163), akiknél parodontitis alakult ki szemben az enyhébb fokú fogínygyulladásos (gingivitis) csoporttal. Mindezek mellett elemeztük a nyálban lévő C-reaktív protein és albumin értékeket is, azonban a cukorbetegek nyálmintái nem mutattak jelentős eltérést a kontroll csoporthoz képest, valamint az életkor sem befolyásolta az eredményeket. Következtetés: Eredményeink hasonlóak a nemzetközi irodalmi adatokhoz a nyál GOT értékeit és a parodontális státusz összefüggését illetően. Ezek alapján a nyálban mérhető GOT aktivitás potenciális biomarker lehet a parodontális folyamat monitorozására diabeteses betegeknél.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Proinflammatorikus citokinek vizsgálata demenciábanMohamed, Anna Awad; Gebri, Enikő Zsuzsa; Fogorvostudományi Kar::Orális Medicina nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi KarA neuroinflammáció és a demencia kialakulása közti kapcsolat ismert. Az osteopontin (OPN) sziálsavakban gazdag, multifunkcionális foszfoglikoprotein, melynek szérum szintje számos gyulladásos és malignus folyamatban megemelkedik. Irodalmi adatok szólnak amellett is, hogy számos más proinflammatorikus citokin (interleukin-1β (IL-1β), tumor nekrózis faktor-α (TNF-α), interleukin-8 (IL-8)) szintje is megváltozik Alzheimer kórban és depresszióban. A demencia rizikó tényezői közül kiemelhető a parodontitis kóroki szerepe is. Vizsgálatunk során célunk volt, hogy felmérjük a demens betegek parodontális státuszát, és megvizsgáljuk az összefüggést a nyálban és szérumban kimutatható citokinek és a demencia súlyossága között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szenzoros TRP csatornák kifejeződése odontoblast-szerű sejtekenMészáros, Attila; Bohács, Judit; Racskó, Márk; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézet; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Marincsák, Rita; Kunka, Árpád József; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékBevezetés: A szenzoros neuronok mellett a fog pulpa sejtjei, különösen az odontoblastokat, komoly szereppel bírnak a fogat érő fiziológiás és pathológiás ingerek érzékelésében és továbbításában. Az elmúlt évtizedben számos különböző Tranziens Receptor Potenciál (TRP) és Piezo ioncsatorna expresszióját írták le ezen sejtekről különböző modellekben, elsősorban patkányokon és egereken. Az emberi fogak esetében azonban még nem teljesen tisztázott, hogy ezek közül melyek vesznek részt a fizikai és kémiai ingerek érzékelésében. Célkitűzés: Célunk az volt, hogy humán pulpából izolált primer sejtpopulációból (dental pulp cells – DPC) odontoblast-szerű sejteket differenciáltassunk, melyek felhasználásával további kísérleteink során arra kerestük a választ, milyen sensoros ioncsatornák fejeződnek ki ezeken a sejteken, különös tekintettel a TRP család tagjaira. Anyagok és módszerek: Sebészileg eltávolított bölcsességfogak pulpájából sejteket izoláltunk (DPC), majd ezeket odontoblast irányba differenciáltattuk in vitro három héten keresztül. A differenciációt az odontoblastok által termelt extracelluláris mátrixot kimutató Alizarin Red festéssel igazoltuk. Az ioncsatornák expresszióját mRNS szinten qPCR módszerrel mutattuk ki. A jelenlévő ioncsatornák funkcionalitását farmakológiai módszerrel specifikus agonisták használatával igazoltuk, Flexstation 3 microplate reader készülék és Fura-2 kalcium festék segítségével. Eredmények: A DPC-k izolálását és a sejtek odontoblaszt irányú differenciáltatását egyaránt sikeresen végeztük. Alizarin Red festés során erőteljesebb színreakciót és szignifikánsan magasabb abszorbancia értéket tapasztaltunk a differenciáltatott populáció esetén az azonos ideig kontroll körülmények között tenyésztett sejtekhez képest. qPCR módszerrel sikerült kimutatnunk a TPRA1, TRPV1, TRPV2, és TRV4 ioncsatornák jelenlétét odontoblast-szerű sejteken. Továbbá a TRPA1-re, TRPV2-re, és TRPV4-re specifikus agonisták segítségével megmutattuk, hogy ezek a csatornák ténylegesen funkcióképesek ezeken a sejteken. Következtetés: Eredményeinkből arra lehet következtetni, hogy az emberi fogpulpa sejtjein számos funkcionális termoszenzitív és mechanikai ingerekre is érzékeny ioncsatorna van jelen, melyek további vizsgálata új terápiás lehetőségeket rejt magában. Köszönetnyilvánítás: Munkánkat az NKFI (OTKA) FK_20 134725 és az ÚNKP-23-3-II-DE-430 pályázatok