Először is bemutatom hogyan indult a kereskedelem az ókortól és hogyan nőtte ki magát napjainkra, mi is az az elektronikus kereskedelem, mit érdemes tudni róla. A második részben célom az, hogy jogi szempontból némi betekintést nyújtsak a webáruházakról, a fogyasztó védelméről, ami amennyire lehet, védi a fogyasztókat az őket érhető károktól. Milyen egy webshop elkészítése az üzemeltető szemszögéből, mikre kell odafigyeljen, mikről kell információt adjon a vevőnek, és természetesen az elektronikus kereskedelem létrejöttét biztosító szerződésekről is szó esik: hogyan jön létre, miknek kell megfeleljen, milyen problémák adódhatnak és milyen megoldás van rá. Később pedig a folyamat következő lépése a fizetés, azon belül pedig az elektronikus fizetés kerül bemutatásra, amelyet informatikai, pontosabban adatvédelem, adatbiztonsági (kriptográfiai) oldalról fogok megnézni és ismertetni. Többek között beszélni fogok az e-fizetési fajtákról, azok lépéseiről, szabványokról, melyek a biztonságos fizetési eljárást biztosíthatják, a fajtákról részletesebben, és végül pedig mivel szakdolgozatom témája ugye az elektronikus kereskedelem joga, így fizetéssel kapcsolatos jogokra is kitérek. Az utolsó fejezet a még jogi szempontból kevésbé lefedett elektronikus aukciókról szól majd, melyek egyre jobban terjednek és egyre népszerűbbek, amire akár a magyar Vaterát, akár az angol eBay-t említhetem példaként. Ezeket az internetes aukciókat szeretném bemutatni, mi is az, miket lehet találni, milyen típusai vannak, melyek a legnépszerűbbek, és a végén természetesen néhány jogi megjegyzés is lesz.