Szakdolgozatom témája a magyarországi szervezett, célzott népegészségügyi emlőszűrés szerepe az emlőrák okozta halálozás csökkentésében. Az emlőszűrés célja a korai, kis méretű, még nem tapintható daganatos elváltozások felderítése, illetve a daganatmegelőző állapotok diagnosztizálása. Ily módon ezek az elváltozások még időben történő kezeléssel gyógyíthatóvá válnak, ezáltal a páciensek lelki és testi egészségének megőrzése és helyreállítása, valamint a költséges nagyműtétek és neoadjuváns kezelések elkerülése (gazdasági haszon), továbbá a betegség mortalitásának csökkentése reális célként határozható meg. A koronavírus járvány miatt a szervezett emlőszűrést két alkalommal hónapokra leállították. Az újraindításokat követően a szűrésben kóros elváltozással kiemelt páciensek esetében szignifikánsan nagyobb mértékű volt a korábbiakkal összehasonlítva az előrehaladott állapotú emlőkarcinómák aránya. A járvány előtt a jellemzőbb kis méretű rákok sebészi beavatkozással való eltávolításának aránya magasabb volt a neoadjuvans kezelésekre szoruló kiemeltekkel szemben - a járvány ideje alatt ez az arány megfordult. Vagyis kimutatható, hogy az emlőszűrés egészségügyi és gazdasági hozadéka, annak ellenére, hogy hazánk nem éri el az ideális 70%-os átszűrtségi arányt, továbbra is jelentős. Szakdolgozatomban megvizsgálom a Hajdú-Bihar megyei Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Emlővizsgáló Centrumban emlőszűrés során malignus elváltozással kiemeltek betegútját, különös figyelemmel a diagnosztizált elváltozások kezelésére. A koronavírus-járvány előtti időszak adatait összehasonlítom a járványügyi intézkedések aktív időszakából származó eredményekkel. A kinyert adatokból következtetést vonok le, mely alapján láthatóvá válhat a szűrés preventív jellegének hasznossága.