<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK HATÁSA A KOMPOSZT-VÉGTERMÉK MINŐSÉGÉRE

Betöltés ...
Bélyegkép

Folyóirat címe

Folyóirat ISSN

Kötet címe (évfolyam száma)

Kiadó

DOI

Absztrakt

Az elmúlt években a hazai szabályozás, illetve az Európai Unió rendelkezései is egyre nagyobb figyelmet fordítottak a növekvő szennyvíziszap kezelésére. A jogszabályi változások a magas szervesanyag-tartalmú hulladékok depóniákban történő elhelyezését nem engedélyezik. Ennek megfelelően a keletkező szerves hulladékokat a mezőgazdaságban kell felhasználni. Cél, egy olyan optimális anyagkeveréken alapuló technológia kidolgozása, amely termékké minősíthető, közel állandó minőségi paraméterekkel rendelkező komposztvégterméket produkál. Kutatásaimat a debreceni A.K.S.D Kft. komposztáló-telepén végeztem, ahol nyílt prizmás komposztálási technológiát alkalmaznak. A magas tápanyagtartalmú szennyvíziszaphoz puffer-anyagként parkfenntartási hulladékot, fűrészport, faaprítékot, valamint szalmát adagoltunk. Az érési folyamat hatékonyságának növelése, valamint a tartózkodási idő csökkentésének érdekében a komposztkeveréket COFUNA® márkajelzéssel ellátott oltóanyaggal oltottuk be. Az új kísérleti beállítások kialakítása során repceszalma és faapríték alkalmazására került sor. A kialakított receptúrák oltóanyagot nem tartalmaztak, így a prizmák optimális érési körülményeinek kialakításához több keverésre volt szükség. A kutatás során a kiindulási anyaghoz képest a végtermék különböző jellemzőiben, köztük a fizika állapotában, a minőségében, és a szerkezeti összetételében is változás következett be. A végtermék az elvárásoknak megfelel, azonban kálium és magnézium esetében kiegészítésre szorul.
A finomszerkezetű, tápanyagban gazdag „új anyag”, mind a mezőgazdaságban, mind parkfenntartásban, mind pedig a házi kertben is alkalmazható, a kedvező adottságainak köszönhetően.

Leírás

Forrás

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá