A szakdolgozatban összegyűjtöttem néhány egyszerű megoldást a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére, illetve ezek költségét, hogy mégis mennyibe kerül ez a közvetlen felhasználásban. Igyekeztem a legegyszerűbb megoldásokat keresni a megoldásoknál, olyanokat, amiket házi kivitelezésben is meg lehet oldani egy kis kézügyességgel. Manapság olyan egyszerű anyagokat forgalmaznak, amihez szinte semmilyen gyakorlat nem szükséges (persze a szaktudás nem elhanyagolható). A felhasznált energia legnagyobb része a fűtésre (hűtésre) kell, ezért fontos a megfelelő szigetelés. Ha már kis energia befektetéssel nagyobb hőmérsékletet tudunk előállítani, akkor kisebb kazánra van szükség, tehát kisebb az energiaköltség. Egy remek magyar találmány, az ISOACTIVE-3D, melynél hőszigetelés céljából egy csőkígyót helyezünk el a lakóépületen körbe, másik részét pedig a földbe tesszük le abszorbernek, amivel a földkéreg alacsony hőmérsékletű energiáját használjuk ki. Egy másik egyszerű megoldás, a talajkollektor. Itt is egy ventilátort működtetünk a szellőzéshez. Ez azért gazdaságos, mert ha 10-12ºC-ból kell 22 ºC-ot elérni, akkor jóval kevesebb energia kell hozzá, mintha pl. a 0ºC-ból szeretnénk ugyanezt. Mind a két megoldást jónak tartom, de ezektől függetlenül kell a jó hőszigetelés, mert ezzel együtt működnek jól a rendszerek. Ezek tényleg egyszerű megoldások, de ritkán alkalmazzák őket, mert az nem ismerik. Sok múlik az információn, ami sajnos Magyarországon hiányzik. Nálunk még mindig a gáz a „favorit” az állami támogatás miatt, de ez sem tartható sokáig, bár már nagyon jó hatásfokú kondenzációs kazánokat lehet alkalmazni. Ha elmegyünk egy építészmérnökhöz úgy, hogy nem ismerjük ezeket a megoldásokat, akkor nem is fogjuk. Én több építésznél voltam, de még mindig a klasszikus megoldást javasolják: 38-as porotherm tégla, 10 dryvit hőszigetelővel és egy kombi kazánnal. Sokat számít, hogy mennyit „fogyaszt” egy épület, mert ebből sok mindenre tudunk következtetni, éppen ezért szükség lenne minden lakáshoz, házhoz épületenergetikai tanúsítvány. Más egyszerű megoldással is csökkenthetjük az energiaköltséget. Pl. ha a téli hónapokban 1 ºC-kal csökkentjük a termosztáton a kívánt hőmérsékletet, ezzel is 5 % energiát takaríthatunk meg. A legjobb megoldás, ha a hőmérsékletet minden helyiségben lehet szabályozni. Ez is kivitelezhető úgy, hogy mindenhová termosztatikus sarokszelepet szerelünk. Az energiafelhasználást csökkenthetjük úgy is, ha energiatakarékos izzókat használunk (legújabbak a LED technológia alapján készült izzók). Klímavédelem címén pályázati lehetőség van fosszilis energiahordozókból származó üvegház hatású gázok csökkentésére, Zöld Beruházási Rendszer néven. Ezen belül pályázhatunk nyílászárók cseréjére, szoláris egység kiépítésére, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek kialakítására, homlokzat és födém hőszigetelésére, fűtés és HMV ellátó rendszer korszerűsítésére, megújuló energiafelhasználás növelésére. A támogatás mértéke 30 %, a vissza nem térítendő támogatás felső összeghatára az igényelt támogatás típusától függ (nyílászáró cserénél maximum 555.000.-, hőszigetelésnél maximum 540.000.-, fűtés- és HMV előállítás korszerűsítésnél maximum 630.000.-, megújuló energiaforrás hasznosításánál maximum 1.470.000.-). A ZBR Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramon belül 2010. október 30-ig lehet a pályázatokat benyújtani az Energia Központ Nonprofit Kft-hez. A pályázati lehetőség fontos része a megújuló energiaforrások alkalmazásában. Sajnos Magyarországon a támogatás mértéke alatta van az Európai Unió más országainak támogatási mértékével, ami remélhetőleg a közeljövőben változni fog pozitív irányba.