A dolgozat Polcz Alaine Asszony a fronton című művét elemzi, mint az egyik első kifejezett tanúvallomást a háborús nemi erőszakról Magyarországon, és azt a traumakutatás elméleti keretein keresztül értelmezi. Megvizsgálja, hogy az önéletrajzi írás hogyan teszi lehetővé a trauma ábrázolását és feldolgozását, egyéni élményt kollektív jelenséggé alakítva. Emellett mélyrehatóan elemzi azt a történelmi-politikai kontextust, amely évtizedeken át megakadályozta ezeknek a narratíváknak a teljes megjelenését. A munka jelentős része a könyv olaszországi fogadtatásának szentelt, beleértve a két fordítás összehasonlítását és a kiváltott reakciókat, a kortárs geopolitikai feszültségekkel is összefüggésben. Az elemzés rámutat arra, hogy a mű továbbra is központi szerepet játszik a háborús erőszakról, a kulturális emlékezetről és a nők helyzetéről szóló vitában. Összességében a disszertáció kiemeli Polcz szövegének irodalmi, történelmi és politikai értékét a mai európai kontextusban.