A drogokkal való visszaélés alapvető, súlyos problémája az emberiségnek. Tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy kábítószeres világban élünk. A kábítószer-probléma nem egy adott nemzet vagy társadalom problémája. Sajnos világméretűvé nőtte ki magát ez a kérdés, s napjainkban egyre nagyobb az aktualitása nálunk, Magyarországon is. Hogy szakdolgozatom témájául miért épp a kábítószerrel visszaélés problémakörét vá-lasztottam, annak két nagy okát tudnám megjelölni: Egyrészt a drogfogyasztás elterjedtsége, a kábítószer-probléma hazai aktualitása volt a meghatározó szempont. Naponta láthatók, hallhatók tudósítások lefoglalt kábítószerekről, fogyasztók vagy terjesztők elfogásáról, megmagyarázhatatlan túladagolásokról. A kialakult fogyasztói réteg „divatból”, életvitele részeként, vagy kényszerűségből, egyfajta „menekü-lésként” fogyasztja a legkülönbözőbb kábítószereket. Magyarország sokáig „csak” tranzit-útvonal volt a nemzetközi drogkereskedelemben, de mára nálunk is egyre több a fogyasztó. A magyar rendőrség becsült adatai szerint ma Magyarországon 250–300 ezer olyan ember van, aki rendszeres kábítószer-fogyasztónak minősül. A becsült adat 1993-ban 10–50 ezer körül volt. Az alkalmi fogyasztók száma ennek többszöröse. Hivatalos statisztikák szerint hetente meghal egy ember kábítószer-fogyasztás miatt. Jelenleg a drogpaletta teljes kínála-ta elérhető hazánkban, s a nyugati trendek hetek alatt begyűrűznek A másik oka a témaválasztásomnak, hogy jogászi szemmel nézve a drogfogyasztás büntetendősége rendkívül „izgalmas” kérdéseket vet föl. Bőségesen lehet érveket felhozni pro és kontra, újra és újra heves szakmai viták alakulnak ki e problémával kapcsolatban, ami még vonzóbbá teszi ezt a témakört számomra.