támogatták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Odontoblast-szerű sejtek mechanosensitiv tulajdonságainak vizsgálata in vitroBoda, Zsolt Dénes; Bohács, Judit; Racskó, Márk; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézet; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Marincsák , Rita; Kunka, Árpád József; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló TanszékBevezetés: A mai napig nem teljesen tisztázott a fogfájdalom pontos pathofiziológiai mechanizmusa. Több hipotézis is létezik, melyek közül az úgynevezett hidrodinamikai elmélet, mely szerint a fogakat kívülről érő fizikai ingereket a dentintubulusokban létrejövő folyadékáramlás érzékelése által veszik fel az odontoblast sejtek, majd transzmitterek felszabadítása által közvetítik az idegvégződések felé. Célkitűzés: Vizsgálataink során arra voltunk kíváncsiak, hogy az odontoblast-szerű sejteken jelenlévő mechanoszenzitív ioncsatornák közül melyik milyen mértékben járul hozzá ténylegesen a fizikai ingerek érzékeléséhez. Anyagok és módszerek: Korábban izolált és odontoblast irányba differenciáltatott pulpális sejtek mechanikai stimulációjára hipoozmotikus oldatot (200 mosM) alkalmaztunk, az egyes csatornák funkcionalitását pedig specifikus gátlószerek segítségével vizsgáltuk. A sejtek intracelluláris Ca2+ szintjét fluoreszcens Fura-2 festék segítségével Flexstation 3 microplate reader készülék használatával mértük. Eredmények: A Piezo1, TRPA1, TRPV2, és TRPV4 csatornák specifikus gátlószerei mind képesek voltak szignifikánsan csökkenteni a hipoozmotikus oldat által kiváltott Ca2+ influxot. A negatív kontrollként használt TRPM8 gátlószernek ezzel ellentétben nem volt hatása, mely eredményből kutatócsoportunk korábbi génexpressziós kísérleti eredményeivel összhangban arra lehet következtetni, hogy ez a receptor nem vesz részt a humán pulpális sejtek mechanosensoros működéseiben. Következtetés: Eredményeink alapján elmondható, hogy a differenciáltatott odontoblast-szerű sejteken kifejeződő számos mechanoreceptor külön-külön is fontos jelátviteli szerepet tölthet be a fogakat érő ingerek érzékelésében. Ezáltal a fogakban kifejeződő TRP és Piezo csatornák gátlószerei jelentős terápiás potenciállal bírhatnak a közeljövő fogorvoslásában. Köszönetnyilvánítás: Munkánkat a FK_20 134725 OTKA és az ÚNKP-23-3-II-DE-430 pályázatok keretein belül végeztük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nyál szekretoros és szérum immunglobulin A valamint interleukin-6 változása középsúlyos és súlyos demenciábanVarga, István Tamás; Gebri, Enikő Zsuzsa; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi KarA demencia korunk egyik legaggasztóbb kórképe. Előfordulása évről-évre rohamosan nő. Az esetek mintegy 70%-át az Alzheimer-kór (AD) teszi ki. A neurodegeneratív demenciák jelenleg gyógyíthatatlanok. Az első érdemi tünetek már előrehaladott stádiumban jelentkeznek. A betegek gondozása mind a családokra, mind az ellátórendszerre nagy terheket ró. A COVID-19 (koronavírus betegség) pandémia alatt a SARS-CoV-2 (súlyos akut légzőszervi szindróma-koronavírus-2) infekció további rapid progressziót okozott a már demens betegek állapotában. Vizsgálatunk során célunk volt, hogy a demencia diagnosztizálásában hatékony, korai, non-invazív biomarkereket azonosítsunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nanohibrid kompozitok és felületkezelt hibrid kerámiák kötődésének vizsgálataSzép, Dominika Enikő; Suta, Gábor András; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarCélkitűzés: Vizsgálatunk célja annak felderítése, hogy milyen felületkezelési és adhéziós eljárással érhető el a nanohibrid kompozitok legerősebb adhéziója rezin mátrix kerámiákhoz. Anyag és módszer: A VITA Zahnfabrik és Kuraray Noritake gyártók által forgalomba hozott Vita Enamic és Katana Avencia hibrid kerámiatömböket hosszában kettévágtuk, így 4-4 blokkot kaptunk, melyeket termociklizálóban öregítettünk. Ezután 500, 1000, illetve 1200 grites szilikon-karbiddal políroztuk őket. Gyártónként a blokkokat két csoportra osztottuk, a tömbök felét homokfújtuk, másik felét polírozva hagytuk. A felületkezelést, tisztítást követően a homokfújt blokkok felét iBond Universal adhezívvel, másik felét hidrofluorsavval és szilánnal (HF+szilán) kezeltük. Ezután Itena Reflectys nanohibrid kompozittal javítottuk a kerámiatömböket, melyeket felszeleteltünk, s az így kapott próbatesteket