Dolgozatomban az egyházak finanszírozásán át a volt egyházi ingatlanok rendezését pénzügyi jogi aspektusból vizsgáltam meg. Ahhoz, hogy az egyházak ingatlanrendezése tisztán átláthatóvá váljon egy általános egyházi ismeretekről szóló bevezetés után dolgozatom első fejezetében ki kellett térnem általánosan az egyházak finanszírozására, majd ezután részletesen négy fejezeten át a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének a rendezését többféle oldalról is vizsgálat alá vettem. A volt egyházi tulajdonok rendezésének az áttekintését elsősorban történelmi, politikai, jogi és pénzügyi szempontok alapján tettem meg. Időben 1991 (amikor megszületett a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendelkezéséről szóló törvény) és napjaink (2023-24) közötti időszakot tanulmányoztam.Kutatásaim során számos adattal és ténnyel ismerkedtem meg mind az internet világából és mind a fekete-fehéren leírt tudományos könyvekből, értekezésekből, melyeket később hasznosítani tudtam leírva a dolgozatomban. Személy szerint korábban is jártas voltam az egyházzal összefüggő témákban, azonban most, hogy az említett szempontok alapján mélyebben beleástam magam kirajzolódott számomra, hogy Magyarországon történelmileg az egyház közösségnek igencsak hullámvölgyekkel teli utat kellett bejárnia, ahhoz, hogy abba a pozícióba jussanak, amelyben apjainkban vannak. Politikai oldalról nézve azt a megállapítást tenném, hogy a rendszerváltozás utáni kormányok mind törekedtek arra, hogy kárpótolják az egyházakat és visszaállítsák azt a rendet, hogy állam és egyház együtt működik az országban, bár teljesen függetlenül és elkülönülve egymástól . Határozottan ki lehet jelenteni, hogy az állam-egyház kapcsolathoz fűződő elvek érvényesülnek. Jogi szempontú kutatásaim során tett megállapításom összefügg a politikai oldalú vizsgálatommal, ugyanis az „új” kormányok mind igyekeztek törvényekben, kormánydöntésekben, alkotmánybírósági határozatokban garantálni a jogbiztonságot az egyházak számára sok dologgal szemben, de ami a témámhoz kapcsolódóan fontos, hogy mind a tulajdonrendezéssel, a jogállásukkal és állami támogatásokkal szemben. Pénzügyi oldalról tekintve ki merem jelenteni, hogy mérsékelten bonyolult és összetett volt a kutatás, de sikerült olyan számadatokat figyelembe vennem, melyek az ingatlanrendezési kártalanításra, támogatásra, vonatkoztak. Ezen szempontú vizsgálat azért is bizonyult össze tettnek, hiszen néhány statisztikai adatot is megvizsgáltam és ezekkel kiegészítettem a számadatokat.