A rendszeres fizikai aktivitás, már ősidők óta az emberi lét természetes részét képezi. Az eltérő földrajzi régiókban élő lakosság, illetve a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók egészségi állapotában jelentős eltérések lehetnek, amelyeket nagymértékben határoznak meg a biológiai, életmódbeli, környezeti, szociokulturális és egyéni tényezők. Ezek nagyobb része a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek következménye, melyeket a szakirodalom egészségegyenlőtlenségeknek nevez. Dolgozatomban beszámolok a hátrányos helyzetű települések jelenlegi sportolási lehetőségeiről és a tanultak alapján következtetéseket vonok le, javaslatokat teszek.