szakítószilárdsági tesztnek vetettük alá. Eredmények: A homokfújt, HF+szilán kezeléssel ellátott Katana esetén szignifikánsan magasabb szakítószilárdság volt mérhető az iBonddal történő adhezív eljárással szemben (Katana, homokfújt, HF+szilán: 51,99 ± 5,45 MPa; Katana, homokfújt, iBond: 30,19 ± 3,64 MPa). Mindkét érték szignifikánsan magasabbnak bizonyult, mint amiket polírozást követően mérhettünk (Katana, polírozott, HF+szilán: 30,99 ± 5,09 MPa; Katana, polírozott, iBond: 21,82 ± 5,91 MPa). A homokfújt, HF+szilán kezelésen átesett Vita szintén szignifikánsan jobb eredményeket mutatott az iBonddal végzett ragasztáshoz képest (Vita, homokfújt, HF+szilán: 16,84 ± 5,19 MPa; Vita, homokfújt, iBond: 6,79 ± 0,91 MPa). Polírozott felszínen történő ragasztás esetén is alacsonyabb értékeket mérhettünk (Vita, polírozott, HF+szilán: 12,88 ± 3,45 MPa; Vita, polírozott, iBond: 4,48 ± 2,06 MPa). Következtetés: A homokfújás hatékonyabb volt a polírozással szemben. Adhezív technikák közül a HF+szilán kezelés volt képes erősebb kötődést létrehozni a kerámia és kompozit között. A Katana minden esetben nagyobb szakítószilárdsággal rendelkezett, mint a Vita.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rezin nanokerámiák és rezin infiltrált kerámiák felületi érdesítésének profilometriás vizsgálataDobozi, Otília; Suta , Gábor András; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarCélkitűzés: A célunk a gyantamátrixú kerámia anyagok különböző felületkezelését követő felületi morfológiájának vizsgálata. Anyagok és módszerek: Két különböző nanohibrid kerámiát használtunk, ezek a Katana Avencia (Katana) és Voco Grandio blocks (Voco) amelyeknek 3-3 tömbjén különböző felületkezelési technikákat alkalmaztunk. Ezekből 2 mm-es vastagságú próbatesteket készítettünk. A felszínüket homokfújtuk (S), gyémánt fúróval érdesítettük (D) 20 μm-es, ISO 504, 858C 010 (Meisinger, Germany) gyémánt szemcséjű fúrófejjel és políroztuk (P) 500-1000- 1200 grites szemcséjű csiszoló papír segítségével. Ezek a különböző felületkezelési módok befolyásolták az anyagok felszíni morfológiáját, amelyet ezt követően profilométer (Ambios Technology XP-1, Santa Cruz, Kalifornia, USA) segítségével, illetve pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) vizsgáltunk meg, hogy információt kapjunk a különböző felületkezelt mintáink felületi profiljáról. A szonda hegyének sugara 2,0 mikron volt, ami 0,5 mm/s sebességgel, 1 mg nyomóerővel haladt végig a felületeken. Minden egyes minta felszínét 10 alkalommal vizsgáltuk eltérő irányban. A profil számtani átlagos érdességét (Ra), a profil négyzetgyökös eltéréseit (Rq), a profilcsúcs maximális magasságát (Rp) és a profil völgy maximális mélységét (Rv) rögzítettük. Eredmények: A kiértékelt kerámiák felületi profiljához kapcsolódó értékek között szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a különböző felületkezeléseket követően. Csupán az Ra-t figyelembe véve egyértelműen a homokfújt (S) felületkezelt minták mutatták a legmagasabb értékeket, mind a Katana (2510,24 nm), mind a Voco (4975,66 nm) esetében. A legalacsonyabb eredményeket a polírozott (P) felszínű próbatestek produkálták, ez Katana esetén (172,946 nm) kisebb eredményt hozott, mint a Voco (283,021 nm) esetén. A gyémánttal érdesített (D) felületű próbatestek értékei jelentősen elmaradtak a homokfújt próbatestek értékei mellett, viszont jobb számadatokat mutattak, mint a polírozott felszínűek, a Voco (835,404 nm) itt is magasabb eredményeket mutatott. Következtetés: A homokfújás minden vizsgált anyag tekintetében növeli a felületi érdességet a polírozottal és gyémánttal érdesítettel szemben. A Voco homokfújt felszín (S) Ra értéke (4975,66 ± 2408,50863 nm) esetén magasabb adatot kaptunk, mint a Katana (2510,24 ± 407,09513 nm) esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogászati ZrO2 kerámiák törési szívósságának vizsgálataHelmeczi, Maja; Radics, Tünde; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarBevezetés: A cirkónium-dioxid kerámiák a rögzített fogpótlások kedvelt fogászati anyaga. Az utóbbi időben újabb, magasabb ittriumtartalmú változatokat dolgoztak ki az esztétikai megjelenés fokozása érdekében. Munkánkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az emelkedett ittriumtartalom megváltoztatja-e az anyag eredetileg kiváló mechanikai tulajdonságait. Két gyártó (Ivoclar Vivadent, Liechtenstein; Metoxit