Az Európai Zöld Megállapodás fenntartható fejlődési céljainak közbeszerzési jogba történő átültetésének elméleti és gyakorlati lehetőségei

Abstract

A fenntarthatóság egy komplex kérdéskör, ami nemcsak mindennapjainkban, hanem gazdasági, társadalmi és környezeti elvárásként is megjelenik. Az Európai Zöld Megállapodás háttérbe szorult a járvány okozta pánik következtében, ami jelentősen csökkentette az emberek elköteleződését, hogy változtassanak, vagy egyáltalán tudják ennek a jelentőségét és lényegét. Számos nemzetközi eseményen, konferencián szó esett már erről a témáról, azonban a bekövetkező változást nagyrészt kizárólag csak jogszabályi követelményeket önkéntesen vállaló vállalati kezdeményezések motiválják, ami valljuk be nem eléggé ösztönző erő rövidtávon számukra. Az 1900-as évek végére jutott el oda végérvényesen a világ, hogy vészjóslóvá nőtte ki magát az éghajlatváltozás és a környezetkárosítás. 1972-ben vette kezdetét a nemzetközi Környezetvédelmi tárgyalások, a 21. században a résztvevő államok kitűzött célokkal és konkrét vállalásokkal igyekeztek a tettek mezejére lépni. Elsődlegesen fontosnak tartottam, hogy tisztázzam mi is alapozta meg ennek a jelentős változtatásnak a gondolatát, hogyan is néz ki ez a hosszadalmas folyamat, az Európai Zöld Megállapodás, valamint szeretném megvilágítani elméleti és gyakorlati síkon egyaránt az Európai Unió döntésének hazánkra való hatását, tekintettel a COVID-19 járványra és az orosz-ukrán konfliktusra.