Összefüggés a népesség növekedése és az urbanizáció között

Abstract

Jelen cikk fő célja, hogy megvizsgáljam milyen trendek indultak el az urbanizáció terén, illetve hogy miként hat ez a vidékre és az életszínvonal változására. A globalizáció, az új ágazatok megjelenése és a hagyományos mezőgazdasági dominancia csökkenése új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A városi és vidéki környezet változó tendenciáihoz hasonlóan az emberek preferenciái is nagyon változatosak, életük során változhatnak. A nagyváros és a kisváros közötti különbség eltérő életmódot tesz lehetővé. Alapvetően hasonló infrastrukturális lehetőségekkel rendelkeznek (mindkettő város), de a nagyobb városok mennyiségi és minőségi szempontból nagyon különböznek a kisvárosoktól. A kisvárosok előnye lehet például a nyugodtabb és egészségesebb életmód, de ez nem feltétlenül igaz minden tekintetben. A fejlődő és fejlett országok urbanizációjának eltérő tulajdonságai között az eltérő időbeli lefutást és az eltérő nagyságrendet is említhetjük [1]. A fejlett országokban ugyanis hosszú idő alatt és kevesebb embert érintve zajlott a városrobbanás szakasza, mint a fejlődőkben [2]. Városi népességnövekedés üteme az utóbbi csoportban 1950 és 1975 között 4,04%, 1975 és 2000 között 3,6%, 2000 és 2030 között pedig várhatóan 2,4% lesz. A Föld és az egész emberiség manapság számos kihívással néz szembe, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A bolygó túlnépesedése és a változó étkezési szokások nagy nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra és a vidékre is. A vidékre összpontosító kutatások többnyire a vidéki térségek különféle funkcióinak elemzésére irányulnak.