AG, Svájc) összesen 7 különböző kerámiájának törési szívósságát vizsgáltuk az ittriumtartalom függvényében. Anyag és módszer: A mintákból 16x16x8 mm-es próbatestek készültek, amelyek epoxi-gyanta (Epofix Resinol, Struers, Dánia) segítségével vákuum alatt kerültek beágyazásra (CitoVac, Struers, Dánia). A 24 órás mintákról a felesleges gyantarészeket szeletelőgéppel (Metcon Micracut 152, Törökország) távolítottuk el. Ezután a próbatestek polírozása következett 1m-es gyémántszemcse méretig DP Lubricant Blue hűtés mellett (Struers Labopol 35, Dánia). A törési szívósság mérése az optimális mérési paraméterek beállítását követően történt, mintánként 40 mérés kivitelezésével (Mitutoyo HV-100A, Japán). A kompozíciós analízist a minták polírozott felszínén Thermo Scios 2 DualBeam pásztázó elektronmikroszkóppal (FIB-SEM, USA) történt, mely Bruker Quantax energiadiszperzív röntgenspektrométerrel volt fölszerelve (EDS) (Bruker, USA). Eredmények: Az Ivoclar Z-CAD termékei közül a legmagasabb ittriumtartalommal a 4. próbatest rendelkezett (7,58 tf%), törési szívósságának értéke 2,55 KIC (MPa m1/2) volt, míg a legalacsonyabb ittriumtartalmú minta a 2. próbatest (5,58 tf%), törési szívósságának értéke 4,95 KIC (MPa m1/2). A Metoxit Zir-CAD esetében a 3. próbatestnek volt a legmagasabb ittriumtartalma a (6,43 tf%) 3,53 KIC (MPa m1/2) törési szívóssággal, a legalacsonyabb az 1.számú mintának volt (5,43 tf%), 6,13 KIC (MPa m1/2) törési szívóssággal. A két különböző gyártó hasonló ittriumtartalommal rendelkező termékei hasonlóságot mutattak a törési szívósság értékeiben. Következtetés: Eredményeink alapján a cirkónium-dioxid kerámiák ittriumtartalma és törési szívóssága között fordított arányosság van. A fogászati anyagok mechanikai és fizikai tulajdonságai meghatározzák az anyagok indikációs területeit, így a fogpótlás anyagának kiválasztásakor a fogorvosnak figyelembe kell venni az anyag kémiai összetételét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Rezin mátrix kerámiák és nanohibrid kompozit adhezív, kohezív vagy kevert fraktográfiás vizsgálataPataki, Márk; Suta, Gábor András; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi KarCélkitűzés: Vizsgálatunk középpontjában különböző rezin mátrix kerámiák – (Katana Avencia, Voco Grandio Blocks) nanohibrid kompozittal javított, majd szakítószilárdsági teszt során kialakult töréstípusainak in vitro vizsgálata áll. Anyag és módszer: Katana Avencia (K) és Voco Grandio Blocs (VO) tömböket két részre vágtuk majd felszínüket políroztuk 500-1000-1200 grites csiszolókoronggal (P), majd ezt követően a blokkok felét gyémántfúróval érdesítettük (D). Ezután a csoportokat megfeleztük és 1-1 adhezívet alkalmaztunk – Kulzer Gmbh iBond Universal, Ultradent Porcelain Etch and Silane – a rezin mátrix kerámiák felületkezelt felszínén. Ezután nanohibrid kompozittal elvégeztük a blokkok javítását. A tömböket felszeleteltük. Az így létrejött próbatesteken szakítószilárdsági (μTBS) tesztet hajtottunk végre, majd a kialakult töréstípusokat optikai mikroszkóppal (Olympus SZ61, Tokyo, Japan) vizsgáltuk. Eredmények: A próbatesteket optikai mikroszkóp alatt megfigyelve kohezív töréseket a javító kompozit fázison belül legtöbb esetben a Katana gyémánttal érdesített felületére felvitt hidrogén-fluorid + szilán esetén rögzítettük (58,3%), mely csoportnál mértük a legmagasabb szakítószilárdsági értékeket (37,68 ± 5,185 MPa). Kompoziton belüli kohezív törést figyeltünk még meg a Katana polírozott felületét hidrogén-fluoriddal és szilánnal kezelt próbatestek esetén (14,3%) (32,83 ± 6,168 MPa). A többi csoportnál, melyeknél alacsonyabb szakítószilárdsági értékek születtek, mindig adhezív töréseket tapasztaltunk a rezin mátrix kerámia-kompozit felületek találkozásánál. Kohezív törés a rezin mátrix kerámiákon belül nem jött létre egyik esetben sem. Következtetés: A nagyobb szakítószilárdságot elérő adhéziók elősegítették a kompozitban létrejövő kohezív töréseket. A gyémánttal való érdesítés pozitívan befolyásolta a rezin mátrix kerámiák és a kompozitok közötti adhéziót. A szilánt tartalmazó adhezív jobban teljesít mind a polírozott, mind a gyémánttal érdesített Katana felszínen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Epstein-Barr vírus szerepe szájüreget érintő betegségekbenCsepreghy, Krisztina; Tar, Fábián; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Hernádi , Katinka; Róka , István; Fogorvostudományi KarDiplomamunkám célja az Epstein-Barr vírus szerepének ismertetése különféle szájüregi betegségekben. Számos tanulmány és kutatás eredményén keresztül vizsgáltam meg, hogy milyen betegségekkel hozható kapcsolatba és milyen módon járulhat hozzá ezek kialakulásához a vírus. Diplomamunkám során részletesen kitértem a parodontológiai kórképek, endodonciai megbetegedések, a szájüregi daganatok, a rákmegelőző állapotok, illetve a peri-implantitisz és a vírus kapcsolatára. A felsorolt kórképek mindegyikénél számottevő bizonyítékot találtak arra, hogy az EBV szerepet játszhat kialakulásukban. Megfigyelték, hogy a fogágybetegségek hátterében nem csak a baktériumok állhatnak, hanem vírusok is, illetve ezek képesek lehetnek szinergista módon együtt működni. Az EBV proinflammatorikus mediátorok termelése révén csontdestrukciót okozhat, továbbá képes a lokális immunszuppresszió fokozására is, ezáltal baktériumok gyűlnek fel és beindul a szövetek destrukciója. Diplomamunkám témája kiemelkedően fontos fogorvosi nézőpontból is, mivel a felnőtt népesség 90%-a EBV pozitív, továbbá a vírus legfőképp a szájüregben perzisztál és a fertőzés útvonala nagyon gyakran a nyál. Minden esetben át kell gondolni, hogy a szájüregben látott elváltozás hátterében mi húzódhat meg és ennek megfelelően kell kezelni. A szájüreg alapos áttekintése és az esetleges elváltozások korai felismerése a beteg életét mentheti meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Geroprotektív lehetőségek a parodontológiábanLeskó, Péter Álmos; Angyal, János; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Skopkó, Boglárka; Róka, István; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló TanszékDiplomamunkám során az idősek általános egészségével, parodontológiai szöveteinek változásaival, azok szisztémás hátterével és prevenciós lehetőségeivel foglalkoztam. Az időskorúak megfelelő ellátásához nélkülözhetetlen különböző tudományterületek együttműködése. A parodontális betegségek egyike azon számos betegségeknek és állapotoknak, amelyek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. A parodontitis prevalenciája az életkor előrehaladtával nő, mivel a várható élettartam a fejlett országokban egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Ezért elengedhetetlenné válik a parodontális szövetek változásainak hátterében álló biológiai folyamatok megértése, amely az öregedés során történik. Diplomamunkámban felhasznált szakirodalmak alapján láthatóvá vált, hogy az időskorú páciensek kezelése komplex, sokszor nehézséget jelentő feladat. A megfelelő ellátásuk különböző orvosi tudományterületek elsajátítását, valamint a kezelőorvosok közötti összehangolt munkát is igényelhetik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kemomechanikai megmunkálás napjainkbanKovács, Lilla; Suta, Péter; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló Tanszék; DE--Fogorvostudományi Kar; Juhász, Alexander; Szitha, András Gábor; Fogorvostudományi Kar::Konzerváló Fogászati nem önálló TanszékDolgozatomban a kemomechanikai megmunkálás napjainkban elérhető modern lehetőségeivel foglalkozom, melyek segítségével az endodontiai kezelések sikeressége biztosítható. A kemomechanikai megmunkálás fontos lépés a gyökérkezelés folyamatában, melynek során a gyökércsatornák hatékony tisztítása és fertőtlenítése a cél. A megfelelő módszerek és eszközök kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez. A fog állapotának és a csatornák morfológiájának megfelelően helyesen kiválasztott irrigáló folyadék, valamint eszközök segítik munkánkat a biztos eredmény elérésében és segítenek minimalizálni az esetleges hibákat. A modern technológiának és fejlesztéseknek köszönhetően ma már hatékonyabb és biztonságosabb módszereket alkalmazhatunk a kemomechanikai megmunkálás során, így növelve a kezelés sikerességét és a végleges gyógyulást. A modern endodontikai kezelés során egyre népszerűbbé válnak az ultrahangos irrigálás és a lézeres fertőtlenítés módszerei, melyek hatékonyan képesek eltávolítani a mikroorganizmusokat a csatornarendszerből. Az ultrahangos irrigálás során az ultrahangos rezgések segítik az irrigációs oldatok áramlását és penetrációját a csatornákban, ezáltal hatékonyan eltávolítják a bakteriális biofilmet. A lézeres fertőtlenítés pedig a baktériumok elpusztítására koncentrál, miközben