A lean menedzsment a XX. század végén terjedt el széleskörűen az európai termelő vállalatok között. Első körben az autóipari vállalatok sajátították el a lean filozófiát és alkalmazták a lean eszközöket. A termelő vállalatok sikereit látva megkezdődtek a kutatások a lean menedzsment eszközeinek más iparági szektorokban történő alkalmazására. Kutatásaim során többször felügyeltem, illetve részt vettem a lean menedzsment logisztikai folyamatokban történő bevezetésében, valamint fejlesztésében. Látva a lean logisztikai alkalmazásában rejlő lehetőségeket, valamint az építőipari folyamatokban is megvalósuló lean fejlesztéseket, kutatásom témájául a lean menedzsment építőipari logisztikában történő alkalmazási lehetőségeit választottam. A kutatásom fő célja a jelenleg a feldolgozóiparhoz képest tapasztalható építőipari hatékonyság lemaradás okainak feltárása, és javaslattétel arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan valósulhat meg az építőipari folyamatok hatékonyságának „felzárkóztatása”. Az irodalmi áttekintés alapján látható, hogy az építőipari logisztikában „szigetszerűen” alkalmaznak bizonyos eszközöket. Kutatásom fő célja ezen eszközök integrációs lehetőségeinek feltárása, valamint továbbfejlesztése az Ipar 4.0 elvei mentén, mindemellett a hazai bevezetési lehetőségek feltárása. Szükségesnek tartottam a hazai építőipari vállalatok jelenlegi fejlettségi szintjének feltárását, és megjelölni azon pontokat melyek fejlesztése szükséges a lean menedzsment hazai építőipari logisztikában történő alkalmazásához. Kutatásaim alapján megalkottam a just in time képes ellátási lánc modelljét, mely alkalmazásával csökkenthetők az alacsony készletszintek miatt kialakuló kockázatok, és nem növekednek jelentősen a szállítási költségek. A gyakorlati bevezetések egyik fontos tapasztalata volt a szoftveres és folyamatszintű integráció szükségessége, ezen gyakorlati tapasztalatokra alapozva megalkottam a teljes vállalati rendszerhálózatot magába foglaló integrált KanBIM rendszer elméleti modelljét. Kutatásom során fókuszáltam ezen eszközök továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára az Ipar 4.0 elvei mentén. Ömlesztett anyagok térfogatának mérését végeztem el képfelismerő rendszerek segítségével, a mérések és az anyag visszaszállítások alkalmával elvégzett mérlegelések összehasonlítása alapján elmondható, hogy a képfelismerő rendszerek segítségével kellő pontosággal határozható meg az ömlesztett anyagok építési területen tárolt térfogata. Disszertációm fontos gyakorlati eleme az építőipari ellátási láncok fejlesztése, a húzó elvű anyagellátás bevezetése az építőiparban is. A kutatásaim során megalkotott hálózati és informatikai modellek segítségével lehetővé válik az építőipari ellátási lánc fejlesztése. A kérdőíves kutatásaim, valamint a gyakorlati bevezetések eredményei alapján kiterjeszthetővé válik a lean menedzsment építőipari logisztikában történő bevezetése. The lean management system spread among European manufacturing corporations at the end of the 20th century. The lean philosophy was first acquired by the automotive industry and the first lean tools were used this industry. Noticing the success of manufacturing corporations, research have begun to introduce lean management in other industrial sectors. During my research, I participated in and supervised the introduction of lean management in logistic processes numerous times. Seeing the opportunities in the application of lean management and lean developments realized in the construction industry, I selected the opportunities of the application of lean management in construction industry logistics to be my research topic. The main goal of my research is to uncover why the construction industry legs behind compared to the processing industry with respect to efficiency and to provide recommendations as per the method of “catching up” the efficiency of construction industry processes. Based on the review of literature it can be stated that the certain tools are applied in an “island-like” nature. The main focus of my research is to uncover the integration possibilities of these tools and the development thereof along the guidelines of IPAR 4.0 and to uncover the adaptation possibilities in Hungary. I also consider it necessary to uncover the current development level of Hungarian construction industry corporations and to indicate those points which are required to be developed to apply lean management in Hungarian construction industry logistics. Based on my research, I have created the model of the just in time supply chain, the application of which enables to reduce the risks associated with low supply levels, and transport costs do not increase significantly. An important experience gained during the practical introductions was the necessity of software and process-level integration and, based on this experience, I created theoretical model of the integrated KanBIM system, incorporating the entire corporation system network. During my research I focused on the development opportunities of these tools along the principles of Ipar 4.0. I performed the volume measurement of the bulk material using image recognition software systems, and based on the comparison of the measurements and the weight measurements performed during returns it can be stated that with the aid of image recognition software systems, the volumes of bulk materials stored at the construction area can be determined with appropriate accuracy. An important practical element of my dissertation is the improvement of construction industry supply chains and the introduction of pull supply chains in construction industry. The improvement of construction industry supply chains becomes possible using the network and IT models created during my research. Based on the results of the questionnaire-based research and the introductions, lean management becomes extendable to be introduced in construction industry logistics.