Az anyák nevelői attitűdjére komoly hatással lehet a korai környezet, amelyben felnőtt. A súlyos, hosszan tartó, halmozott, korán kezdődő ártalmas gyermekkori élmények hajlamossá tehetik az egyént különböző pszichopatológiák, továbbá a maladaptív nevelői attitűdök kialakulására. Célunk annak vizsgálata, hogy a különböző ártalmas gyermekkori élmények milyen szülői-nevelői attitűdökkel mutatnak együttjárást, illetve hogy az anyai depresszió és szorongás mértéke együttjárást mutat-e valamilyen ártalom megtapasztalásával. Kitekintettünk arra is, hogy a depresszió és a szorongás közvetítő tényezőként szerepelhet-e az ártalmas gyermekkori élményeknek szülői-nevelői attitűdre gyakorolt hatásában. A kutatásban olyan 18. életévüket betöltött édesanyák vettek részt, akik vérszerinti gyermeküket nevelik, a kitöltés idején volt legalább egy olyan gyermekük, aki nem töltötte be a 18. életévét (N=72). Az adatgyűjtés 2023 októberétől decemberig tartott. A kérdőív felvétele online és anonim módon történt. A demográfiai kérdések mellett a Traumatikus Előzmények Kérdőívet, a Szülői Nevelői Stílus kérdőívet, a Beck Depressziós Skála Rövidített változatát, továbbá a Spielberger-féle Állapot- vonásszorongás kérdőívet vettük fel. Azoknál az édesanyáknál, akik gyermekkorában jellemzőbb volt az elhanyagolás, bántalmazás és szemtanúság – olyan érzelmileg megterhelő eseményeket látott, amelyre nem volt befolyása –, jobban megmutatkoznak a szorongás és depresszió jelei. Az elhanyagolásnak, érzelmi bántalmazásnak, szexuális abúzusnak való kitettség enyhe pozitív korrelációt mutat a tekintélyelvű nevelési attitűddel – illetve annak két szubfaktorával: a testi fenyítéssel és a verbális ellenségességgel. A depresszió és szorongás enyhe pozitív együttjárást mutatott a tekintélyelvű nevelői attitűddel. Nem sikerült igazolni, hogy a szorongás vagy a depresszió közvetítő tényezőként szerepelne a korai ártalmak nevelői attitűdre való hatását illetően. A korai ártalmak, pszichopatológiák és a maladaptív nevelői attitűd enyhe pozitív együttjárást mutatnak egymással. Azon feltételezésünk, hogy a korai ártalmak pszichopatológia kialakulásán keresztül növelik a maladaptív nevelői attitűd kialakulását, nem igazolódott. A kutatás megerősíti, hogy a maladaptív nevelői attitűddel jellemezhető édesanyák körében gyakrabban figyelhető meg szorongás és depresszió, továbbá az ártalmas gyermekkori élmények előfordulása is jellemzőbb.