minimálisra csökkenti a káros hatásokat a környező szövetekre. Munkám során igyekeztem olyan átmosó folyadékok ismertetésére is, melyek megfelelő fertőtlenítő hatásuk mellett kevesebb mellékhatással rendelkeznek, szövetbarátabbak, ezáltal a jövőben egyre nagyobb valószínűséggel találkozhatunk velük. Emellett kitérek néhány egyszerűbb, mindenki számára elérhető lehetőségre is, melyekkel javíthatjuk munkánk minőségét. Ezek a módszerek hatékonyabbak és gyorsabbak lehetnek a hagyományos módszerekhez képest, és növelhetik a későbbi gyökértömés sikerességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Homo neanderthalensis fogazatának és állcsontjainak leírásaPetrik, Soma Gábor; Kelentey , Barna Árpád; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Angyal , János; Tóth, Enikő Rita; Fogorvostudományi KarAz 1856-os Neander-völgyben felfedezett maradványok után a paleoantropológia tudománya jelentős fejlődésnek indult. Egyesek szerint ehhez az évhez köthető a szakterület születése. A faj tárgyalása rengeteg ellentétet szült és szül, melyek közül csak néhányban sikerült napjainkig egyetértésre jutni. Még maga az is vita tárgya egyelőre, hogy egyáltalán a neandervölgyi ember egy önálló faj-e, vagy egy alfaja csupán a H. sapiens-nek, noha fajként többen hivatkoznak rá. Kérdéses az is, hogy a H. neanderthalensis populáció teljes egészében kihalt-e, vagy az Európában újonnan megjelenő emberfélék csoportjaiba asszimilálódott. A keményszöveteken (csontok, fogak) kívül más testi maradvány nem maradt ránk a neandervölgyiek korszakából. A közelmúltban kezdtek el egyre többet és egyre részletesebben foglalkozni a neandervölgyi fogazattal és annak sajátságaival. Egyrészt összehasonlításképpen a H. sapiens fogazatával, másrészt a fogakban és a fogakon rejlő információk alapján a kutatók már sok mindenre tudnak következtetni az adott egyed életével kapcsolatban. Kardinális felismerések forrása a neandervölgyi fogazat morfológiai vizsgálata, melyet legtöbbször a H. sapiens fogazatával vetnek össze különféle tanulmányokban, jelezve, hogy több tízezer év alatt mennyit képes fejlődni a szájüreg ezen része.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A smear layer kémiai eltávolításának lehetőségei a gyökércsatornábólGönczi, János; Tóth , Enikő Rita; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Suta, Péter; Szitha, András Gábor; Fogorvostudományi KarA pulpa és a periapikális tér kórfolyamatainak kialakulásában jelentős szerepet játszanak a fertőzött gyökércsatornában található mikroorganizmusok és azok anyagcsere termékei. A sikeres endodonciai kezelések kulcsfontosságú lépése a gyökércsatorna rendszer megtisztítása a nekrotikus pulpaszövettől, baktériumoktól, illetve a megmunkálás során keletkező endodonciai smear layertől. A gyökércsatornák lefutásának komplex anatómiája szinte lehetetlenné teszi azok csak mechanikus megmunkálását. Ezért napjainkban a gyökércsatornák kemomechanikai megmunkálását alkalmazzuk. Ennek során a különböző csatornák mechanikai műszerekkel (legyen az kézi vagy gépi) való előkészítését kiegészítjük kémiai vegyszerekkel történő átmosással. Ilyen átmosó folyadék például a nátrium-hipoklorit és a klórhexidin, melyeket jó szövetoldó és antibakteriális hatásuk miatt régóta alkalmazzák gyökérkezelések során. Jelenleg a nátrium-hipokloritot tekintjük a fő endodonciai irrigálószernek, ugyanis kitűnő módon képes feloldani a smear layer szerves elemeit. A szélesebb hatásspektrum elérése érdekében használhatunk például klórhexidint, másodlagos vagy kiegészítő irrigálószerként. A klórhexidin-oldattal történő végső irrigálás nagyon előnyös, ugyanis nagy affinitással kötődik a fog keményszöveteihez. Gyökérkezelés revíziója során alkalmazása nélkülözhetetlen a Gram-pozitív törzsekre kifejtett jó baktériumölő hatása miatt. Előfordulhat, hogy a gyökércsatornán belül meszesedéssel, denticulussal találkozunk, vagy a megmunkálás során képződött dentintörmeléknek és a smear layer szervetlen alkotóinak összetömörödése jelent fizikai akadályt a csatornán belül. Ezek feloldására úgynevezett kelátképző szereket használunk. Ebbe a csoportba tartozik az etiléndiamin-tetraecetsav röviden EDTA. Az átmosó folyadékok használata sokkal eredményesebbé és hatékonyabbá tette a smear layer eltávolítását a gyökércsatornákból. Ez nagyban hozzájárult hosszantartó, jó minőségű gyökértömések készítéséhez. A gyökércsatornák konformációja miatt azonban az irrigálószerek sok esetben nem képesek átmosni az egész csatornát, vagy légbuborékok miatt nem jutnak el annak apikális harmadába. Ezen problémák kiküszöbölésére különböző gépi eszközök és új módszerek kerültek kifejlesztésre, mint például a EndoActivator (EA), a szonikus aktiválás (EDDY), és a passzív ultrahangos irrigálás (PUI). Az előbb említett eszközök mindegyike hatásosan hozzájárul a közel törmelék és smear layer mentes csatornafalak kialakításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A parodontális fenntartó kezelés jelentőségeNagy, Katalin Boglárka; Hernádi, Katinka; Fogorvostudományi Kar; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Reznik, György Imre; Róka, István; Fogorvostudományi KarMinden második ember fogágybetegségben érintett, és hasonlóan magas az előfordulási gyakorisága a peri-implantitisnek. Ilyenkor először aktív parodontális terápiára kerül sor (Active Periodontal Therapy=APT). Ennek eredményes zárása után a parodontális fenntartó terápia (Periodontal Maintenance Therapy=PMT), azaz a hosszútávú gondozás következik. A PMT kulcsfontosságú az aktív kezelés során elért eredmények megtartása szempontjából. Célja a betegség progressziójának és a reinfekció lehetőségének mérséklése, a fogak megtartása, valamint más szájüregi kórképek kialakulásának megelőzése. A fenntartó terápiában nem részesülők tíz év alatt legalább három fogat veszítettek el. Azok körében viszont, akik fenntartó terápiában részesültek, ezt jelentősen késleltetni lehetett, vagy akár teljesen elkerülhető volt. Ez igaz a parodontitis súlyosabb formáival kezelt, majd ezt követően gondozásba vett betegekre is. Nem csupán a saját fogak megtartása szempontjából lényeges a PMT, hiszen a gondozási folyamattal a peri-implantitis kialakulásának és az implantátum elvesztésének valószínűsége is jelentősen csökkenthető. A legújabb kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a parodontium állapota a szervezet más területeire is hatással van. A parodontopathogén Porphyromonas gingivalis például szerepel az Alzheimer-kór patogenezisében. Az általa termelt toxikus proteáz (gingipain) kapcsolatba hozható a tau proteinek és az amiloid plakkok patogenezisben betöltött szerepével. Azon Alzheimer betegekben, akiknél parodontális betegség is jelen volt, az értelmi képességek romlása hatszor előrehaladottabb volt, mint a parodontálisan egészséges személyekben. Diplomamunkámmal célom a parodontális gondozás folyamatának bemutatása, a fenntartó terápiában részesülő és nem részesülő páciensek eredményeinek összehasonlítása, a gondozás folyamatának hangsúlyozása. Foglalkozom a Lang-féle rizikóanalízissel, a rizikófaktorokkal, valamint kitérek az implantátumok esetében megvalósuló gondozási folyamatra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A peri-implantitis és kezelési lehetőségeiMiskolci , Erik Sándor; Varga, István; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló Tanszék; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar; Bácsné Tóth, Petra Rita; Reznik, György Imre; Fogorvostudományi Kar::Parodontológiai nem önálló TanszékDiplomamunkámban a periimplantitisz és kezelési lehetőségeiről igyekeztem átfogó képet nyújtani. A periimplantáris tér anatómiájának bemutatása, valamint a dentális implantátumok történetének és az implantátumok típusainak áttekintését követően ismertettem a periimplantális megbetegedések fogalmát, prevalenciáját, etiológiai tényezőit. Számtalan tudományos publikáció és előadás témáját adja a periimplantáris tér lágy- és keményszöveteinek gyulladása. A kezelési lehetőségek sokféleségét jelzi, hogy kiszámítható eredménnyel járó, általánosan alkalmazható eljárást még nem dolgoztak ki. A szisztémásan adott antibiotikumok csak, mint kiegészítő terápia jöhetnek szóba. A sikeres kezelés legfontosabb feltétele a bakteriálisan kontaminálódott implantátumfelszín megtisztítása. A kezelések ismertetésében hangsúlyt fektettem a konzervatív, rezektív sebészi és regeneratív sebészi technikákra. Összegezhetem, hogy a periimplantitisz kezelésének sikere a helyes diagnózishoz, a megfelelő technika megválasztásához, valamint a sebész szakértelméhez kapcsolódik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető All-On-Four rendszerek bemutatása szájsebészeti szempontbólHidvégi, Annamária; D. Tóth, Etelka; Fogorvostudományi Kar; DE--Fogorvostudományi Kar; Kőrösi, Tamás; Kalas , Nándor; Fogorvostudományi KarA fogatlanság problémája jelentős terheket ró nem csak a páciensekre, de a megoldások tekintetében a fogorvosokra is. A fogorvoslás fejlődése során számos megoldás felmerült ezen állapot kezelésére, napjainkban azonban szempontok egyre szélesebb skáláját szükséges figyelembe vennünk és megoldást nyújtanunk rá. A pótlásoknak mind esztétikai, mind fonetikai, mind funkcionális tekintetben meg kell közelíteniük az eredeti fogazat tulajdonságait. Ezen rendkívül magas elvárásoknak az implantációval járó protetikai rehabilitációk felelnek meg általában a legjobban, azonban ha a páciensek szempontjából vizsgáljuk a dolgot leszögezhető, hogy az esetek jelentős részében a legkevésbé invazív beavatkozás lehet a számukra legkedvezőbb megoldás. Mivel a fogatlanság vagy akár a részleges foghiányok problémájával orvoshoz forduló páciensek többsége nem rendelkezik megfelelő mennyiségű csontállománnyal, hogy azonnali implantációs beavatkozás alá lehessen vetni, az augmentáció sokszor elkerülhetetlen. Ilyen esetekben, főleg ha a páciens körülményei, akár egészségügy állapota, akár anyagi helyzete következtében nem teszik lehetővé a hosszú gyógyulási idővel járó csontpótló beavatkozást, jó alternatívát jelenthet az All-on-4 rendszerek alkalmazása. A technológia fejlődésének köszönhetően az utóbbi években olyan eszközök kifejlesztésére nyílt lehetőség, amelyek a beavatkozást akár lebeny képzése nélkül is lehetővé teszik. A ferdén beültetett disztális implantátumok lehetőséget nyújtanak olyan páciensek implantátummal történő rehabilitálására is, akiken az augmentációs műtétek elvégzésére nincs lehetőség. A jelenleg rendelkezésünkre álló kutatási eredmények rendkívül előnyös túlélési arányokról számolnak be. Ezeken kívül pedig nem elhanyagolható tény, hogy az implantátumok azonnal terhelhetőek, így a fogatlanság helyreállítása 2-3 órával a műgyökerek beültetését követően megtörténhet. Az All-on-4 rendszerrel történő rehabilitációval tehát a hagyományos implantációs technikához hasonló eredmények elérésére van lehetőség. Emiatt rendkívül előnyös, ha a pácienst megkímélhetjük megelőző műtéti beavatkozásoktól, hosszú, akár 6 hónapig is tartó gyógyulási időszaktól, melyet fogak nélkül kell eltöltenie.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A parodontitis hatása a COVID-19 fertőzés lefolyásáraSzabó , Bence; Varga, István; DE--Fogorvostudományi KarA parodontitis egy krónikus gyulladásos megbetegedés, mely kötődik számos szisztémás állapothoz. A COVID-19 egy légzőszervi megbetegedés, melyet számos szisztémás kórkép befolyásol. Mivel a parodontális betegségekről kimutatták, hogy összefüggésbe hozhatók különféle légzőszervi betegségekkel is, mint például a tüdőgyulladás, lehetséges, hogy fennáll valamiféle kapcsolat a parodontitis és a COVID-19 között is. Az esetleges kapcsolat és összefüggés felkeltette a tudományos világ érdeklődését, ezért számos tanulmány, kutatás készült az elmúlt években. A parodontitis és a COVID-19 immunológiai jellemzők, közös kockázati tényezők és kölcsönhatásuk alapján összefügghet. Számos hasonló gyulladásos útvonal játszik szerepet mindkét betegségben, beleértve például az NF-κB és IL-6 jelátviteli útvonalat. Míg közvetlen ok-okozati összefüggés 100%-os tudományos megalapozottsággal nem állapítható meg ezekből a tanulmányokból azok keresztmetszeti jellege vagy alacsony minta mérete vagy a pandémia óta eltelt idő rövidsége miatt, arra azért rámutatnak, hogy a fogágybetegség köthető a szisztémás egészséghez és jól feltételezhetően, direkt összefüggés köti a SARS-CoV-2 fertőzéshez. A szájüreg a SARS-CoV-2 rezervoárja, és a baktériumok elősegítik a vírus terjedését, a parodontális szövetek fertőzését. Ezért a vírusellenes kezelés mellett a kezdeti parodontális terápiát, parodontális gondozást és a parodontális egészség fenntartását komolyan kell venni a COVID-19 és szövődményeinek megelőzése és kezelése szempontjából. Fontos kiemelnünk a jó szájhigiéné és a rendszeres fogorvosi szűrés jelentőségét. Összességében megállapítható az, hogy a COVID-19-ben szenvedő betegeknél a parodontális állapotot értékelő további klinikai vizsgálatokat kell végezni, minél nagyobb mintaszámú populáción, hogy pontosabban megállapíthassuk a SARS-CoV-2 fertőzés és a parodontális betegség közötti összefüggéseket.